Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Móritz Mátyás
(1981- )
Májusi óda
az arcomról gondolatban 
veled együtt a könny pereg
hiszen a csodával ér fel 
együttesen megélni ezt
hogy a bezártság után most 
szemtõl szemben köszöntelek
mit aki a közelséged
nem tart vissza és nem ijeszt
most hogy a szabadság újra 
kitüntetés és rang lehet
találkozni a már régen 
látott baráttal és társsal
megtalálva egymás között 
újra a régi hangnemet
hogy farkasszemet nézhessünk 
mi a hajnalhasadással
 
hogy pozitív lehet a mû 
kezdete és a mû vége
amíg az örömeimet 
a kisujjamból kirázom
most hogy fölengedett sorsunk 
nagy nehéz kõszívûsége
túl annyi ijedelmem és 
túl annyi de annyi gyászon
a tollamat nem tagadom 
sokszor csak a panasz fogta
mint aki nem fogadott csak 
a négy fal és a holt álom
a mellemet csak a szorult 
lélegzetem dagasztotta
úgy szülve újabb kérdésem 
és szülve újabb zsoltárom
 
tûrve hogy a sorsom és a 
helyzet hogyan fog ki rajtam
nem is számolva már hogy be
zárva én milyen rég vagyok
állva csak mint csatát vesztett 
hõs harcos a vérviharban
akire most veled együtt 
újra a tavaszég ragyog
úgy mondva most béna éljent 
úgy mondva most béna hurrát
megpróbálva szemem elõtt 
tartani minden ésszerût
feledve költõi énem 
letörtségét méla búját
újra felverve szívemben 
minden reményt fényt és derût
 
megpróbálva veled együtt 
most a nagyesküt letenni
mint akiben most az öröm 
e napon mindentõl nagyobb
mint akihez közelebb nem 
húzódik a szürke semmi
nézve hogy a diadémunk 
mély fénye újra fölragyog
mint aki a fejembõl már 
az aggódást rég kivertem
mint akiben a reményláng 
sokszor aludt vagy csak pihent
érezve hogy most az öröm 
csak megszépíti lelkem
megtanulva az életben 
mi az áldott és mi a szent
 
mint akiben megtermett és 
mint akiben kihajtott
az új remény jól tudva hogy 
ezért engem meg nem szánnál
persze sokszor én sem láttam 
kapaszkodót semmi partot
mint akinek nincs is szebb már 
a jövendõk májusánál
úgy ültek bennem a szavak 
akár a gonosz szirének
úgy húzva engem a mélybe 
akár a zöldellõ hínár
de most neked magamból egy 
új és jobb embert ígérek
megtanulva hogy az élet 
jóval több a merõ kínnál
 
2020. május 18. hétfõ
Budapest, Csepel
Ez az írás 2020. május 28-án került a NapSziget honlapjára.
 
Móritz Mátyás további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Õsagárd utca 18. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/900-8553
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón