Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Móritz Mátyás
(1981- )
Mellettetek
a tavasz értetek nyílik a szívem értetek zsendül
kiknek halhatatlanságát az idõ hiába csépeli
kikért kitépem magamból fájdalmam mind gyökerestül
hogy a helyét átvehessék a szentek bölcsességei
 
kik elfújtátok ezerszer már az örömtelenségem
a legvadabb szeleket is megkerülve és lehagyva
megbocsátva mikor nem volt a bûneimre mentségem
hogy bele ne keményedjek se a jégbe se a fagyba
 
akik mindig a legjobbkor és még idõben jöttetek
akik elõtt jajgatva én hûtlenségem sírva szántam
hogy lecsókoljátok rólam a megfagyott vér-csöppeket
megenyhítve a szívemet a szomorú rosszaságban
 
akik el nem átkoztatok és akik megszerettetek
mikor magam eltemettem és szaggattam és csak téptem
kik a halál és a gonosz elé még sem vetettetek
mikor megjavulni és tetszeni sem akartam semmiképpen
 
senkinek úgy érezve hogy többet én már nem adhatok
a hollókkal és varjakkal virrasztva át az éjeket
ti mégis ölbe vettetek és mégis elringattatok
elhessegetve fölülem a véres seregélyeket
 
mikor elragadtak volna a gonosz és bûnös kedvek
mikor végnek éreztem én minden sóhajt és órát
nem gondolva hogy érettem ti nõk majd újjászülettek
hogy gyöngéden magatokra terítsétek lelkem takaróját
 
kiknek szavára annyiszor volt már süket az én fülem
kiknek keze megölelni mégis soha nem remegett
elhitetve velem hogy nem tudnátok élni nélkülem
himnusszá varázsolva a piszkos szolgaénekemet
 
mikor más a kincseimet csak gúnyolta és nevette
úgy söpörve el õket mint porlepte ócska kacatot
ti még sem hagytatok soha a szívtelenség közepette
ti akiknek a szerelme újra pillangó-szárnyakat adott
 
mintha a hatalmatoknak vége talán nem is volna
ami még a jó istent is csak megváltani hivatott
kiket újra felébresztek magamban én megbomolva
feltámasztva titeket mind mint az õsi nyári napot
 
szívemben most a lágy szellõk táncot miattatok járnak
akik miatt földre hullik a fegyverem és a vértem
nem érezve magam ezernyi nyár leigázottjának
mellettetek századszorra ezredszerre is megtérten
 
2020. március 8. vasárnap
Budapest, Csepel
Ez az írás 2020. április 17-én került a NapSziget honlapjára.
 
Móritz Mátyás további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Õsagárd utca 18. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/900-8553
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón