Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Weiler Eszter
(1955- )
Utazások - IV.
Olaszországi körutazás - 1. Velence
Budapestrõl korán reggel indult a busz Ausztrián át Olaszországba. Ez egy menetrendszerû járat volt, mert maga az út, egy olaszországi utazási iroda szervezésében, Velencétõl Nápolyig, Capriig, majd vissza Velencébe történt. Délután érkezett meg a szárazföldi rész buszpályaudvarára, ahonnan elsétált Andrea a szállodába. Jelentkezett a recepción, s elfoglalta a szobáját. Kinyitotta az ablakot, s a kilátás a lagunára nézett. Épp egy gondola siklott a vízen, s énekszó hallatszott, az utasai szórakoztatására. Átérezte, mily csodálatos helyre is érkezett. A levegõ nagyon párás volt, s a nagy meleg árasztotta el a levegõt. Úgy gondolta elmegy egy kicsit sétálni, közelgett az este, de az élet akkor kezdett pezsegni. - Ó, jaj csak messzire ne menjek, mert biztos eltévednék, s nem találnék vissza a szállodába - morfondírozott. Megállt egy lámpaoszlop alatt, s mivel közel volt a Szent Márk tér, a tömeg csak úgy hömpölygött, majd elsodorta Andreát, aki úgy döntött, inkább visszamegy a szállodába. Nehezen tudott elaludni, olyan várakozással teli volt az este, mert alig várta a másnapot, hogy megtekinthesse Velence híres látnivalót.

A másnapi reggeli elfogyasztása után verbuválódott össze a csapat, akikkel együtt utazott, bejárva e látnivalókban csodás országot. Az idegenvezetõ, aki nagyon jól beszélt magyarul is, mondta: - Most, hogy itt vagyunk Velencében, elõször, tekintsük meg a nevezetességeket. Egy nagyon rövid történelmi ismertetõt tartanék. Elsétáltunk a Szent Márk térre. Jelenleg ez Velence fõtere.

Itt található a Szent Márk Székesegyház, ahová betérünk. Kérek mindenkit, hogy fedetlen vállal ne lépjen be senki. - Mikor beléptünk, az idegenvezetõ elmondta, hogy a Bazilika, mert így is nevezik, nem egy kor építménye. Elrendezése a Konstantilyi, Szent Apostolok és a Hágia Szophia templomokat vette alapul. Egyszerre három sémát egyesít magában. Az épület jellegét, a burkolási módszere határozza meg, a berakásokat a mozaik díszítések emelik ki. A homlokzat kialakításakor, román és gótikus elemeket is felhasználtak. A templombelsõben az ótestamentumi jeleneteket,  megszokott témákat ábrázolták, A fõoltáron látható egy ikonoztáz, a középkori mûvészet egyik kiemelkedõbb alkotása. A Szent Márk Bazilika összekötõ szerepet játszott a keleti és nyugati kultúra között.

Ha szemben állunk a Bazilikával, ott található a Dózse palota. Az egykori Velencei Köztársaság egykori fejének, a Dózsének volt a Palotája. Egykor gótikus stílusú volt. Több szakaszban épült, s keveredett a reneszánsz stílusjegyekkel. A belsõ udvar körbe van építve, s freskókkal van díszítve. A palota belsõ díszítése: a Palotában található a híres Tintoretto intarziás borítása, s az általa alkotott Paradicsom címet viselõ, a világ legnagyobb vásznainak egyike, amit örökül hagytak az utókornak. Egyebekben a Palota gótikus jegyeket takart, reneszánsz és barokk részletekre cserélték ki, ami ma is látható. 

Meg kell még említeni, hogy az épületben Képtár és Gyûjtemény is van.

Fontos, hogy szót ejtsek a Sóhajok Hídjáról, ami összekötötte a börtön rendszerrel. Velencében elõször hagytak fel a foglyok kínzásával.

Utoljára szólnék a Rialto-hídról, ami elõször fa szerkezetû volt, amit a tûzvész elpusztított, utána építették kõ szerkezetbõl, ami a Clanal Grande fölött átível, s beépítették üzletekkel, ami egy hídra egyébként nem jellemzõ. Magát a hidat a szentek szobrai és a mûvészi dombormûvek díszítik.

Most térjünk vissza a Szent Márk térre, ahol szinte a galamboktól lépni sem lehet, de szólnék egypár szót nagyon röviden Velence történelmérõl. Elõször kellett volna ezzel kezdenem, de annyira elcsábított a nevezetességek csodálata, hogy számomra az elsõ rangot képviselik.

Velencében a letelepedés akkor indult a VI. században, mikor a népvándorlás zûrzavarában a lagunák szétszórt szigeteire menekültek. Velence története igencsak viharos volt, míg eljutott a tengeri hajózás fõ szerepére, s tengeri nagyhatalommá vált.

Az elsõ Dózsét 697-ben választották meg, és ezzel megkezdõdött a "Velencei Köztársaság", mint ahogy nevezték, az "Adria Királynõje" 1100 évig tartó élete.

(Megemlítenék még a Velencét érintõ zenei életébõl egy-két híresebb nevet: Monteverdi, Vivaldi, Rossini, majd a képzõmûvészetbõl: Giovanni Bellini, Tintoretto, szépirodalmi írókból, költõkbõl: Edgar Allan Poe, Shakespeare: A velencei kalmár, Ernest Hemingway: Folyón át a fák közé, Thomas Mann: Halál Velencében. Magyar írók: Szerb Antal: Utas és a Holdvilág, Molnár Ferenc: Zenélõ angyal, Passuth László: Lagúnák, Babits Mihály: Halálfia.)

Ezzel befejezem Velence ismertetését, sajnos az idõ rövidsége miatt számtalan történet kimaradt, legszívesebben órákat tudnék mesélni. 

E kimerítõ, érdekes ismertetõk utáni áradat hallatán, úgy kb. délután 3 óra körül értek vissza a szállodába, ahol már várták a csoportot az ebéddel. Közben az idegenvezetõ ismertette, hogy a legközelebbi város Firenze lesz. Andrea elõvette a jegyzetfüzetét, hogy amire emlékezett, azt papírra vesse.

Ez az írás 2019. március 9-én került a NapSziget honlapjára.
 
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón