Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Weiler Eszter
(1955- )
Utazások - I.
Hol volt, hol nem volt, született egy kisleány valahol Európában, egy szép országban, Magyarországon. Ez a kisleány semmit sem tudott a világról. Mígnem, felnõtt lett, s 19 évesen elsõ útja az akkori Jugoszláviába tartott. Repülõvel utazott, s a pilóták nagyszerûsége lenyûgözte. A Karaván repülõ repítette a fellegekbe. A gép a kifutópályán felgyorsult, majd hirtelen megállt s a magasba szállt. Belgrádban volt az útlevélvizsgálat, Dubrovnikban a kis repülõtéren landolt. Busszal vitték a szálláshelyre, s a meredek útról már akkor csodálatba ejtette a tenger kékje. Megérkezésükkor, elfoglalva a szállást, az elsõ útja az Adriai tengerhez vezetett. A tengerhullámzás magával ragadta, s majd késõbbi utazásai során, megállapította, olyan kék tenger nincs is. Beszélt neki róla kolléganõje, aki minden évben ott nyaralt, micsoda csodás hely. (Ekkor mindig ráhagyta a pálmáit, hogy gondozza.)

Igen õ is megállapította, hogy a tenger illata semmi máshoz nem hasonlítható. Idegenvezetõjük, végig kísérte õket a belvárosba, elmesélve részleteket a történelmébõl. A Földközi tenger egyik legjelentõsebb mûemlék városa. Kitért arra, hogy a várost csak Jugoszlávia 1918-as megalakítása óta hívják, Dubrovniknak, korábban Raguza volt a neve. A települést egy görög kolónia, Epidaurosz lakosai alapították 650 körül. A szigetet falakkal erõsítették meg, és hidakkal kötötték össze a szárazfölddel. A XI. században feltöltötték a tengerszorost, és ezután a szárazföldön is terjeszkedni kezdtek. A történelem viharai a várost hol gyõzelemmel dicsõítették, hol vereséggel sújtották. 

S megcsodáltuk az Óvárost, az ENSZ az elsõk között minõsítette a világörökség részének, de ez abban az idõben még nem volt idõszerû kérdés. Az Óvárost erõdrenszer védte, melynek méretei gigantikusak. A városfal a teljes Óvárost körbeveszi, 3 kör, és 12 négyszögletes toronnyal, 5 bástyával, 2 sarokerõdítménnyel, és a Nagy Szent János-erõddel van megerõsítve. Számos mûemlék kolostorok, templomok, múzeumok, amik fémjelzik a történelemi örökségeket. Tehát volt s van bõven látnivaló. 

Meg kell még említeni többek között az Óváros mögött az üdezöld Lokrum-szigetet is. A semmihez sem hasonlítható arborétumon találta magát az ember. Nem gyõzte a fejét kapkodni...

Azonban feltette magának a kérdést: Nem tudom, szabad-e mesélni az akkori Jugoszláviáról, hiszen a régi idõkben az ország vezetõje "láncos kutya" volt. Elhatározta azonban, hogy nem politizál, mert ez nem az õ asztala, meg hát azt csak is az akkori történelmi tanításaiból tudta. Egy szó, mint száz, átadta magát az élménynek. Délidõben sziesztát tartottak, mert közel 40 fok vala. Este ötkor nyitott minden, s a forgatagban egyik kirakatot, a másik után csodálta. Mit is csinálhat egy nõ, akit elvarázsolt a nyugat szelét megérintõ csoda. Egyik alkalommal, elvitték a Kotor-Budva - Becsicsi üdülõhelyre, s az út szintén valami csoda volt. Nagy élmény ez - gondolta, mert ha jól emlékezett, ezen a tájon forgatták az indián filmeket, bár lehet az is, hogy ezt rosszul tudta. Mindenesetre, elképzelte az Ezüst-tó kincse címû regénybõl készült filmet. A szíve csücske voltak az indián történetek. Gyermekkori élményei, mert sokat olvasta a történeteiket. Mindig az indiánoknak drukkolt, hiszen sokat küzdöttek. Sajnos hamar elment az idõ, de szívébe zárta s megõrizte azt az illatot, a tenger morajlását. Nem tért oda többet... Azonban mindig meghallgatta kolléganõje meséit.

Ez az írás 2019. február 2-án került a NapSziget honlapjára.
 
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón