Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Móritz Mátyás
(1981- )
Törvénytelen létezés
egy éjszakára lennének csak az utcán kik most nem engednek
hogy az embertársaikat az árok mélybe ne hányják
többnek nem is látva õket csak bûnözõ rút tetveknek
csak egy éjszakára tépné õket sorsuk mint a gránát
 
õket akiknek a szemük rájuk gyûlölettel süt le
csak egy éjszakára tudnák magukat meg nem értettnek
életük egyszer lenne csak a számûzöttség fényes tükre
nekik akik más sorsával hitetlenül üzérkednek
 
aki úgy állnak kéz a kézben fel megbosszuló fegyverben
mint akiknek nem volt sosem se istene se jó anyja
hadat üzenve a jóság és minden megértés ellen
készen az új gyalázatra rohanva az új rohamra
 
új és új kerítést vetve minden létezõ határra
nem is hallva meg sem õket ahogy téged ahogy engem
míg fajtájuk országunkat mint a bitang csorda járja
hogy aki eddig szenvedett az csak még jobban szenvedjen
 
bennük emberséget én már egy cseppnyit sem igen lelek
úgy törli bele fajtájuk arcukba most a lábát
és emelkednek ütésre és bilincselni a kezek
egyre közelebb hozva csak az emberség döghalálát
 
nem is tudom hogy fajtájuk vajon milyen istent áldnak
és hogy miért áll mellettük mégis a sok anyámasszony
hogy az úr meddig állja még odafent a magasságban
hogy aranyszínû palástjára gyász színeket ne varrasson
 
hazaáruló mindegyik a legaljasabb vitézek
kik adtak ezeknek lovat és a lovaikra nyerget
a szövetségük nem is több mint dögletes sáskafészek
amely minden ellenhangút elhallgattat vagy elkerget
 
szemükbõl a hitványságuk mint a borláng úgy világít
elképzelve mind magukat az eddig élt legnagyobbnak
akik rajtunk élõsködnek rút hollóként mindhalálig
közben mindenkit csak félre löknek sodornak és dobnak
 
szememben csak a rútságuk és a hûtlenségük ragyog
akik többet ártották már mint felfoghatót és eleget
fajtájuk egy éjszakára lenne csak magára hagyott
megroppanni érezve a sorsukat mint a sárfedelet
 
érezve a csontok télen hogyan recsegnek ropognak
egyszer ragadná csak õket a halál csont ujja fülön
õk akik tovább taposnak és gyaláznak és robognak
az újabb führerállamnak pecsétjével a mellükön
 
Budapest, Csepel, 2018. október 28. vasárnap
Ez az írás 2018. november 12-én került a NapSziget honlapjára.
 
Móritz Mátyás további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón