Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Weiler Eszter
(1955- )
Mikor még Mázli egyedül volt!
Így persze nem igaz, hisz mellette volt Rozonyág a vadászgörény. Igazából azonban mint terápiás tanuló mégis csak önmagában volt. Telt múlt az idõ, s no lám megérkezett Herceg! El kellett dönteni, ki is a fõnök. Engedelmességbõl jelesre vizsgáztak, persze azért még vannak megingások, mikor Mázlit hívják, persze, hogy Herceg is ott terem, s máris adja a pacsit, ül, fekszik, s a szigorú gazdi visszaparancsolja a helyére. Igazi versengés, küzdelem, s együtt játszás is beletartozik az õ kettejük kapcsolatába. Olyan értelmesek, mert tudják, mikor van munka. Igen, hiszen õk olyan terápiás kutyák lesznek, akik nem csak egészséges emberek között, hanem sérült, beteg emberek között megnyugtató jelenségükkel mosolyt csalhatnak az arcokra, és a boldogság lengi be az étert. Nicsak bõvült a csapat, megérkezett Szofi. Õ még két hónapos, máris azonban bõvült a csapat. Többnyire Herceg foglalkozik vele, Megmutatták, mi is a beszoktatás. Õ még bölcsis lenne, Herceg vigyáz reá, nem úgy játszik vele, mint Mázlival, még úgy sem, nehogy megijessze Szofit. Nem kapja el a grabancát, Szofi felveszi a játszó pózt, Herceg ugrál, vigyáz reá. Azt szokták mondani a gyerekekre, a harmadik gyermeknek már könnyû lenni, hiszen sokat tanulhat a testvérektõl, észrevétlenül sajátítja el a viselkedési mintákat. Valahogy a kutyáknál is ez dominál, mert Szofi a második alkalommal, már felszabadultan ugrál, incselkedik Mázlival, Herceggel, egy szó, mint száz igazi csapat ez a javából. Jön a jó idõ, újból jönnek a terápiás lovak, Pajzán és Legenda. El sem tudjátok képzelni, a terápiákban mennyire fontos az állat asszisztált terápia. Az állatok közelsége az, ami egy falun élõ embernek természetes, egy városi ember meg rácsodálkozik, honnan tudja a tehén, hogy hol lakik, s visszafelé a legelõrõl befordul az igazi pajtába. Akkor esik le csak az álla, A természet közelségét a terápiás állatok beleírják az emberek szívébe. Az egy óra, csak úgy repül, észre sem vesszük, máris elköszönnek, várva a másnapot, nem csoda, ha be vannak táblázva idõben, még sok helyre kell menniük, hogy mosolyt, s boldogságot adjanak. Most elköszönök, mert várom az újabb fejleményeket, ígérem mindig valami újdonsággal bõvülten beszámolok a szeretetteljes légkörrõl.
Ez az írás 2018. április 15-én került a NapSziget honlapjára.
 
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón