Vissza a főoldalra

ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)


 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink

ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)


 
Weiler Eszter
(1955- )
Újra a Balatonon - II.
Rövid séta után Andrea kérte Ákost, hogy üljenek le a padra, s beszélgessenek egy kicsit, nem számít, hogy esik az esõ, Mudri önfeledten szaladgált, örült a szabadságnak. - Tulajdonképpen, mit tudunk egymásról? Semmit. Te sem meséltél magadról és én sem. A Balaton ismét megmutatta végtelen haragját - szólt, de én akkor is még maradnék. - Ákos helyeselte, mit is mondhatott volna, hiszen igaza volt Andreának - Akkor én kezdeném, egy mesével. - Mesével? - Igen. Élt valahol Európában egy kisleány, aki nagyon szerette volna, hogy szeressék, de ez nem volt elég, mert legalább olyan fontos volt számára, hogy hagyja a másik is, s elfogadja, hogy feltétel nélkül szeressék. Sovány volt, úgy ötven kiló és hosszú barna haját összefonva hordta. Összetalálkozott egy fiúval, magas széke, szemüveges, õ is vékony magas volt, s részérõl, már az elsõ pillanatban eldõlt õ kell neki. A kislányt naponta kellett meghódítania, mert egyfolytában, csak azt tudta mondani, mi nem összevalók vagyunk. Kitartása azonban meghódította a leány szívét. Egész életében nagyon fontos volt, hogy a párja engedje, hogy szeresse, s õ engedte. Átölelte derekát, hozzá bújt, mintegy védelemre szoruló kislány. Õ lett életében a "Barna Maci", akit kisgyermekkorában magához ragadott, minden este, csak nagyon nehezen lehetett tõle elvenni. - Te voltál az a kisleány? - kérdezte Ákos. - Igen én, a szívem tele van szeretettel, csak az élet e téren nem kegyes hozzám, s izgulok, hogy legalább a jó munkát tudjam végezni. - Hm. S mi lett a fiúval? - kérdezte. - Meghalt. Sok rossz is történt, de a távolból már csak az a fiú maradt, akinek a derekát átölelhettem, s minden este a vállára hajtottam fejem, úgy is aludtam el. A férjem volt akkor már. A legnagyobb ajándék tõle a fiam, aki tovább viszi az életét. Most már tudod az igazságot. Bizalmatlanság fog el, vajon mi történik majd velem, velünk? Én már régóta egyedül élek, s egyfolytában izgulok, hogy fiam, megtalálja a helyét az életben. Akkor lennék igazán boldog. A magam részérõl a munka a mentsváram, ami, igaz, az igaz, hogy szeretek dolgozni, s meg kell tanulnom egyedül élni, többet nem varrom rá magam senkire. Voltam én már teljesen gyedül, s mégis talpra álltam. Magamról gondoskodom, élem a minden napjaimat. - Ez szomorú történet - szólt könnyes szemmel, én nem tudott mit mondani. Ezek után én már semmit sem tudok magamról mondani, csél-csapodár vagyok, voltam, szálltam egyik ágról, a másikra, ágyról ágyra. Szégyellem is magam e miatt - te legalább éltél - ne sajnáljál magadtól egy percet sem, látod, én is csak az kell, hogy mondjam, nem vagyunk egymáshoz valók. - Ekkor, mintha meghallotta Mudri Andrea meséjének végét, odaszaladt Andreához, ugrált rá, harapdálta a kezeit, játszó pózt vett fel, aztán meg Ákoshoz rohant, mintha azt akarná, hogy mindketten együvé tartoznának. Az esõ elállt, ballagtak szépen a Balaton partján, szótlanul - majd visszatérve a szállodába, Ákos megkérdezte Andreát -, azért ugye holnap is találkozunk? - Igen, jó volt Veled beszélgetni, azért legalább tisztán lásd a helyzetemet. Talán Te megtaníthatsz újra nevetni. Jó éjt, s megsimogatta Durmi fejét.
Ez az írás 2017. október 7-én került a NapSziget honlapjára.
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink

  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428


 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón