Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Weiler Eszter
(1955- )
A lovak és az állatok szerelmese
Andrea lehetõséget kapott a terápiás lovaglásra. Tériszonya azonban meggátolta a lovaglást, igaz nyugodt, terápiás feladatokra nevelt lovakkal találkozott. Hol kezdõdött a lovak szeretete? Egy karnyújtásnyira. Legyõzve félelmét, egyre jobban és jobban közelebb került a lovakhoz. Végül Legendánál kötött ki. A létra majdnem tetejérõl átkarolta nyakát, becsukta szemeit s megnyugvásra talált. Fejéhez oda símúlt átadta magát a lelki nyugalomnak. S kérésére elõkerült a lókefe, s kefélte, ez is érzelmi kapocs kialakulásához vezetett. Mindig megszagoltatta kezeit, mint egy bemutatkozva Neki, dicsérõ szavakat mondott s figyelte füleit, mikor az úgy mozgott, konstatálta, s bízott benne felismerte a hangját. Mesélték, hogy az állatkertben - igaz nem terápiás lovakkal való foglalkozás keretében - a lovagláshoz hozzátartozott a lovak csutakolásától kezdve, minden, amit a természet megkövetelt - gondozták a lovakat. Alig várta már az alkalmat, mikor találkozhat Legendával, érezte, szüksége van ezen érzelmi megnyilvánulásra. Igen szüksége volt - nem tagadhatja -, hogy Legenda hagyta, hogy szeressék.
 
S elõkerült Mázli és Herceg terápiára kiképezés alatt levõ kutyákat, akiket régen látott Andrea. S õk is felismerve oda száguldottak Andreához, örömükben körbe ugrálták, finoman harapdálták kezeit, nem kell megijedni, nem haraptak, inkább csak játszottak. Rita, aki együtt tanult az állatokkal, mert szükség van arra, hogy a gazdájának elfogadott állat minden rezdülését ismerjék, mert ilyenkor nem csak az állat, hanem a gazdi is tanul.
 
Ismereteiket átadja azon sérült embereknek akik szintén szeretnék, hogy szeressék, s a szeretetüket önzetlenül elfogadják.
Ez az írás 2017. szeptember 13-án került a NapSziget honlapjára.
 
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban
 
visszatérés az 
Elsõ Közlés Írások 
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 
 
...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón