
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
felbukott a változó ég selyme
bársonyoskék ködöt ont a teste fehér sirály köröket sírt házunk fölé tüzesen könnyedén anya arcán kinyílik egy virág nyújtja is a madarak mind befalják így élnek napra nap karnyújtás a létük anya egy szép reggel majd vérét ontja értük |
|
|
|
|
|
|

|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
![]() |
![]() |