Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Hornyik Anna
(1969- )
Az öreg bicikli nyoma
Z. az idõsebb testvérétõl örökölte a biciklit, aki viszont az édesapjától, aki a saját apjától, aki megint a testvérétõl, aki viszont születésnapra kapta a nagyamamájától.
 
Az öreg biciklinek sáros a nyoma. Z. minden egyes tekerésnél erõt fejt ki s fegyelmezett. Élete egy batyuban, a hátán.
 
Egyre csak hajtja, tekeri, olykor megáll, hogy pihenjen, egyen, majd folytatja útját. Erdõn-mezõn-falun-városon keresztül, tengeren át, szíveken s elméken keresztül, egyre csak biciklizik. Z. rájön, hogy összes eddigi ismerete, sõt, jómaga nem több, nem más, mint öreg biciklijének sáros nyoma vagy éppenséggel nyoma a sárban. A nyom az nyom, s mindig csak mögötte marad. Ha körbeteker, akkor a saját nyomában haladhat egy ideig, átírhatja, szépítheti. De egyébként soha nem lesz elõtte a saját nyoma.
 
Biciklije sáros nyoma összekoszolja a tiszta járdát, amikor viszont bekanyarodik az egyik kisutcába, keresztezi a többi bicikli nyomát. Vigyorra torzul arca a különbözõ biciklinyomok láttán. Újra befordul, s már sárban találja magát. A nyom itt már szoborrá válik, de õ egyre csak megy tovább. Megered az esõ, lemossa a nyomokat a járdáról, a pocsolyából tenger keletkezik. Majd kisüt a nap, s az addig látható sárnyomok megtöredeznek, szétporladnak s szétfújja õket a szél. Az öreg bicikli azonban változatlanul nyomot hagy maga után, még ha néhány másodpercnyi idõre is.
 
Belehajt egy szélesebb sárcsíkba, ahol biztonságban érzi magát. Majd vékonykábbakba bukdácsol, s kívánja, bárcsak mélyebbre szántana biciklijének kereke.
 
Körkörösen biciklizik, újra és újra belehajt a saját nyomába, átírja, átfogalmazza, élvezi, hogy közelebb kerül magához.
 
Meglátja szerény sírhantját. Biciklijét a száraz fûzfához támasztja, kiszedi batyujából életét s sírhantjába lép. Elõtte egy üzenetet hagy rajta.
 
Egy odatévedõ meglátja a sírhantot, a biciklit s a batyut, elolvassa az üzenetet. Az üres batyut a hátára veszi, s elbiciklizik vele valahova, egy látszólag még járatlan úton.
Ez az írás 2017. március 27-én került a NapSziget honlapjára.
 
Hornyik Anna további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón