Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Weiler Eszter
(1955- )
Az állatmentés
Elérkezett az újabb este. Az idõ megenyhült, s talán már közeledik a tavasz. Tom már az ágyában feküdt, alig várta az újabb mesét. Andrea nagyon örült neki, hogy nem a tv elé ült le, hanem az igazi mesélést választotta. - Ritka, nagyon ritka dolog ez -, gondolta Andrea. - Tom, ma az állatmentésrõl mesélek neked, jó lesz? - Igen, de mi az, hogy állatmentés, olyan, mint mikor az embereket meggyógyítják? - Igen, édes kisfiam, az állatokat az állatorvosok gyógyítják. Õk külön helyen rendelnek. Sok kis állat megfordul, különösen a házi kedvencek, nagyobb állatokhoz, mint például a lovak, kimennek a helyszínre. Az állatok ugyanolyan gondoskodást igényelnek, mint a gyermekek. Õk is éreznek fájdalmat, tüneteik is vannak, mint például a hasmenés vagy a hányás. - próbálta elmagyarázni kisfiának, aki élénken figyelt. - A Mázliról meséljél, meg a Rozogányról, kérlek szépen. Ugye õk nem betegek? - Az igazság az, hogy Mázli kicsit beteg lett. Vizsgálták, még injekciót is kapott. Teljesítette terápiás feladatait, aztán a szoba közepén elfeküdt. -  Elvitték orvoshoz? Mikor én is megbetegszem, engem is elviszel orvoshoz, s félek, hogy injekciót kapok. Az állatok is félnek? - Igen, nagyon megjegyzik az állatok, s bizony nagy testû állatokat is úgy kell szinte behúzni a rendelõbe. - Ó, jaj, akkor ez természetes, akkor miért mondod nekem, nem kell félni, a doktor bácsi meggyógyít? - Mondom, persze, hogy mondom, mert ez az igazság. - Akkor az állatoknak nem lehet ezt megmagyarázni? - A gazdik nyugtathatják, simogatják a kis kedvenceket, s kis segítséggel felkerülnek a vizsgáló asztalra. - Szegény Mázli, mi lehet a baja? Ugye tudnak segíteni rajta? Természetesen, mindent elkövetnek. Az emberek a szívükbe zárták Mázli kutyát, mindenki szurkol, hogy mielõbb gyógyuljon meg. - S mi van Rozogánnyal? Õ nem kapja el a betegséget? Mikor én beteg vagyok, azt mondod biztos elkaptam valakitõl a betegséget? - Szerencsére Rozogány nem kapta el, annál is inkább, mert Mázli nem fertõzõ beteg. Azonban, az állatoknál is elõfordul fertõzõ betegség, akkor rögtön elkülönítik a többi állattól. - Mesélek még az állatmentésrõl. Jó? A Bársony és "Handicap" Alapítvány, akik a Mázlit is megmentették, foglalkoznak az állatmentéssel. Képzeld még egy baglyot is elhoztak Rita és segítõje. - Baglyot? - Én még nem láttam, az milyen állat? - Ragadozó madár. - Mi az, hogy ragadozó? – Ragadozónak mondják azon állatokat, akik kisebb állatokkal táplálkoznak. A Bagoly nyulakkal, egyéb nálánál kisebb. - Jaj. Megeszik a húsvéti nyulat! Ez kész horror. - Andrea elcsodálkozott - Ezt meg honnan vetted, hogy horror? - Pisti mesélte az oviban, hogy nem szabad neki olyan filmeket nézni, ahol ilyen kegyetlenségek vannak. Még, hogy a húsvéti nyulat? Ez lenne az állatmentés? - Tudod kisfiam, aki beteg, meg kell gyógyítani, azért állatmentés, a baglyot is azért gyógyítják, hogy éljen, ráadásul Bagó, akirõl most szó van, mert ez a neve, még a való életben sem engedhetik szabadon, mert nem tudna önállóan élni, mert törött a szárnya. Mindenkinek joga van egészséges élethez. Az orvosok is felesküdnek arra, hogy mindenkit gyógyítsanak. Nagy áldozatot hoznak, a Ritáék is azt nézik, aki beteg, azon segíteni kell. Andrea tanácstalanul ült a kis széken. Próbálta beleképzelni önmagát egy négy éves gyermek helyébe. Hogyan állnak össze a történetek? Most hogyan hagyjam egyedül, biztos rosszat fog álmodni. Úgy érezte nem jól sikerült a mese, s hosszú utat tett meg Mázlitól a törött szárnyú bagolyig. - Most próbálj meg aludni kisfiam. Ígérem, az állatokkal kapcsolatos mesék tanulságosak, de ne feledd, menyire lehet õket szeretni. - Majd a következõ este tovább folytatjuk az állatmeséket. Addig gondoljál Mázlira, Rozogányra, akinek a becsületes neve Rozi, Rozonyák. S Andrea a kis széken sokáig ült, mint aki vigyázza kisfia álmát.
Ez az írás 2017. február 4-én került a NapSziget honlapjára.
 
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban 
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón