|
Vigyázz
arra, hogy ne mulaszd el a pillanatot, amely csak a te pillanatod, műved
kivitelének végzetszerűen kijelölt időszaka.
Kényelem,
szöszmötölés, gyávaság, lustaság néha késleltetik feladatod kivitelét,
noha
szíved mélyén tudod jól, hogy az idő telítve van azzal, amit rajtad keresztül
el akar mondani,
s egy
pillanatot sem mulaszhatsz, mert elmondja más helyetted, s nem úgy mondja
el, ahogyan te jónak és igaznak hiszed.
Tudományban,
művészetben, irodalomban, közéletben vannak ilyen sürgető pillanatok, mikor
egy igazság megérett és ki kell mondani.
S ha
végzetesen éppen téged jelölt ki e feladatra a sors, ne késlekedj, mint
a rossz színész, aki elmulasztja a jelenet végszavát.
Nemcsak
műved, az idő is van. S az időn belül megvan a te pillanatod, melyet nem
szabad elmulasztani.
(Márai
Sándor: A feladatról és a pillanatról)
|
