vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/900-8553nH-1172 Budapest, Õsagárd utca 18.
 
KULTURÁLIS LAPSZEMLE
Elhunyt Kiss László,
a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke
A Magyar Versmondók Egyesülete megrendülten, kimondhatatlan fájdalommal tudatja, hogy az egyesület alapítóelnöke, Kiss László, a versmondás és az amatõr színjátszás egyik legjelesebb jelenkori képviselõje, az amatõr mûvészeti élet egyik dzsinje, 72 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Több szakmai és társadalmi szervezet vezetõjeként elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatõr mûvészeti ágak kibontakozásában, a hazai és Kárpát-medencei tehetségkutatásban és tehetséggondozásban.
 
Kiss László
 
Kiss László
 
A Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjjal kitüntetett közmûvelõdési és kulturális szakértõ, rendezõ, szerkesztõ, alapítója volt a Magyar Versmondók Egyesületének, a Magyar Szín-Játékos Szövetségnek, az Országos Diákszínjátszó Egyesületnek, életre hívója és kuratóriumi elnöke a Latinovits Emlékmû Alapítványnak, és fõszerkesztõje a Versmondó címû, negyedévente megjelenõ szakmai folyóiratnak. Nevéhez fûzõdik a Neszmélyi Vershajó és elõdje, a balatonszemesi és a bajai versmondó táborok létrehozása, az általános iskolások legnagyobb versenye, a Regösök húrján... vers- és prózamondó verseny gondozása, szervezése, számos diák- és amatõr színjátszó találkozó megálmodása és fejlesztése éppúgy, mint a Bujtor István Filmfesztivál elindítása, a Latinovits versmondó találkozó megalapítása és szervezése, valamint a Kaleidoszkóp VersFesztivál elnevezése és a Ki viszi át a szerelmet díj megalapítása. 
 
Megannyi versenyen helyet foglalt a szakmai zsûriben: a Nemzeti Színházzal közös Nemzeti VERSenyen, a József Attila országi vers-, prózamondó és verséneklõ versenyen, a Radnóti Miklós versmondó versenyen, a Moson Megye Színjátszó Találkozón, az adácsi Országos Falusi Színjátszó Találkozón, a Feszt Festen és a Helikonon is. Az elmúlt években a Magyar Versmondók Egyesülete révén tevékenyen bekapcsolódott olyan európai uniós oktatási és közmûvelõdési projektekbe, mint a hazai és határon túli testvériskolai programok, az egész életen át tartó tanulás lehetõségeinek kistérségi megteremtése, vagy a színházi nevelés pilot programjai, valamint segített hét megyei, illetve regionális NépmesePont létrehozásában. Innovatív, modern, de tradíciótisztelõ szakember volt.
 
2018-ban Gyémánttengelyen címmel jelent meg életrajzi kötete, amelyben a vele és róla készült interjúkat, portrékat, elemzõ írásokat olvashatjuk. "Szerelmet, életet, egzisztenciát köszönhetek a versnek" - vallotta. A kötetben Lutter Imre versmondó egyesületi elnöktársa, barátja ír róla elõszavában, jelezve, hogy a kötet pontos képet ad Kiss Lászlóról, viszont a vele készülõ interjúk, illetve az általa írt tanulmányok, beszédek, szónoklatok révén maga a kultúra, az amatõr mûvészetek, a közmûvelõdés és a civil társadalom korszakonként, s még azokon belül is idõszakonként változó helyzetérõl is pontos képet kaphatunk. Hiszen az amatõr mozgalmak, a közmûvelõdés egyik elõre mozdítója, tevõleges és fáradhatatlanul hatékony szereplõje volt. Beleértve a színjátékosok, a táncházmozgalom, a versmondás mûfajának képviseletét, a civil társadalom, a népmûvészet, a néptánc, a tárgyalkotó népmûvészet, a bábok mûvészetét és a költészetet is.
 
Kiss László 1947. június 5-én született Budapesten, nehézsorsú családban. 1973-ban népmûvelés-könyvtáros szakképesítést szerzett, 1977-ben fõiskolai kiegészítõ államvizsgát tett, majd 1981-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának népmûvelés szakán végzett. Az amatõr színjátszás szervezésével, rendezéssel már a hatvanas években foglalkozott. 1964-tõl három éven át a Danuvia Központi Szerszámgépgyárban, majd 1971-ig a VBKM Kaposvári Gyárában dolgozott népmûvelõként. Amatõr-színjátszó rendezõ képesítését ekkor szerezte meg, s ezt követõen öt éven át a Kaposvári Megyei Mûvelõdési Központ elõadója, utána a Kaposvári Városi Tanács csoportvezetõje volt. 1978-ban költözött a fõvárosba, miután megismerte három éve elhunyt feleségét, az ugyancsak a közmûvelõdésben tevékenykedõ Kiss Mariannát, aki a pestszentlõrinci Kondor Béla Közösségi Ház igazgatója volt. Kiss László a Pataky Mûvelõdési Központban dolgozott elõadóként, majd Józsefváros mûvelõdési osztályának csoportvezetõje, 1982-tõl a Mûvelõdési Minisztérium fõelõadója lett. 1988-tól 1993-ig az Országos Kisipari Szövetkezet önálló osztályvezetõje, majd tizenhét éven át a Kulturális Minisztérium vezetõ-fõtanácsosa volt. Nyugdíjas éveiben, 2010-tõl a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus munkatársakét dolgozott.
 
Munkájáért 1974-ben és 1986-ban Miniszteri Dicséretben részesült, 2000-ben Radnóti-díjjal tüntették ki, 2003-ban megkapta a Honvédelemért Érdemérmet és a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, majd 2005-ben Bessenyei György-díjjal, 2009-ben pedig Csokonai-díjjal tüntették ki. Komoly szakmai tanulmányokat jelentetett meg az amatõr mûvészeti csoportok helyzetérõl, a szövetkezeti mozgalom közmûvelõdési tevékenységrõl és szerepérõl, az amatõrség fogalmáról, definiálásáról, az amatõr mûvészetek szerepérõl a fõváros közmûvelõdésében, valamint az amatõr versmondásról. Nemrég született meg kis unokája, aki új lendületet adott a mindennapjaiban. Fia, Kiss Gergely és családja Berlinben él.
 
"Az elsõ szót a föld mondja ki.
Az anyaföld, de aztán a dermedt
tél térdei, limlomjai
közül beszélni kezd a gyermek."
 
Bella István költõ, a Magyar Versmondók Egyesületének egykori tiszteletbeli elnöke A vers születése címû költeménye ezt követõen még hét versszakon át úgy halad, ahogy megtanul az ember, az emberiség beszélni. És a költõ gondolatmenetéhez hasonlóan Kiss Lászlóval létrejött az amatõr mûvészetek bölcsõje, s a benne cseperedõ gyermek dadogása kerek beszéddé változott, amely nem kertel, s amely visszagurul, ha kell, egy elõzõ korba, vagy elõregördül egy következõ társmûvészeti ágba, Kiss László létezésének egy szakaszába, ami sokak mûvészi létét határozza meg.
 
B. Gelencsér Katalin dr., az ELTE  BTK-PTK nyugalmazott egyetemi docense írta róla, hogy "Kiss László, aki szellemi életünk egyik önkéntes, hatékony dzsinnje, varázslatai nyomán érzékenyebb, értelmesebb, szebb, jobb és igazabb lesz közösségi létünk, mélyebbé válnak kapcsolataink, versmondói, lapjai nyomán feltöltõdik szívünk az együttes öröm nemes értékeivel, tágulnak horizontjaink, közösségibbé, szolidárisabbá válnak elképzeléseink. Minõségérzékeny, született társaslény, örök elégedetlen, aki csak közösségben tud élni, virulni, alkotni még evezni is, örökifjú csapatalkotó, alkotás-vezérelt mágnesember, természet- de leginkább különösen vízbarát, humánumát jóra-törekvés jellemzi, kapcsolati tõkéje gazdag a szellemi elittõl a pici falvak fiatal elõadói és a szép korú, néha sokszoknyás versmondó asszonyaikig. Mindet ismeri, számon tartja, buzdítja, szeretettel veszi körül õket. Gyermeki örömmel képes csodálkozni, minden jó ügyet segíteni, empatikusan kezelni." 
 
Egy hosszabb lélegzetvételû interjú itt nézhetõ meg Kiss Lászlóval:
https://youtu.be/I4RtYxocfNQ
 
Elnökét a Magyar Versmondók Egyesülete saját halottjának tekinti, végsõ nyugalomba helyezésérõl a családdal közösen intézkedik. Búcsúszertartása nyilvános lesz, annak idõpontjáról és helyszínérõl az egyesület honlapján, a www.vers.hu oldalon tájékoztatja a közvéleményt.
 
Forrás: http://www.vers.hu
A cikk 2020. január 13-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KULTURÁLIS LAPSZEMLE rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Õsagárd utca 18. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/900-8553
 
Vissza a főoldalra
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

a Magyar Mûvészeti Portál
 

 
 
Magyar Mûvészeti netLexikonnDátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget onlinenNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlásanNapSziget a Mûvészetekért AlapítványnPartnereinknMédiaajánlat
  
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/900-8553nH-1172 Budapest, Õsagárd utca 18.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2020