vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/900-8553nH-1172 Budapest, Õsagárd utca 18.
 
KÖNYVAJÁNLÓ
A tények rekonstruálása az utcai harcoktól
a kötéllel ítélkezõ bíróságokig
Eörsi László Pesti lányok, 1956 címû kötetérõl
Eörsi kérlelhetetlen a tények esetében. Csak tiszta, pontos forrást, adatot fogad el történészi munkája során. Kétes, nem megerõsített történeteket nem épít be elemzéseibe, múltról szóló beszámolóiba. Ebben nem ismer pardont, legyen szó bármilyen fontos emberrõl, akár a saját apjáról. Ha valaki valamilyen pontatlanságot állít, Eörsi azt félretolja, pontosítja, vagy ha kitudódik valamilyen céltudatos turpisság, ami történelemhamisításba torkollik, az ellen harcol is. Van is elég haragosa a szakmában, mert elharapódzott a történelemhamisítás.
 
Csak pontos tényekkel operál. És ebben igaza van, mert nagyon kevés önéletrajzi visszaemlékezés állja ki az idõ próbáját, az elemzõ utódok kritikáját, vizsgálódását. A bájos tényeknek a valóság adja a mértékét - vallja. Ilyen Eörsi László történészi gondolkodása. Kerüli a bulvárszintû kijelentéseket, sõt, bírálja is, vitába száll velük a tények alapján. A tényeket bogozhatjuk írásaiból, a kutató elfogulatlanságával ezeket sorolja. Szükség is van rá, mert még mindig van olyan fiktív HÕS, akinek emléktáblája ugyan van a Corvin közben, de igazi múltja nincs.
  
 
A most megjelent Pesti lányok, 1956 címû tanulmánykötetben 66 nõ szerepel, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején egy-egy harcoló csoportban, fegyverrel, vagy vöröskeresztes tevékenységgel, élelemellátással, esetenként röpcédulák elõállításával vettek részt a küzdelemben. Kevéssé ismert forradalmárok mellett olvashatunk híres nõkrõl is, mint Tóth Ilonáról, akinek tevékenységérõl évtizedek óta vita zajlik, de ott találjuk Wittner Máriát is, akinek személye széles körû vitákat vált ki - ahogy a szerzõ a könyv hátoldalán lévõ ajánlásban mondja. 
 
Eörsi munkái rávilágítanak, hogy a magyar történelemben az emberek sorsa többször került vakvágányra a hatalmat gyakorlók hibájából. Így volt ez a II. világháború utáni években is. Az akkori kezdeti reményeket, a szebb és gazdagabb jövõbe vetett hitet a csalódás váltotta fel, ami elkeseredésbe, az pedig felkelésbe torkollott, mert csak elv maradt a széles néprétegek felemelkedése. Kétarcú lett akkor is a társadalom, nem engedték kibontakozni a demokratikus államszervezést, és a szellemi mérgezések megtették hatásukat. 
 
A népi demokrácia egy szûk pártelit hatalmát jelentette, a többség alacsony életszínvonalon élt, az állandó osztályharc fenyegetettséget eredményezett. Bárki számíthatott arra, hogy egyszer majd kérnek tõle valamit. 
 
1956 õszén feszült politikai légkör uralkodott Magyarországon. Áruhiány, jegyrendszer, alacsony életszínvonal jellemezte az országot, és a nép megelégelte a megaláztatást, a szegénységet és a hazugságot. Ha a tényeket nézzük: az internáló táborok, börtönök, koncepciós perek és a személyi kultusz országa voltunk, ésszerûtlen gazdaságpolitikával, ami visszaélt az emberek bizalmával. A vas és acél országát akarták építeni, de célul tûzték ki a gyapottermesztést is. A korszak visszásságai a Tanú címû filmbõl mindenki elõtt ismertek.
 
1956 õszére erõsödött az elégedetlenség. Független diákszervezet alakult, több tüntetés is zajlott a szintén elégedetlen lengyelek melletti szolidaritást kifejezve, majd a mûegyetemisták követeléseket fogalmaztak meg. A szovjet csapatok kivonulását, szabad választást és Nagy Imre miniszterelnökké választását követelték. Hittek az emberarcú szocializmusban, a demokratikus jogállamban. Hosszú ideig élt a szocializmus idején az '56-ból örökölt kérdés: megreformálható-e a rendszer?
 
1956. október 23-án, délelõtt még kért a nép, de nem kapott elfogadható választ követeléseire. A délutáni felvonulás tüntetésnek indult, de aznap éjszakára forradalommá változott. A forradalmak természetüknél fogva kavargóak, az események meglepetésszerûen következnek. 1956 októberében Pest utcáin összeomlott néhány napra a szovjet típusú pártállam. 
 
A pesti srácok a kilátástalan helyzetben sem hátráltak meg. Hírük túllépte a határokat, Amerikában, 1956-ban a pesti srác lett az év embere. A forradalom központi alakjai õk, de mellettük a vívmányok eléréséhez szükség volt a pártellenzékre, a progresszív értelmiségre és a diákságra is, nem beszélve a nõkrõl. Az õ fontos szerepükrõl olvashatunk az új Eörsi könyvben.
 
Eörsi a múlt megismertetésének igényével szerkeszti köteteit. Emberi sorsokat ír, mert ez a történészek dolga, hisz a múlt eseményeinek valódiságát õk tudják megállapítani. Õk szelektálnak a történetmondások között, õk mutatják meg az összefüggéseket, õk adnak nekünk elemzéseket. Világunk megértésében segítenek nekünk, hiszen számtalan nyitott kérdés él még '56 kapcsán is. Törvényszerû volt-e a szovjet katonai beavatkozás? Milyen gondolkodás jellemezte a felkelõket? Tényleg egy jugoszláv típusú harmadikutas elképzelés volt a leginkább jellemzõ a forradalmárok világszemléletére?
 
A megidézett részvevõk, felkelõk késõbbi sorsa általában tragikus lett. Különbözõ társadalmi rétegbõl származtak. Többségük korábban is nehezebb sorsú családból került ki, de akadt köztük kiugrott apáca, bár a leggyakoribb a gyári munkáslány volt. Gyakran találkozunk büntetett elõéletûvel köztük, ami tiltott határátlépésért, vagy közveszélyes munkakerülésért, néhányuknál üzletszerû kéjelgésért, esetleg lopásért járt. 
 
Akit nem végeztek ki, arra börtön várt, és rövidebb-hosszabb ideig ültek is. Volt, aki külföldre menekült, közülük nem mindenkinek sikerült idegenben gyökeret eresztenie, sikeressé válnia. Sokan itthon háttérbe szorultan éltek. Sokuk élete kerékbe tört, és a harag meg az elkeseredés lett úrrá rajtuk. Volt olyan, akit beszervezett az államvédelem és jelentéseket írt, volt, aki öngyilkos lett.
 
Izgalmas könyv. Hatalmas gyûjtõmunka állhat az életrajzok mögött, de ismerve Eörsit, ellenõrzött, hiteles sorsokról olvashatunk. A szereplõk életútját születésüktõl indítja, a legfontosabb rész a forradalom és a megtorlás idejére esik. Sokan megérték közülük a XXI. századot is, talán az elmúlt hatvan évrõl is érdekes dolgokat olvashattunk volna róluk, mert rendkívüli sorsú emberek mindannyian, de ez nem csökkenti a kötet értékét.
 
A korszak eseményeirõl, a forradalom napjairól, az okokról és az utóhatásaikról olvashatunk könyveiben. Felidézi a korabeli mindennapok forgatagát. Eörsi írásait Kosáry Domokos történelemszemlélete vezérli, aki szerint: A történelemnek csak egy objektív valósága van, ez megfelelõ szakmai feltételek mellett kielégítõen megismerhetõ.
 
Az amúgy is bonyolult magyar történelemben '56 kiváltképp sokszálú magyarázatokkal jelenik meg, ezért itt az ideje '56 sebeinek gyógyítására, és ezt csak az igazság kiderítésével tehetjük meg. Tartozunk gyermekeinknek is a múlt bemutatásával, hogy a tények ne mosódjanak el. Eörsit az izgatja, hogy értsék a lyukas zászló szimbólumának jelentését.
Novák Imre
A cikk 2019. október 24-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÖNYVAJÁNLÓ rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Õsagárd utca 18. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/900-8553
 
Vissza a főoldalra
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

a Magyar Mûvészeti Portál
 

 
 
Magyar Mûvészeti netLexikonnDátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget onlinenNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlásanNapSziget a Mûvészetekért AlapítványnPartnereinknMédiaajánlat
  
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/900-8553nH-1172 Budapest, Õsagárd utca 18.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2019