vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/900-8553nH-1172 Budapest, Õsagárd utca 18.
 
ZENE
Sebestyén István Innsbruckban vendégszerepel
Hétvégén Sík Sándor-napokat tartanak a tiroli tartományszékhelyen
"Akarom: keljen új életre benned / Alvó dala az építõ igennek" - Sík Sándor Isten lánca címû versébõl való az a mottó, amellyel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata, a 79. sz. Dr. Kozma György SJ Cserkészcsapat és az Innsbrucki Magyar Római Katolikus Egyházközség október második hétvégéjén Innsbruckban Sík Sándor-emlékprogramokat szervez. Október 12-én, szombaton délután 15 órára verses-mesés-dalos-játékos délutánra várják a gyermekeket és fiatalokat, cserkészeket és diákokat (helyszín: Jugendheim der Pfarre Saggen, 6020 Innsbruck, Falkstraße 26, Tiefparterre), 13-án, vasárnap a 11 órakor kezdõdõ szentmise után pedig népénekek, népi imák félóráján vehetnek részt (nemcsak) a felnõttek a Magyar Házban (6020 Innsbruck, Richard-Wagner-Str. 3.). Mindkét mûsor vendége Sebestyén István ének- és mesemondó népmûvész és Gyuris Petra, a Dévai Nagy Kamilla nevéhez fûzõdõ Krónikás Zenede növendéke lesz. Szombaton a lelki ráhangolódást Ft. Dr. Vencser László, az ausztriai idegen nyelvû katolikus pasztoráció országos igazgatója vezeti és õ mutatja be vasárnap a szentmisét is. 
 
 
"A Sík Sándor-emlékfélév 2019. júniusi elindítása óta minden hónapban kijelöljük a neves papköltõ egyik költeményét a hónap verseként. Októberi versünk az Isten lánca, amelyet elsõként - és tudomásunk szerint mindmáig egyetlenként - Dévai Nagy Kamilla zenésített meg. A csodálatos dal, amely e versbõl született, szerepel az »Osszam szét köztetek egész önmagamat...« - 40 éve színpadon címû CD-jén is. Ezt a dalt most Gyuris Petra elõadásában Innsbruckban szombaton és vasárnap is meghallgathatjuk, sok más megzenésített verssel együtt, Sebestyén István meséi és népénekei között" - magyarázták az eseményre készülve a Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálat munkatársai. Az innsbrucki esemény része az 1 Plusz 1 Misszió elnevezésû programnak, melyet Varga Gabriella újságíró, a Sík Sándor-emlékfélév szervezõje ismertet majd a közönséggel.

1 Plusz 1 Misszió
A programot a külföldön élõ magyar katolikusok vallás-erkölcsi nevelésének segítésére, anyanyelvi vallásgyakorlásának, hitük, kultúrájuk, hagyományaik megtartásának támogatására hozta létre egy évvel ezelõtt Cserháti Ferenc püspök. Tavaly novemberi elindulása óta a program számos nyugat-európai helyszínen nyújtott és nyújt ilyen irányú, alkalmi vagy rendszeres segítséget: többször a program által közvetített lelkipásztor mutatott be magyar nyelvû szentmisét Manchesterben, Párizsban és Stockholmban, és alkalomszerûen Oslóban, Dublinban, Máltán és Innsbruckban is segített lelkipásztorközvetítéssel az ottani közösségeknek. Támogatta 2019 márciusában a milánói magyar szentmisék 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget, 2019 májusában a nyugat-európai papi konferencia megszervezését, ez év nyarán Kastlban pedig a Külföldi Magyar Cserkészszövetség európai vezetõképzõ tábora idejére lelkivezetõt biztosított. Bázelbe papi és ministránsruhákat és más misekellékeket, Londonba tabernákulumot juttatott az 1 Plusz 1 Misszió. A program ez év második felében Sík Sándor-emlékeseményekre is gyakran hívja az érdeklõdõket - Kastl, Bécs és London után ennek lehetünk tanúi október 12-én és 13-án Innsbruckban is.
 

 
Sebestyén István
Ének- és mesemondó elõadómûvész, bukovinai szülõk tizedik gyermeke. Kakasdon nevelkedett és él mindmáig. Gyermekkoráról önéletrajzában így ír: "A családi tûzhely melegénél tanulhattam szüleimtõl a székely tréfákat, õsi népdalainkat. Õk a kakasdi hagyományõrzõ egyesület alapítótagjai voltak. Engem is mindig fûtött a vágy, hogy a hagyományõrzés terén maradandót alkossak..." Kezdetben csak versenyekre járt, és ezeken számos díjat elnyert: a Sebestyén Ádám-díjat, az Erdélyi Vándor-díjat, Országos 1. díjat, Országos Nagydíjat, Kiemelt Nívódíjat és kétszer a Kárpát-medencei Vass Lajos Nagydíjat. 2014-ben a Népmûvészet Mestere-díjat is kiérdemelte. Tari Lujza népzenekutató így ír róla: "Sokan vannak, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre kevesebben vannak, akik gyermekkortól természetes formában, a legnemesebb anyanyelvként sajátították el a népdalokat és azok sajátos kifejezésmódját. A bukovinai székely Sebestyén István e kevesek közül való. Ráadásul nem csak énekelni tud szépen, hanem kiváló mesemondó is!" Lemezei: A szegény ember bõrpuskája: székely pajzánságok és egyéb cifra történetek - könyv és CD (2006); "Serkenj lelkem" CD, amelyen a téli ünnepkört mutatja be a bukovinai székelyek körében (2006); Tréfás székely fonó CD, amely, címéhez hûen, tréfás mesék, anekdoták, népdalok gyûjteménye (2006); "Zeng a lélek" - bukovinai népdalok, könyv és CD (2009); és 2017-ben megjelent a Hálaadás címû könyv és CD is, amely a hányatott sorsú, 1941-ben hazatelepített bukovinai székelyek hálaadó imáit, népénekeit, balladáit tartalmazza. A 2005-ös kiadású Tündér Erzsébet CD-mellékletes könyvben négy meséjével szerepel. Sebestyén István az utóbbi idõben önálló esteken népmesék és népdalok javából tart elõadásokat.

Krónikás Zenede
Dévai Nagy Kamilla pályája felfelé ívelt, járta a világot, rendszeresen készített rádió- és televíziós felvételeket, írta a dalait, amikor is 1996. január 22-én Gyöngyös határában Hajdúszoboszlóról jövet éjjel a sofõr 140 kilométeres sebességnél elaludt. Felébredvén beletaposott a fékbe, az autó elkezdett táncolni, hétméteres szakadékba zuhant, majd a fagyott szántóföldön még több száz métert pörgött... Lángvágóval szedték ki a tûzoltók az utasokat a kocsironcsból. Kamilla kómába esett, két napig lebegett ég és föld fölött. Szanatóriumi féléve alatt tanult meg újra járni, beszélni. A gitárja viszont a baleset után sértetlenül került elõ a hátsó ülésrõl, ahol puha tokban vészelte át a karambolt, ráadásul el sem hangolódott. Ez volt az a jel, amely Kamillát elindította régi álma megvalósítása, a tanítás felé. Mankókra támaszkodva, csodálatos tanárok segítségével 1996. október 16-án megnyitotta a Krónikás Zenedét, azt az Európában egyedülálló zeneiskolát, ahol énekes-gitáros elõadómûvészetet lehet tanulni, beleértve ebbe a mikrofonkezelést, a szép beszédet, hajviseletet, mozgást, szerzõi jogvédelmet, menedzseri tudnivalókat is, és ahol mindenkivel egyénileg foglalkoznak. Az elsõ diákok fõleg a határon túlról érkeztek; az elmúlt 23 év alatt négyszázan fordultak meg az iskola falai között. Gimnazista lányként Vincze Lilla volt a legelsõ növendék. De itt tanultak a Misztrál Együttes, a Regélõk Énekegyüttes és az Orthen zenekar tagjai, a székelyudvarhelyi Shadows zenekar rockénekese, Szígyártó Csaba, a Jimmy Taylor Band névadója, Szabó Ferencz Lóránd, a Maszkura és a Tücsökraj szólistája, Bíró Szabolcs, az Avatar zenekar lobogó hajú énekese, Moldován György Szabolcs, Lázár Imola tûzzománcmûvész... Az Osztováta együttes vezetõje, Zoltáni Zsolt Székelyderzsrõl érkezett, öccse, Csaba szintén krónikás volt, ma Székelyderzs polgármestere, ráadásul a Terra Siculorum zenekar billentyûse; ugyanitt a gitáros-énekes a nagyenyedi Nagy Magyari Zoltán, aki iskolatitkár is volt a Zenedében. Hasonlóképpen egykori tanítvány Szakács Ildikó, a Magyar Állami Operaház szopránszólistája, a kárpátaljai Csobolya József, az Opera kórusának tenorja, a szászrégeni Szabó Gyula Gyõzõ, a Madách Színház tagja, Kurkó József Csíkszentdomokosról, a Turay Ida színház mûvésze, a gyergyóremetei György Rózsa Sándor, aki a RAM Colosseumban adta elõ Toldi címszerepét, az Operettszínházban éneklõ Vanya Róbert a felvidéki Tardoskeddrõl, aki a Gyõrben bemutatott Sakk musical egyik fõszereplõje.  Csórics Balázs, a Barátok közt teleregény egyik szereplõje kilencévesen került a Zenedébe és a sort még hosszan lehetne folytatni. Az iskola minden állami támogatás nélkül ma is mûködik.

Összeállította:
Varga Gabriella
A cikk 2019. október 10-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a ZENE rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Õsagárd utca 18. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/900-8553
 
Vissza a főoldalra
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

a Magyar Mûvészeti Portál
 

 
 
Magyar Mûvészeti netLexikonnDátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget onlinenNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlásanNapSziget a Mûvészetekért AlapítványnPartnereinknMédiaajánlat
  
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/900-8553nH-1172 Budapest, Õsagárd utca 18.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2019