vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Játék a háborúban
A gondolattársítás mindennapi cselekedetünk
Nemes Jeles László érzi és látja a korunkra leselkedõ veszedelmeket, illetve a káoszt. Errõl szól a Napszállta címû 2018-as filmje, amelyben a XX. század születésérõl beszél, és azt mutatja be, hogy mivé lettek a XIX. században boldog békeidõknek leírt és beígért gondolatok, álmok. Mivé lettek a vágyak és a veszélyek? A film állaga maga a kép. A film nyelve az idézés, ennek megannyi értelmében, egyéni víziójaként. Ez hol dokumentum, hol rémlátomás.

A filmben Leiter Irisz - mily szép, virágos név - a Monarchia izgalmas városából, Triesztbõl érkezik a nem különben izgalmas, forrongó Budapestre. Egy álláshirdetésre jön, amit hónapokkal ezelõtt adtak fel. Nemes fokozza a feszültséget, hogy ez a kalapszalon, ahol kalaposlányt keresnek, korábban a lány szüleié volt, aztán titokzatos módon egy tûzvész martalékává vált. A közelmúlt titok marad: miért lobbantak fel a lángok, és mi lett a sorsa a családnak, a sikeres üzletnek.

A film története nehezen hámozható ki, de ez nem baj, mert hullanak ránk a képek, és a fõhõssel együtt figyelünk, tépelõdünk, kivel mi történik, és egyre többet tudunk meg errõl titokba nyúló eseménysorról. A fõszereplõ, Jakab Juli arcán, mozdulataiban természetesen sorra jelennek meg a borzalmak, egy nehéz világ nyomaival, nehéz embereivel, és az õ nehéz érzéseikkel, terveikkel. A kalapszalonba érkezõ lányt Pesten füstgomolyagok fogadják, olcsó szobákban, vad fickókkal, veszedelmes viszonyokkal találkozik. Látjuk, hogy csak a kalapok szépek és díszesek, és mellettük a lányok helyesek, de ettõl még nem gondolhatjuk, hogy a világ szép és remek. A háttérben ismerõs alakok tûnnek fel, egyszer Ács Feri formájú fiú szalad el, aki aznap dacit kapott az iskolában történelembõl, aztán néhol ténfergõ gyerekeket látunk, látszik, hogy kiürült az életük, nincsen számukra hely, a grundot beépítik.

A túlélõk hallgatnak, a visszatért lánynak csak annyit mondanak, hogy ne kutassa a múltját, hagyja a borzalmakat, és ne keresse a bátyját. De persze nem fogadja meg a figyelmeztetést. A lány kutatása során sikátorokba, szegények lakta negyedekbe visz minket Nemes Jeles László, bár itt a film elején látható kiírás alapján Nemes László.

Erdély Mátyás kamerája az események sûrûjében él. A fõhõs mellé szegõdik, õt követi, az õ közvetlen környezetét látjuk. A rajta kívül esõ világ csak homályosan tûnik fel, néha bevillanó képek jelennek csak meg. Az általuk létrehozott vizuális világban a kiszolgáltatottak kilátástalan sorsát láthatjuk, családi titkokkal, rejtélyes pusztulásokkal, társadalmi forrongássokkal. Érzõdik, hogy változások közelegnek, szelük már megcsapta az embereket.

Néhol égõ poklok lobbannak a városban a vihar elõtti csendben. Mi csak bámulunk, mert sorsunk, felmenõink életébe gondolunk vissza, és keressük, mi volt itt, illetve ott egyáltalán, miért kellett a nagyapámnak a kényelmes fizetõpincéri állásából, a Keszei által vezett vendéglõbõl, a város közepébõl a frontra menni évekre, hátrahagyva kisfiát és fiatal feleségét. Aztán miért kellett házassága kilyukadt hálóját foltozni, és megvigasztalni sebzett lelküket. Rajk László díszletei hiteles világot alkotnak, és mi elhisszük, hogy Irisznek van esélye megtalálnia eltitkolt múltja nyomait.

Nemes különös elõszeretettel fordul a tömeg felé. Az ezerarcú tömeget - a Saul fia után - itt is a háború, forrongások, borzalmak forgatagában ábrázolja. Érdekes arcokat látunk a Napszállta címû filmben is, ahogy a világsikert aratott nagydíjas filmjében.

Ebben a filmben arra keresik a választ, hogy a XIX. század ígéretei - technikai és társadalmi változásai - hogyan valósultak meg. A film jelenetei egymáshoz illõ darabok, szinte átfolynak egymásba, mint a jó festõ vásznán a színek. A Monarchia az iparosodás, a nagyvárosi élet 
minden visszásságát elõhozza. Perverz módon használ nõket, akik gyanútlanul udvarhölgyeknek jelentkeznek, de nem jutnak oda.

A képek a dolgok felületét mutatják, sûrûvé úgy válnak, hogy a film fõhõséül választott alak a dolgok végére akar járni, meg akarja figyelni a világot, ami körülveszi. Minden pillanatra, hangra figyelni kell, suttogásokból, elejtett félmondatokból és ködös utalásokból áll össze a film.

Egyéni arcokra bukkanunk itt is, akár a fogolytáborban. Különös figurák jelennek meg hol a bálokon, vagy ahogy a pesti utcán grasszálnak, vagy az esõáztatta lövészárokban várnak jó szerencséjükre, harcra készülve, de már lelkileg vagy lelkileg sebesült katonákként. És már érezni a romlás és a halál szagát, hogy milyen sokan feldobják majd a bakancsukat. Cseh Tamással szólva: tíz év múlva, ne ez a dal és kép legyen.

A világban mindig a tulajdonlás a fõ kérdés, hol az az elv érvényesül, hogy a föld senkié, gyümölcse mindenkié, vagy az, hogy ki kell építeni egy nemzeti vagy nemzetközi föld - gyár, üzem tulajdonon alapuló rendszert.

A Jeles-féle liberális képi radikalizmus szerint látjuk a múltat és a belõle nõtt jelent. Újszerû filmnyelvében ideáljaink életét mutatja közelrõl az absztrakció konkrétságával. Mesterien tudja, hogyan kell úgy bemutatni egy kort, hogy közben nem történelmi filmet csinál.

Zárjuk egy kis borzongató izgalommal az írást. Marx szerint, mint ahogy azt tudjuk: a történelem kétszer kerül színre, egyszer mint tragédia, másodszor mint bohózat. Még az elsõ megjelenésnél tartunk, nem jutottunk a végére. Errõl is szól Nemes László megszenvedett költészete.
 

Novák Imre
A cikk 2019. január 20-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a FILM rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget123, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.

a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikonnDátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget onlinenNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlásanNapSziget a Mûvészetekért AlapítványnPartnereinknMédiaajánlat
 
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2019