vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÖNYVAJÁNLÓ
Királyi vizsgálódás a könyvek világában
Kaiser László Mátyás király Budapesten címû szövegkönyvérõl
2017-ben az Ünnepi Könyvhéten jelent meg a Hungarovox Kiadónál Kaiser László Mátyás király Budapesten címû szövegkönyve Rózsa Pál operájához. Két nagyon komoly és szerteágazó, ellentmondásokkal teli témát ötvöztek a szerzõk a darabban. Közös mûvük alapjául egyrészt Mátyást, a királyt, a magyar könyvkiadás egyik megteremtõjét - mondjuk ki: szponzorát - választották, másrészt a dráma másik szála: napjaink könyvkiadása, olvasási kultúrája, népünk mûveltségének alapja, a könyvterjesztés, pontosabban annak neuralgikus pontja, a könyvek eladása és a szerzõk, kiadók kifizetése. A librettóban az Úr Mátyás királyt csapodár feleségével együtt az égbõl Budapestre küldi, hogy az igazságos uralkodó vizsgálja meg a könyvesek világát, keresse meg, mi a baj, mi az elégedetlenség oka.
 
  
Szatirikus idõutazás Kaiser László kötete, amelyben szóba kerülnek a magyar olvasói szokások, a könyvterjesztõk fukarsága és a könyvkiadás körüli nehézségek. A Pereszlényi Helga által tervezett borító kollázsáról a nagy király szobra tekint ránk, aztán egy könyvesbolt polcsora következik, végül pedig egy légifelvétel Budapestrõl. Sûrítve találjuk itt mindazt, amirõl a szövegkönyv szól.
 
Kaiser László legnagyobbrészt verses szövege az emberi érzékenység és a szavak idilli találkozása egy elképzelt, ám egyben valóságosan létezõ valósággal. Az öt jelenetbõl álló darab Rózsa Pál operájának librettója, de egyfelvonásos színmûnek, vígjátéknak is tekinthetõ.
 
A szerzõ színházi dramaturg végzettsége és múltja alapján hozzáértõként, szakértelemmel nyúlt a témához. Úgy, mint aki ismeri, mi fán terem egy színdarab. Keretes szerkezetû a mû. A nyitó- és a zárójelenetnek ugyanaz a színhelye. Találunk benne kórust is, mely itt is a mondandó megerõsítésére szolgál, hisz' ez a nép hangja, akár az ókori görög drámákban, a közösség érzelmeinek s gondolatainak megtestesítõje (Lehetne itt minden rendben, / adott szó, ha lenne egyben...).
 
Könyves összejövetellel indul a mû, ahol panasz-panasz hátán szól arról, hogy miért nem mûködik a könyvkiadás és -eladás. Itt tényleg csak az igazságos Mátyás tud segíteni, ahogy ezt történelmi és irodalmi emlékezetünk súgja. Az Úr le is küldi a földre, ahol annyi dicsõséget jegyzett. Hátha most is sikeresen vívja meg csatáját. A szerzõ képes arra, hogy kibogozza, kinek mi a bánata. Mindenki lamentál.
 
Mátyás munkához is lát. Találkozik a kiadókkal, írókkal, terjesztõkkel. Mátyás olyan, mint amilyen a népmesékben, neki elsõ a magyar becsülete. A köztudatban élõ igazságos Mátyás király képet írja meg a történetben Kaiser László. A mûben Mátyás józan gondolkodású, bár nem érti, nem értheti pontosan, mi a baj, miért nem teljesülnek az írók, kiadók és terjesztõk vágyai.
 
A mûben a mikszáthi összefonódások és társadalmi, pénzügyi csapdák világába csöppenünk, mindenki csalódott és meglopottnak érzi magát. Ehhez kapcsolódik az írók, kiadók, terjesztõk meghökkentõ verse, amely elõhívja Friedrich Nietzsche sokat vitatott kijelentését, miszerint Isten meghalt, talán az emberrel való együtt-szenvedése ölte meg. Az Úr válasza is ismert: Nietzsche halott. Ez a rész - az utolsó megnyilatkozást kivéve, amely kétütemû felezõ négyes - végigköveti az õsi nyolcasok verselési hagyományait.
 
A második jelenet helyszíne a Könyves egyesület székháza. Itt megjelenik egy nõi olvasó és a kórus is, mert a magyar átok összefonódik a könyves átokkal, mert a piacgazdaság sokféle játékszabályt elbír, ami túllép az írók kulturális jámborságán. Nincs mese: szerelmes, izgató szöveg kell, ahogy Beatrix mondja.
 
A harmadik jelenet a Kiadók összejövetele egy kiadóban címet viseli. Ebben a megjelenítés eszközei az akció és a színházi beszéd nyíltan a napi politikai történéseknek megfelelõen sûrítetten s annál inkább érthetõen jelenik meg: "Jogi útra jogállamban, / meglehet, / nemcsak pénzünk, vagyonunk sincs, / ne feledd!" (Kiadók). S ez az a szöveghely, amelyhez a továbbiakban a legtöbbször visszatér az értelmezõ, újabb és újabb szempontokkal gazdagítva a szegénység, az egykor virágzó ország tönkremenetelének metaforikus értelmezéseit ("...Te meg, asszony, / ne nézegesd az írókat, / nincs nekik semmijük! / Csak bajuk!" - Mátyás).
 
A negyedik jelenet egy Könyvtárban játszódik. "Könyvek között sok olvasó, / nem lehet itt senki tahó!" A jelenetben kacéran ölelkeznek kettõsségek. A mû eléri a végpontját: "Jöjjön, aki látni akar, / nem csalás, nem ámítás, / hogy egy király, magyar király, / elvágyik a magyar földrõl, / nem is kérdés, nem vitás..."
 
Az ötödik jelenetben Beatrix marad a földön, Mátyás visszakéredzkedik az égbe. De arra a kérdésre sok lehet a válasz: "Mit szólsz, mi az oka annak, / nem kell könyv az olvasónak?" A látszólagos rendteremtés vége, hogy mindenki annak örül, hogy él. John Lennon is a túlélést tartotta a legfõbb dolgunknak...
 
Kaiser írása intellektuális merészséggel a jelenrõl szóló tanúságtétel, poétikai eszközökben gazdagon. Jól bánik a nyelvvel, megtanulta a mesterség szabályait, és ehhez társul nála a tehetség és az érzékenység. Itt arról szól, amit a legjobban ismer, amiben él. Tudja, mit gondoljunk a körülöttünk lévõ helyzetrõl, különféle alakokról, csapdákról.
 
Külön érdemes megemlítenünk Beatrix alakját, akit idõnként csak oldalbordának hív a nagy király. Korántsem volt egyszerû asszony. Korában az elsõ nõk közé tartozott, akik jól sakkoztak, és az édesszájúak is szeretettel gondolhatnak rá, mert õ hozta be Nápolyból a marcipánt. Itt felvilágosodott nõ, a szerelmes könyveket szereti, és vállalja a modern életformát, mert itt marad a földi világban. 
 
Ha visszalapozunk Kaiser László interjúiban, akkor találhatunk ezzel kapcsolatos nyilatkozatot. Így fogalmazott: "Sajnálatos tény, de világszerte az a tapasztalat, hogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak. Ezt támasztják alá a statisztikák is. Ez elsõsorban a vizuális kultúra elõretörésére vezethetõ vissza. Van televízió, van számítógép. A legtöbben úgy gondolják, hogy szellemi igényüket mindez kielégíti. Egy átlagember naponta három órát televíziózik és mindössze 10-15 percet olvas. Az arányok ilyen mértékû eltolódásának azonban lesznek következményei. Pedig az irodalom segít teljes értékû emberré válni. Hiszen az olvasás nem csak arról szól, hogy felütünk egy könyvet és végigolvasunk egy történetet. A könyvek tanítanak minket. Tanítanak arra, hogy lehet eligazodni a világban, miként kell konfliktusokat kezelni. A legtöbb könyv alakít élet- és világszemléletünkön. Könnyen belátható, ha bárkinek az életébõl ez kimarad, szegényebb lesz a személyisége. Megragad a kizárólag materiális értékrend világában, kereskedelmi szempontból könnyen manipulálható, fogyasztói embernek."
 
Ennek a veszélynek a szarkasztikus megfogalmazása ez a mû. 
 
Végezetül említsük meg a két szerzõ életrajzát.
 
A zeneszerzõ, Rózsa Pál 1946. március 14-én született Szombathelyen. 1986-tól szabadfoglalkozású zeneszerzõ. A zeneszerzést - magánúton - Szokolay Sándor és Durkó Zsolt irányításával tanulta. Elsõ sikerét 1982-ben egy dániai, illetve venezuelai pályázat megnyerésével érte el, ezt követõen számos pályázaton vett részt, és ennek során összesen tizenegy alkalommal ért el még elõkelõ helyezést. Mûvei felölelik a zeneirodalom széles területeit; öt opera, számos zenekari mû, kamaramûvek, szólóhangszerekre írott darabok, dalok egy vagy több hangszer kíséretével, kórusok, egyházzenei kompozíciók mellett fúvószenekari mûvek kerültek ki keze alól. Mûveit elõadták többek között Németországban, Olaszországban, Svédországban, Dániában, Franciaországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Kanadában, az USA-ban és Hongkongban is. Kerüli az operettvilágot, a sanzonízû dalokat. Nem szórakoztató-andalító lírát mûvel, hiába van éppen erre a legnagyobb igény. Idegpályáira engedi a világ tényeit, átfut rajta sorsa.
 
A szövegíró, Kaiser László Budapesten született 1953-ban az Újlipótvárosban. Sokoldalú alakja a magyar kultúrának, irodalomnak. Költõ, író, szerkesztõ, dramaturg és manapság legfõképpen kiadóvezetõ. A kultúra napszámosa. A Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1971-ben. Elsõ diplomáját Szegeden szerezte magyar-történelem szakon 1977-ben, majd az ELTE-n folytatta tanulmányait magyar szakon, illetve a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán dramaturg szakán. Dolgozott segédmunkásként, majd könyvtárosként, aztán a veszprémi Petõfi Színház dramaturgja lett, innen került a Pannónia Filmstúdióba szinkronlektornak. 1995 óta az általa létrehozott Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió vezetõje, tanára. Különféle lapok szerkesztõje, huszonegy könyv (versek, novellák, esszék, tanulmányok, életinterjúk) szerzõje, munkásságának elismeréseképpen több ösztöndíjat kapott. Kétszer is oklevéllel ismerték el verseit a Salvatore Quasimodo költõversenyen. 2006-ban Petõfi Sándor-sajtószabadság díjban részesült, Olaszországban Brianza-díjjal tüntették ki verseiért. 2017-ben Kassák Lajos-díjjal jutalmazták.
Novák Imre
A cikk 2018. november 24-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÖNYVAJÁNLÓ rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget123, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.

a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikonnDátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget onlinenNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlásanNapSziget a Mûvészetekért AlapítványnPartnereinknMédiaajánlat
 
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2018