vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KULTURÁLIS KÖZÉLET
Emlékeink
Gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogy régóta izgat II. Rákóczi Ferenc, a fejedelem alakja, sorsa. Rodostói számûzetése gyermekkorom óta foglalkoztat, és Mikes Kelemennel különleges viszonyba kerülhettem, hiszen õ írta meg, hogy bekövetkezett az, amitõl mindenki tartott. Tanárként aztán megismerhettem, hogy Rákóczi egyszerre volt szerethetõ és ellenérzéseket kiváltó alak.
 
Rákóczi származásából fakadt Habsburg-ellenessége. Anyai nagyapját, Zrínyi Pétert kivégezték. Nevelõapja, Thököly Imre lázadó kurucvezér, szívesen barátkozott a törökkel és egy velük való vazallus állam létrehozásán dolgozott.
 
Születési helye Borsi. Sátoraljaújhelytõl három kilométerre keletre, a szlovák-magyar határ mellett, az Alföldön, a Bodrog jobb partján, a Zempléni-hegység déli lábánál található egykori Rákóczi birtokon fekszik. Nevét egy Bors nevû személyrõl kapta. A bors ótörök szó, jelentése: erõs. A mai község területén már az újkõkorban is éltek emberek. A VIII. századból is találtak itt temetkezéseket, melyeket szlovák kutatók korai szláv síroknak tartanak.
  
  
A Rákóczi-várkastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd késõbb füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa építette. Perényitõl a birtokadományt 1559-ben kapta, amelyet Miksa császár 1563-ban erõsített meg. Hennyey Miklóst I. Miksa király német-római császár koronázásakor negyedmagával aranysarkantyús vitézzé ütötték. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os sikeres megvédésében, halálát 1566-ban régi barátja és sógora mellett a gyulai vár ostroma során lelte. Elsõ felesége, Dombay Anna (Werbõczy István unokája) 1564-ben hunyhatott el. Leányukat, Hennyey Margitot 1566-1567 körül vehette feleségül Zeleméri Kamarás Miklós, az egri hõs, Dobó István unokaöccse. A borsi udvarházat 1568 és 1579 között átépítette. A 2006 telén végzett felújítások alapján feltételezhetjük, hogy a kastély elõzményeként már állott itt épület.
 
Zeleméri Kamarás Miklós lányának házasságával került a kastély elõbb Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi-birtokok közé.
 
A kastély elsõ írásos említése 1593-ból maradt fenn castellum megjelöléssel. 1638-ra az épületet bõvítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetõen a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettõl délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugat felé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés elõtt kis filagória.
 
A kastély mennyezetei "aranyos gombosak", míves kiképzésûek. A nagypalota mellett nyílt az Úrfiak palotája - a késõbbi II. György erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája volt.
 
1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. A Rákócziak Borsiban elsõsorban Munkács felé vezetõ útjukon szálltak meg, de errõl kevés forrás szól. I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta.
 
1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezetõ útja közben itt szállt meg, így a véletlennek köszönhetõ, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. Születésének helye feltehetõen az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnõi lakosztály lehetett.
 
1684-ben a magyargyûlöletérõl hírhedt Kollonich Ignácz jezsuitáinak és a labancoknak kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. 1688-ban a rebellisek Thököly seregeinek maradványaként martalóc szabadcsapatok felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt. 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastély még romos állapotban volt, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni.
 
Napjainkban felújításra vár az õsi fészek. A csupasz falak között kicsinyke kiállítás látható, amit egy helyi lakos állított össze a Fejedelem iránti rajongásból. Õ vezeti körbe az odavetõdõ turistákat, és biztatja õket, hogy nemsokára a magyar állam pénzén megújul a vár, és lesz hely a leendõ magyar gyerekeknek, akiket õ már nagyon vár. Nem mintha nagy baj lenne a szlovákokkal vagy a zsidókkal, de azért mégis. Tárlatvezetése során nagyobb szerepet kapnak a mítoszok, legendák, vágyak, mint a tények.
 
Térjünk vissza a Fejedelem életútjához. A fiatal Rákóczi Bécsben igazi aranyifjú lett. Hajnalig mulatott, délig aludt, aztán este folytatta az ivást. Az sem nagyon zavarta, hogy megnõsült, fényes palotát vittek az osztrák fõvárosban 120 szolgával, testõrökkel. Tellett mibõl. Nyolc megyében voltak birtokai Magyarországon, s amikor hazajött Bercsényivel, látta, hogy milyen drámai a helyzet, mert a nép nyomorban él. Úgy gondolták, hogy mindenért az osztrákok a felelõsek.
 
XIV. Lajos támogatását várta, de az elmaradt, õ is a bécsújhelyi börtönig jutott, amelyben nagyapja és nagybátyja ült. Jobbnak látta, ha megszökik. Lengyelországba ment. A kor híresen szép asszonya ágyában kötött ki. Persze a férfiúi hûség más, mint a politizálás. Válaszút elé került újra: választania kellett, hogy lengyel király legyen vagy magyar népvezér. Az utóbbi lett belõle, a francia király anyagi támogatásával sereget toborzott és meg sem állt az Alföldön egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig, hiszen neki a magyar királyi udvar fényessége volt a legfontosabb. Aztán se a francia, se az orosz szövetség nem jött létre.
 
1711-ben elmenekült az országból, és õ is abban bízott, mint Kossuth, hogy segítséget hoz, de az ausztriai járom alóli megszabadulás céljához nem talált támogatókat. Anna angol királynõ nem engedte, hogy brit földre lépjen. Egyes történészek szerint nemesi mozgalom helyett parasztfelkelés lett, egy igazi polgárháború, ami nem is zárult tisztes békével.
 
A falunak csak református temploma van, mely nagyon régi s építési ideje ismeretlen. A község több ízben elpusztult; 1865-ben egészen leégett, legutóbb pedig 1905-ben égett porrá. 
 
A régió magán viseli a történelem viszontagságának nyomait.  A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. A második világháború után a falu magyar lakosságának egy részét áttelepítették Magyarországra, helyükre szlovákok települtek.
Novák Imre
Felhasznált irodalom:
Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok
Ifj. Barta János: A kétfejû sas árnyékában
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország
A cikk 2018. október 29-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KULTURÁLIS KÖZÉLET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget123, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.

a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikonnDátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget onlinenNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlásanNapSziget a Mûvészetekért AlapítványnPartnereinknMédiaajánlat
 
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2018