vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail - Facebook - Twitter - Skype: napsziget123 - 06-30/520-1428 - H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
IRODALOM
A tárgyilagosság szürreális
a szív vérével írt könyvek közé tartozik
Beöthy Zsolt
 
2013-ban adták át Alsósztregován a felújított Madách-kastélyt, Az ember tragédiája írójának szülõházát. A kúriáról így ír a tizenhét éves Madách, Lónyay Menyhértnek küldött levelében: "E vad csendes magány neki kimondhatatlan bájt foglal magában. A ház el van rejtve a világ elõl, elevenebb itt minden, mint a külvilágon. Virító rét, melynek csermelyes közepén egy néhány falu emelkedik. Az ezernyi madár énekétõl visszahangzó erdõ kellemesebb. Lakunk egy dombon vagyon, körülvéve egy ángol izlésü kerttõl."
 
Az irodalomtörténészektõl tudjuk azt is, hogy Madách Imre 1823. január 21-én született, három héttel Petõfi után Alsósztregován, a szlovákiai Dolná Strehován. A család középnemesi származású, és a levéltári adatok szerint XIII. századi eredetû. Õsük egy bizonyos Radon de Oszlán volt, aki II. Endrétõl kapott nemesi levelet, az õ egyik fia viselte keresztnévként a Madách nevet.
 
Szolgáltak III. Endre és Mátyás alatt is, de akadt köztük törvénytudó és literátor is. Õk voltak a környék urai. Soknyelvû házban laktak. A szolgák szlovákul beszéltek, a család fõleg németül, de laktak arrafelé magyarok, cigányok, zsidók és más szláv népek is. Rokoni kapcsolatba kerültek a költõ Rimay Jánossal, ezért áttértek az evangélikus hitre. A költõ õsei között szerepel Madách Gáspár, aki magyar és szlovák nyelven írt verseket. Dédapja Madách János szintén foglalkozott irodalommal, vallásos és didaktikus költeményeket jelentetett meg.
Az õsi várkastély - melyben Madách Imre született, s amely a falu északi végében volt - kövei régen beépültek a sztregovai házak falaiba, még istálló is épült belõlük. Az, amit ma Madách-kastélyként látogatunk, már a költõ apja által épített új kúria: ebben élte gyermekéveit és nehéz férfikorát Madách Imre. A híres "oroszlánbarlang", ahogy a családban nevezték, a Madách-mûvek születésének helyszíne ma is megtekinthetõ, noha az eredeti berendezési tárgyakból szinte semmi sem maradt meg.
 
 
Az ifjú Madáchnak kevés barátja és bizalmasa akadt. Zárkózott gyermek volt, családján és nevelõin kívül kevés emberrel találkozott. Ezt a szokását, tulajdonságát élete végéig megõrizte. Visszahúzódó, magányos alkat volt, aki rengeteget betegeskedett, szíve és tüdeje gyakran ágynak döntötte. Szívesen festett, festményeinek másolatait láthatjuk itt. Már 13 évesen szerelmes lett egy lányba, Lónyay Etelkába. Õ ihlette elsõ és egyetlen verseskötetét, a Lantvirágok címû mûvét. Bár sokszor lett szerelemes élete során, de kapcsolatai rövid ideig tartottak. Egyetlen nõ volt, aki örökre megváltoztatta az életét, illetve változtatta volna, ha Madách hagyta volna: Fráter Erzsébet.
 
Két teljesen különbözõ lelkületû és természetû emberek voltak. Erzsébet szeretett táncolni, társaságba járni, élvezni az életet, míg Madách inkább a zárkózott életet kedvelte. De érdekes módon, a különbségek õket egyáltalán nem zavarták. Annál inkább a leendõ anyóst, Madách anyját. Erzsébetet könnyelmûnek és könnyûvérûnek tartotta, és ahogy a feljegyzések írják, ezt nem átallotta lépten-nyomon hangoztatni is.
 
Az író 1845-ben feleségül vette kedvesét, de a házasságuk korántsem úgy alakult, ahogyan gondolták. A két nõ ugyanis állandóan civakodott egymással, Madáchot az anyja folyamatosan a felesége ellen hangolta. A helyzeten az sem segített, hogy 1848-ban gyermeke is született a párnak. Az író ahelyett, hogy rendet teremtett volna a házban, inkább az írásba menekült a két nõ acsarkodása elõl. Mindkettõjükhöz ragaszkodott ugyanis, nem akart választani az anyja és a felesége között, de úgy tûnt, hogy ez végzetes hibának bizonyult.
Madách az 1848-1849-es harctéri eseményekben a harctéren nem vett részt, mivel betegségei kiújultak, ráadásul súlyos lelki válsággal is szembe kellett néznie. Nõvérét, annak férjét és fiukat ugyanis brutális kegyetlenséggel meggyilkolták Erdélyben, öccse pedig tüdõgyulladásban meghalt. Magánéleti problémái ellenére 1851-ben született még egy gyermekük, egy lány, de az apai örömöket nem sokáig élvezhette felhõtlenül, ugyanis egy évvel késõbb 12 hónapra börtönbe került, a vád szerint Kossuth Lajos titkárát rejtegette. Szabadulása után otthon sem várta béke és nyugalom, anyja és felesége között ugyanis még az addiginál is jobban elmérgesedett a helyzet.
 
Amíg Madách a börtönben várta a szabadulását, anyja szándékosan megvonta menyétõl és unokáitól a jövedelmeket. Anyósa ráadásul elterjesztette menyérõl, hogy megcsalta Madáchot, amire csupán annyi alapja lehetett, hogy Erzsébet egy ismerõs férfit fogadott egy alkalommal a házukban. Nem csoda, hogy a feleség alig várta, hogy Madách Imre hazatérjen. De csalódnia kellett. Férjét annyira behálózták anyja pletykái, hogy végül úgy döntött, feladja házasságát. A nõ ugyan megpróbálta helyrehozni a kapcsolatukat, de nem sikerült, 1854-ben elváltak. Mostanság a Madách-házban békésen lóg egymás mellett a két nõ ruhája sok egykori bútor és a pipatórium társaságában.
 
Az egyik legjelentõsebb magyar irodalmi emlékhelyet három év alatt újították fel mintegy másfél millió euróból, részben az Európai Unió támogatásával, egy magyar-szlovák, határon átívelõ együttmûködési projekt keretében. A kúria melletti templomban a szentély rozoga díszpadjai korabeliek.
  
Madách Imre hamvai 1934-ig a sztregovai katolikus temetõben, egy egyszerû vályogkriptában pihentek, akkor helyezték át porait a kúria parkjába, a végleges sírboltba, amely fölé Rigele Alajosnak a szárnyaló Ádámot ábrázoló bronzszobrát állították. A kastélyt 1964-ben irodalmi múzeummá alakították át.
 
Az emlékházat 2003 januárjában vette át a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a kékkõi Játék- és Bábmúzeumtól. 2003 októberében a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma az alsósztregovai Madách-kastélyban nyitott kiállítást Kass János Tragédia-illusztrációiból. 2004-tõl itt látható még Zichy Mihály Tragédiához készült illusztrációinak 20 darabból álló kiállítása, valamint Nagy Zoltán metszetei Hommage á Madách címmel.
 
2005-ben ismét új kiállítással bõvült a kastély, mely a Tragédia színpadi bemutatóit ismerteti meg a látogatókkal, illetve színrõl színre emlékezik meg egy-egy teremmel a mûrõl. Az ûrjelenet során Charles Simonyi szól hozzánk a kiállításon.
 
A mû megkerülhetetlen a magyar irodalomban. Babits Mihály véres aktualitásként ajánlja Madách Az ember tragédiája címû drámájának újraolvasását az író századik születésnapján megjelent kötetben. A jeles író és irodalmár szerint a mûben korunk és életünk legégetõbb problémáival találkozunk, mert a tartalma örök, és az eszme nem csupán téma és anyag, hanem maga a hímzés és bûvölet. Madách nem menekült az 1848-49-es szabadságharc okozta kiábrándulás elõl, hanem elmélyedt benne, sõt filozófiát csinált belõle, eszmékkel fejezte ki a szív eleven kínjait. A mû Madách vérzõ életét takarja, ezt fedi el - ahogy fogalmaz a drámáról.
 
Madách Imre a korok eszmerendszerét tanulmányozta. Górcsõ alá vette a jelenségeket és a problémákat, 1849 után, amikor az európai forradalmak bukásával a világmegváltó eszmék helyét a dezillúzió, a kételkedés foglalta el. Madách ezt a két érzést igyekezett versekben és drámákban megjeleníteni. A drámai mûformában a szabad tér- és idõjátékban valósíthatta meg az elsõ ember, Ádám Lucifer kommentálta álmát a történelemrõl. A mû ugyan az egyes koreszmék bukásával végzõdik, de Ádám rádöbben emberléte kritériumára, a küzdés, az újrakezdés képességére. Hõse, Ádám az emberiség sorsát járja végig.
 
Az ember tragédiája 1862-ben valójában Arany János átdolgozásában látott napvilágot. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világ szinte minden nyelvére lefordították, és oly sok tanulmány jelent meg azóta az íróról és mûvérõl, amennyi csak a legkiválóbbakat illeti meg. Csakhogy valamennyi dolgozat lényegében az átírt változatot boncolgatta. Striker Sándor irodalomtörténész, egyetemi tanár, Madách-kutató összevetette a mû eredeti szövegét a javítottal, és meglepõ következtetésekre jutott. Az ember tragédiája rekonstrukciója címû tanulmányában bebizonyítja, hogy Madách Imre Tragédiájának eszmei gyökerei Kant egyik filozófiai-etikai munkájához nyúlnak vissza.
 
Striker így ír róla: Mikor Madách elküldte Arany Jánosnak a kéziratot, Arany joggal érezte úgy, hogy a szöveg néhol túl nyers. Ezer sort javított a 4140-bõl, s noha ezek látszólag csak apró módosítások, filozófiailag mélyen érintették a gondolatmenetet. Egy "finoman" fogalmazó szerzõ, András László azt írta, hogy a mû tele van "alsó-sztregovanizmusok"-kal. Az Alsósztregován született dráma kissé provinciálisnak tûnt, ahogy Arany János mondta: néhol a megfogalmazás "mesteremberes", és ezen akart csiszolni. Írt ez ügyben Madách Imrének, s néhány színt javítva átküldött neki. Volt, ami nem tetszett Madáchnak, arra reagált is, de általában beleegyezett a változtatásokba. Ne felejtsük el, hogy irodalmi presztízsben óriási különbség volt kettejük között, hiszen Arany már akkor az Akadémia titkára és az ország vezetõ költõje volt. Úgyhogy a még teljesen ismeretlen Madách nagy örömmel ráhagyta Aranyra, tegyen, amit csak akar. Sõt egy másik drámáját is elküldte neki, mert úgy érezte, a Tragédián már túl van, és szeretett volna nyilvánosság elé lépni a következõ mûvel is.
 
Csak kevesen tudnak arról, hogy Madách tizenkilenc évesen benyújtott egy pályázatot a Kisfaludy Társasághoz. Drámaelméleti dolgozatot kellett írni arról, hogy mi a dráma fõ kérdésköre. A pályamû visszhangtalan maradt. Aztán hosszú ideig lappangott a kézirat. Halász Gábor 1943-ban, amikor úgy vélte, hogy Madách összes mûvét publikálta már, töredékként közölte ezt az értekezést. 1972-ben Solt Andor az Akadémia irattárában megtalálta a teljes anyagot, de akkoriban nem tudták, hogy ez Madách Imre írása. Pusztán azt vette észre a kutató, hogy az a fejezet, amelyet Halász Gábor megjelentetett, szerepel ebben a pályamûben. A teljes kézirat ugyanis nem maradt meg a hagyatékban. Madách már ebben a dolgozatban - az antik drámából levezetve - nagyon pontosan meghatározza, hogy mi a dráma kulcskérdése, menete és formája. Késõbb aztán, amikor Az ember tragédiáját megírta, követte saját eszmerendszerét.
 
Mindig viták övezték a drámát. Volt olyan külföldi ismertetõje, mint Opitz Tivadar, aki nem tartotta Madách fantáziáját a feladatra alkalmasnak, mert nem rendelkezett avval a varázserõvel, ami megragadja és meghatja az olvasót. Ezt Böethy nem írja alá. Szerinte a mûvek Kölcsey bölcselmi költeményeinek stíljére emlékeztetnek - ahogy a jelen irodalmár fogalmazott. Gyulai Pál Madách költészetét isteni kijelentéseknek mondta, amelyek kibékítenek bennünket az élet meghasonlásaival.
Novák Imre
A cikk 2017. november 25-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
az IRODALOM rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget123, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.

a Magyar Mûvészeti Portál
 
 

Magyar Mûvészeti netLexikon nDátumok a mûvészetben

Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek

NapSziget online nNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál

Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok

Új mûvészeti honlap ajánlása nNapSziget a Mûvészetekért Alapítvány nPartnereinknMédiaajánlat

 
E-mail - Facebook - Twitter - Skype: napsziget123 - 06-30/520-1428 - H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2017