vissza a főoldalra

ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 

Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
SZÍNHÁZ
A gyarlóságtól az erõsségig õszintén és szorosan
Az ember kívülrõl ugyan öregszik, de van egy belsõ mag, az én, 
ami szabadon kószál a testtõl függetlenül.
Pataki Éva

Pataki Éva Nõbõl is megárt a nagymama címû, több kiadást is megért regényébõl Tordai Teri kérésére írt darabot. Egyszerre vidám, de kegyetlen a történet. Az anya-lánya történet azt mutatja be, hogyan lesz a szülõbõl nagyszülõ és a gyermekbõl édesanya, és hogy ez milyen bonyolult, megoldhatatlan problémákkal terhes folyamat. A darabot a Bethlen Téri Színház vállalta fel, és a mûvésznõk kérésére beemelték a Találkozások programba, lehetõséget adva ezzel Cseh Judit pályakezdõ rendezõnek, hogy színpadra állítsa a mûvet.
 
Pataki Éva Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, dokumentumfilm-rendezõ. Filmíróként - Mészáros Márta filmrendezõvel közösen - olyan közismert filmek alkotója, mint a Napló szerelmeimnek, A hetedik szoba, Kisvilma, A temetetlen halott, Utolsó jelentés Annáról. Legnagyobb sikerei között említhetjük, hogy írói tevékenysége elismeréseképp az Oscar-díjakról döntõ Amerikai Filmakadémia tagja lett. Dokumentumfilmjei izgalmas társadalmi kérdéseket feszegetnek. Ezek közül említsük meg A kiutazása közérdeket sért címû filmjét, ami egy évtizedek óta Montrealban élõ házaspár kivándorlásáról, illetve disszidálásról szól, ha még ismerõs valakinek ez a kifejezés, vagy csak érdeklõdve figyel hallatán, mint azt a jegyes tej esetében teszik sokan.
 
Öregedve szembesülünk életünkkel, amikor már látható, hová is jutunk, merre járnak, hol tartanak gyermekeink, honnan megyünk el, mire érdemes még emlékeznünk, emlékeztetnünk és mire kell szégyenkezve gondolnunk. Vannak megbocsáthatatlan hibák vagy bûnök az életünkben. Ilyen lehet a válás a családban. Ez, bármilyen elegánsan is intézik a felek, a gyermekek szemében szentségtörés marad.
 

 
Az elõadás környezetét a múlt árnyai, leplei közé helyezte a rendezõ, ezzel minket is beavat kettejük múltjába, amikor még a felnõtt és a gyerek közötti viszony létezett. Pataki Éva vidám, de kegyetlen történetet ír le. Anya és lánya életének pillanataiba látunk bele. Két külön világ él együtt. Szoros és õszinte viszony az övék, folyamatos nézeteltérésekkel, mondjuk ki, vitákkal és persze gyorsan múló sértõdésekkel, ahogy az egy normális családban szokás szülõ és gyermek között. Õszinte és szoros a kapcsolat. Szinte naponta találkoznak, és õszintén megmondják egymásnak, mi nem tetszik a másik viselkedésében. Nincs kegyelem, kimondják, ami szívükön, az a szájukon is. Ilyen a modoruk. Gyakran keltenek rossz érzéseket egymásban ezzel a nyers szókimondással, de sebaj, az élet megy tovább. A legsérülékenyebb ebben a kapcsolatban az anya.
 
Pataki Éva õszintén hisz abban, hogy a színház ad, gazdagít és hat. Ráismertet saját sorsunkra, kereshetjük a kibeszéletlent, ami a szívünket nyomja. Nem mindenható narrátorként mutatja nekünk a két nõt, inkább, mint közeli ismerõsökrõl beszél, talán ahogy barátnõként tud róluk. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy az élet folyamatos harc. Hol a minket körülvevõ technikai eszközökkel, kütyükkel, ahogy mondani szoktuk, mert nehéz alkalmazkodni a változásokhoz és egymáshoz is. Itt nem csak vendéglõk és utcanevek átnevezésérõl van szó.
 
Nincsenek direkt politikai felhangjai a darabnak, de ízig-vérig magyar, az alaphelyzet is nagyon mai. A családról megtudjuk, hogy az egyik gyereke Angliában él, felesége angol, az itthoni lánynak a férje egy multinál dolgozik, jól is megy neki, csak az ideje kevés. (Az elõadás ideje alatt sincs egy perce se benézni, pedig várják.)
 
Pataki Éva lírikus alkat, hõsei érzelmekben gazdag erõs nõk, de bármikor képesek ellágyulni egy gyereket tartó kéz láttán vagy ha felcsillan a szerelem, a szeretet lehetõsége, amelyben szívesen úsznának. Amúgy futnak dolgaik után, keresik, milyen élményt, kincset rejt számukra a világ. Olyan figurák szerepelnek a mûben, akik különösen érzékenyek a világra, értik és fejtik. A darabban egy hippioid világ tárul fel elõttünk: korunk legizgalmasabb kérdései jelennek meg a szereplõk életében. Pataki Éva az emberi sorsok nagy ismerõje. Alakjai igazi emberek, olyanok, akik közöttünk mászkálnak. Kutatja: ura-e az ember a sorsának? Megértõ. Hõsei iránt gyöngéd megértéssel viseltetik.
 
Kitûnõ atmoszférateremtõ és jellemábrázoló. Egy percig sem fullad unalomba a darab, és akiben élnek a gyerekeivel töltött évek emlékei, azoknál nem csodálkozom, ha törölgetik a szemüket és nagyokat sóhajtanak az elõadás alatt. Nem csoda, hiszen Pataki Éva az életrajzunkat írta. A történetnek van eleje, vége, pontos dramaturgiája, ahogy mondani szokták, van füle és farka.
 
A Nõkbõl is megárt... kapcsán Cseh Judit elmondta, hogy számára a legnagyobb öröm ebben a munkában az alkotók személye: "Tordai Terivel és Horváth Lilivel igazi boldogság együtt dolgozni, és hogy ebben Mészáros Márta és Pataki Éva is segít, az külön megtiszteltetés. Számomra a találkozások fontosak ebben a darabban. Elõször a színpadi mûvel találkoztam, csak késõbb olvastam a regényt. A szöveg nagyon mai, rólunk szól, hogy most 2017-ben hogyan éljük meg a változásokat a családon belüli szerepkörökben. Szerintem mindenki talál majd olyan pillanatot, amiben magára ismerhet. És elmosolyodhat."
 
Tordai Teri kecses könnyedséggel száll, libben jelenetrõl jelenetre, az egyik késésbõl a másikba. Mit sem vesztve vonzóságából. Olyan elegáns minden jelenetben, mintha a francia államelnökhöz menne látogatóba egy nagyon fontos fogadásra. Talán elbûvölõbb, mint valaha. A lányát alakító lánya, Horváth Lili az érett, mai nõ. Még menynek is elfogadná bárki. Otthonos a világban, bejátssza az egész teret és idõt. A darabban több szerepben is láthatjuk, Õ játssza a fõszereplõ lányán kívül a pszichológusát és az anyja szeretõje feleségét is.
 
A mû impozáns portré két nõrõl. A darab díszletét Fekete Györgyi alkotta, a jelmezeket Horváth Kata. A zenei világot Igaz Balázs alakította, a rendezõ munkáját Fazekas Anna segítette.
 
A nézõk abban az érzésükben erõsödnek meg, hogy bizony így van ez szívem, szeptember végén, és ez nem helyettesíthetõ semmivel, aztán majd gyerekeink egy szép napon rájönnek, hogy megismétlik sorsunkat, vagy nem.
Novák Imre
A cikk 2017. november 12-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a SZÍNHÁZ rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget123, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 

 
a Magyar Mûvészeti Portál
 

Magyar Mûvészeti netLexikon n Dátumok a mûvészetben

Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek

NapSziget online n NapSziget folyóirat n NapSziget Mûvészeti Díjak n NapSziget Mûvészeti Fesztivál

Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok

Új mûvészeti honlap ajánlása n NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány n Partnereink n Médiaajánlat
 

 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2017