vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Az elemzõ festõ
Gerzson Pál festészetérõl
"Meg tudta mozdítani lám
a rideg síkokat"
Fodor András
 
A Magyar Mûvészeti Akadémia és a Gerzson Pál Mûvészeti Alapítvány szervezésében volt látható Gerzson Pál festõmûvész munkásságát bemutató közel 160 képbõl álló életmû-kiállítás a Pesti Vigadó hatodik emeletén, 2017 nyarán.
 
Gerzson a XX. század második fele magyar festészetének jelentõs és elismert alkotója. Kilépett a figurális festészet kereteibõl, az európai és magyar festészet elvont irányzatát választotta. Indulásakor a Munkácsy-hagyomány számított az egyedüli mércének. A fõiskolán is ennek szellemében nevelkedtek a hallgatók. Csak lassan olvadt meg a jég az ötvenes évek dermedt mûvészi világában. Formakutató festészetében központba kerültek az egymásba szövõdõ fényjelenségek. Sok zeneszerzõvel, íróval és költõvel tartott barátságot. Világlátását meghatározták irodalmi, zenei élményei.
 
Gerzson Pál
 
Gerzson Pál
 
Gerzson Pál 1931-ben született Hirden és 2008-ban hunyt el Budapesten. A Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán diplomázott 1953-ban. Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Kmetty János voltak a mesterei. A fõiskola után az ELTE geometria szakát is elvégezte. A tájélményeibõl származó festészettel, a valóság természethû megörökítésével fokozatosan szakított. Mértani törvényekre épülõ síkhatású kompozíciói leginkább az európai festészet szín- és fényproblémáinak újbóli átélésére és azok korszerû megoldására tett kísérleteket. Mûveit kezdetekben a kubista térépítés jellemezte.
 
Kicsi négyzetek, háromszögek, szivárványos színek burjánzó kavalkádja jellemzi mûvészetét. Kitört a megszokott keretekbõl, de nem a szocialista realizmust választotta. A kor kritikusai - ahogy azt a mûvészettörténet lapjairól tudhatjuk - a legmodernebb irányzatokat elfogadták ugyan, de már nem nagyon értették. Finom, lazúros ecsetkezeléssel megfestett képei nem mások, mint a vizuális viszonylatok egyensúlya, nála a képalkotás elsõsorban szerkesztés.
 
1969-tõl lett a Balaton szerelmese, fõleg Szigliget állt hozzá különösen közel, s ez a tény döntõ mértékben megváltoztatta festészetét. A példaképének tekintett Egry Józsefhez hasonlóan a Balaton festõje lett. Neki is ott tárultak fel reggelenként a színek, amelyeket este megölt az éjszaka.
 
Domboldal
 
Domboldal
 
Feleségével, akivel még a fõiskolai évek során ismerkedett meg, telket vettek Szigligeten, a hegyoldalban, szemben a Badacsony koporsó formájú hegyvonulatával. Évekig építették a házukat, amely aztán nemcsak nyári menedékként szolgált, hanem festõi motívumokat is kínált. Volt egy alkalom, amikor elvittem a festményeimet Barcsay Jenõnek megmutatni, fõleg az akvarelljeimet, amelyeket nem a fõiskolán csináltam, hanem nyáron a szabadságok ideje alatt, és õ ezekre azt mondta, hogy ne nézzek se jobbra, se balra, ezt nyugodtan csináljam tovább - hallhatjuk Gerzson mester portréfilmjében, amelyet a kiállításon is vetítettek.
 
Táblaképeket alkotó festészeti tevékenysége mellett murális munkák (gobelin, faintarzia, zománc, üvegablak) tervezésével és grafikával is foglalkozott. 1960-1974 között a Magyar Iparmûvészeti Fõiskolán oktatott, 1974-tõl a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola festõ tanszékének tanáraként dolgozott. Megbízatásai közül kiemelkedik, hogy hét éven keresztül volt a Magyar Képzõmûvészek és Iparmûvészek Szövetségének elnöke. A Magyar Mûvészeti Akadémia társadalmi szervezetének egyik alapítója, az MMA posztumusz tiszteletbeli tagja.
 
Mint minden mûvészeti ágban, a festészetben is vannak visszatérû témák. Mint ahogy a költészetben a tájleíró lírák vagy a szerelmes versek, úgy a képzõmûvészet is rejt visszatérõ témákat, mint a hegyek vagy a tengerek rejtelmes világát ábrázoló képek sokasága. A magyar festészetben - több más vidékkel együtt - a Balaton külön fejezet. Elég egyszer látnunk és máris megkap minket szépségével a tó és az egész világa, vidéke. Gerzson Pál is a Dunántúl vonzásában élt. Nem az emberléptékû idõvel, tájformákkal foglalkozott, képein megszûnt a gravitáció, képzelete földtörténeti formákat álmodott újjá. Formái a csigaházak hajlataiból, a fák évgyûrûibõl, lepkék hajszálvékony szárnyaiból származnak nagyfelületû vásznain.
 
Elemzõ festészet az övé - ahogy Ember Mária fogalmazott róla. Az õ képei láttán jönnek zavarba a látványfestészet hívei, mert õ az eléje táruló látványt elemzi, és lehánt róla minden fölöslegeset, lecsupaszítja a körök-félkörök, négyzetek-téglalapok, kúpok és más mértani formák együttesére. Vásznain a mozgásokat, a hullámok, vonatok és vitorlások haladásának, formájának lényegét ábrázolja. Nála látni a víz harapását a hajnali nádasban, amint az éppen felkelõ nap elsõ, acélkék hideg sugara rávetül. Vonalakká, színes sávokká, dekoratív síknégyzetekké, téglalapokká, csíkokká darabolja, bontja a földrajzi tájat, a szûkebb és tágabb környezetet, s azután ezeket az elemeket egy hagyományosnak mondható távlatossággal, felülnézetséggel, geometrizáló rendbe foglalva újra összerakja, összeszerkeszti.
 
Festészete intellektuális megalapozottságú. Színhasználata alapján Cezanne analitikus, kubista festõi vonalához sorolják. Alkotómûvészetére jellemzõ a forma színekkel bontása, és ez a bontás a kép egészére is érvényes. A képei akvarellvázlatokból alakulnak, mivel az olajképek is színben formailag akvarellesek. A szép színekkel való térépítés mestere. Képein folynak a színek vagy száradnak a színes vízfoltok. Néha bizonytalan. Van, aki úgy véli, érzõdik alkotásain, hogy nem tudta eldönteni, mit válasszon a teljes absztrakció és a figuralitás közül. Tünékeny, az absztrakt és a figurális fogalmaival sem leírható mûvészetét igazán a hetvenes évektõl kezdte kibontakoztatni. Eltér a hagyományos tájképábrázolástól. Könnyed, expresszív. Ez látható naturális pasztell- és akvarellképein is.
 
Az átfogó igényû, eddig még soha be nem mutatott munkákat is felvonultató tárlat elsõsorban a hetvenes, nyolcvanas évek fõmûveire épült, de korai és késõi alkotásokat is a közönség elé tárt Gerzson Pál életmûvébõl.
 
Napkelte
 
Napkelte
 
A kiállítás kurátora, Feledy Balázs is kiemeli, hogy Gerzson Pál szorosan kötõdött Szigligethez, a Balaton-parti falu atmoszféráját rengeteg képe megidézi. A természet mellett leginkább az irodalom, különösen Berzsenyi "szorongásos derûje" jelentett számára inspirációt. A kiállítás anyagának döntõ részét az olajfestmények tették ki, a tárlat azonban Gerzson Pál mûhelymunkáját is bemutatta, többek között akvarelleken keresztül. A mûvészt mindig erõteljesen vonzották a figurák, természetábrázolásaiba is szívesen vitt emberi vonásokat. Számtalan portrét is festett, csak mûvészbarátairól mintegy 150-et. 
 
Absztrakciói olykor Joan Miró, a katalán festõ világára is emlékeztetnek. Miró a fauvizmus, a kubizmus, a dadaizmus és a szürrealizmus világában otthonosan mozgó egyedi, költõi, játékos, humoros képvilágot hozott létre. A gyermekrajzok varázsa és az avantgárd újító szabadsága fonódott eggyé mûveiben. Ez is hatott Gerzsonra.
 
A Balaton címû nagyvászon Gerzson Pál egyik fõmûve. Hatalmas nagy kékségben olvad össze az ég és a föld, csak középtájt egy vékonyka vonal jelzi a Balaton horizontját. Jó nagy hold és mindenféle csillagok népesítik be az égboltot, jobb oldalon pedig egy sárga vitorlás stilizált képe hívja fel magára a figyelmet. A vízi világ mindig ünnepélyes kavalkádját ábrázolja.
 
Természetesen festõi munkásságát elsõsorban a mûvészettörténészek értékelték és értékelik. Érdemes az avatott szakértõket segítségül hívni, ha Gerzson képei közé tévedünk. Láncz Sándor többször is méltatta, még egy albumot is készített képeibõl és a róla szóló írásokból. Megjegyzendõ és elgondolkodtató, hogy a mûvészettörténészeknél nem kisebb hozzáértéssel, sõt még valamiféle többletempátiával írt festészetérõl a költõ Fodor András, Horgas Béla és Tornai József. Szepesi Attila Sárkányfogak címû kötetében a verseket az õ rajzai kísérik. Arra is fölfigyelhetünk, hogy a zeneszerzõ Durkó Zsolt is írt róla, ez olvasható az õt bemutató albumban.
 
Ha ránéz a falakra, neki a repedések is alakokat rajzolnak. Aztán megjelennek a jelek képein, évszakokat és napszakokat látunk, tájakkal, növényekkel, fákkal, állatokkal, fecskékkel, vizekkel, fényekkel és árnyékokkal. Képein a szerkezet mellett a színek játszanak fõszerepet. Lazúrosságuk, a vízfestmények lágysága és könnyedsége vidámságra sarkallják a nézõket. Kerül minden pasztózus megoldást, sehol sem fedezhetünk fel durva ecsetnyomokat, vastag festékrétegeket. A világos színek optimizmust árasztanak. A képzelet és a valóság, a sejtelem és a konkrétum, a mozgás és a változás viszonyáról szólnak vásznai.
 
Szigliget
 
Szigliget
 
Cézanne-nal vallja, hogy a festészet nem leképezés, nem a valóság utánzása, mértéke nem a hasonlóság, célja nem novellisztikus tartalmak közlése, mert új valóságot hoz létre a festõ. A képzõmûvész a teremtésbõl vállal részt. Egy kép ugyanolyan új valóságelem, mint egy kalapács vagy egy esernyõ. Gerzson Pál festészetében is meghatározó szerepet kap a belsõ rend és a struktúra által megteremtett atmoszféra. Érzékszervi festészet az övé. Tájképei a forma és a fikció együttese. Párbeszédben áll a nézõvel. Filozofikus festményeket készít az életünkrõl, errõl a lidérces útról és az erényrõl. Alkot, ad, visszavonul.
 
A kiállítás rendezõi gondoltak a látogatókra, a nézõkre, hiszen levegõs volt a tárlat, nagy a tér, és lehetõségünk nyílt, hogy a nagyméretû képeket távolról is láthassuk vagy közelebbrõl is megvizsgálhassuk.
Novák Imre
A cikk 2017. szeptember 6-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés 
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat 
további cikkeihez
Visszatérés az 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK 
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget123, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
A NapSziget folyóirat 
2002-2010 között 
nyomtatott formában 
30 lapszámmal jelent meg. 
Rendelje meg Ön is! 
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon nDátumok a mûvészetben 
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet 
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek 
 
NapSziget online nNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál 
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények 
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak 
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok 
 
Új mûvészeti honlap ajánlása nNapSziget a Mûvészetekért Alapítvány nPartnereinknMédiaajánlat 
 
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2017