vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÖNYVAJÁNLÓ
Deák Ernõ Linzben is bemutatta
Az Öreghegytõl a Schneebergig - Utam állomásai
címû könyvét
Õszinte szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel fogadták a magyarok február 19-én Linzben Deák Ernõt, aki feleségével, Szonjával és Böröndi Lajos költõvel érkezett felsõ-ausztriai honfitársaihoz, hogy egy éve megkezdett Kárpát-medencei körútja keretében nekik is bemutassa Az Öreghegytõl a Schneebergig - Utam állomásai címû új, önéletrajzi ihletésû kötetét. Egykori iskolatársak, Központi Szövetségbeli szövetségesek, megannyi kedves ismerõs, barát és érdeklõdõ olvasó várta és fogadta az ausztriai magyar közélet prominens személyiségét, a Bécsi Napló fõszerkesztõjét, aki egészen megilletõdve élte meg a szeretetteljes, szívélyes fogadtatást, és aki ezúttal is elmondta: közösség nélkül nincs magyarság, de minden közösség csak akkor életképes, ha megtalálja a kapcsolatot a másik közösséggel.

A Linzi Magyar Római Katolikus Lelkészség és a Kõrösi Csoma Sándor Program közös szervezésében megvalósuló könyvbemutatót 2017. február 19-én, vasárnap közvetlenül a 11 órakor kezdõdõ, Vencser László igazgató és Szabó Ernõ házigazda-plébános által bemutatott szentmise után tartottuk a Guter Hirte (Jó Pásztor-) templom közösségi termében. A Bécsbõl és Mosonmagyaróvárról érkezõ vendégekre, Deák Ernõ leírt és kimondott szavaira a szentmisén részt vett hívek többsége: mintegy negyvenen voltak kíváncsiak, köztük Fábián László mérnök, a linzi magyar katolikus egyháztanács világi elnöke és kedves felesége, Kati, Simonffy Erika, a Felsõ-Ausztriai Magyarok Kultúregyesületének tiszteletbeli elnöke és a kultúregyesület vezetõségének több tagja, Máthé Attila, a linzi református gyülekezet szeniorja és még sokan mások.

Köszöntõmben elmondtam a jelenlévõknek, hogy két olyan vendég érkezett ma Linzbe, akiket méltán nagyra tarthatunk azért, amit az irodalom, a kultúra, a közélet, a történetkutatás asztalára letettek. Deák Ernõrõl ismert, hogy az ausztriai és a nyugat-európai magyar közösségi életben az évtizedek folyamán - és ma is - betöltött funkciói jelentõsek, történeti munkái számosak. Jelenlegi tisztségei közül kettõt emeltem ki: azt, hogy több mint 30 éve, 1985 januárja óta szerkeszti a kéthavonta megjelenõ és világviszonylatban is rangos Bécsi Naplót, valamint hogy elnöke a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZ-nak). Böröndi Lajos bemutatásához szóba hoztam, hogy neve mellett rendszerint ezt a felsorolást találjuk: költõ, tanár, újságíró, sajtóreferens, lapszerkesztõ, lapkiadó - és a sor még így sem teljes. Tény, hogy versesköteteinek száma tizenöt, és az is, hogy Deák Ernõvel idestova harminc éve együtt dolgoznak. Deák Ernõ tavaly a könyvhétre megjelent, Az Öreghegytõl a Schneebergig - Utam állomásai címû könyvének a bemutatásával is együtt járják a Kárpát-medencét. A kötet önéletírás - folytattam -, de mivel ennek az útnak az állomásait hat évtizede Ausztria területén találjuk, az olvasmányt okkal érezhetik önmagukhoz közel állónak az itt élõ magyarok. Ezekkel a gondolatokkal adtam át a szót a linziek elõtt ugyancsak ismerõs Böröndi Lajosnak, aki tizenkét évvel korábban járt már Linzben saját kötetét bemutatni, és aki most a Deák Ernõvel folytatott beszélgetést vezette.

Böröndi Lajos elsõ kérdésére, hogy tudniillik 1956 decemberében, 16 évesen miért hagyta el Magyarországot, Deák Ernõ azt válaszolta: azért, mert akkorra világossá vált számára, hogy ha otthon marad, belehalhat súlyos tüdõbetegségébe, ha pedig nekivág a világnak, felcsillan elõtte a gyógyulás reménye. Hozzátette, az is a gondolatai között forgott: mindamellett, hogy meggyógyul, talán többet tud tenni népéért és hazájáért Nyugaton, mintha Magyarországon maradt volna. Ezt, vagyis a magyarság ügyének szolgálatába állított tevékenységét gyógyulása után már az Innsbruckban, majd a Bécsi Tudományegyetemen folytatott tanulmányai alatt megkezdte és azóta is - immár több mint hat évtizede - töretlenül folytatja. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének - melynek alapításától (1980) fõtitkára, 1991-2014 között pedig elnöke volt - megalakítására és az azt követõ idõszakra visszatekintve Deák Ernõ Linzben így fogalmazott: "Ez volt a mi erõsségünk: hogy volt közöttünk szeretet, összetartás, nem kezdett ki minket az irigység és a féltékenység. Tudtuk, hogy ez a jövõ felé vezetõ egyetlen út: nem izolálódni, nem ingadozni ide-oda, nem is asszimilálódni, hanem a magyarságunkat megõrizve, az osztrák társadalomba beilleszkedve élni."

Deák Ernõ Linzben is hangot adott meggyõzõdésének, mely szerint: "Közösség nélkül nincs magyarság. De minden közösség csak akkor életképes, ha megtalálja a kapcsolatot a másik közösséggel." Kifejtette azt is: aki az ellentéteket szítja, az a magyar közösségi szellemnek árt. Azt kell keresnünk, hogy hol vannak és melyek azok a tényezõk, amelyek minket összekötnek, összetartanak, amelyek mindnyájunkra nézve érvényesek. Magyarországnak és Ausztriának is olyan magyar embereket kell látnia, akik képesek felülkerekedni a kicsinyességen, a féltékenységen, az irigységen, akik a közös érdekeket tekintik szem elõtt - szögezte le. Végül megállapította azt is: ilyen téren jelenleg az ausztriai magyarok nincsenek a helyzet magaslatán, és ez nagyon nagy probléma.

Böröndi Lajos Linzben is fontosnak tartotta megjegyezni: "Azért kellett megíratni ezt a könyvet Ernõvel, mert az a leghitelesebb tanú, aki részt vesz az eseményekben. Magyarországon gyakran látni példát arra, hogy valakinek az emlékeit mások írják meg. Én nem szeretném harmadkézbõl olvasni, hogy Deák Ernõ mit tett. Természetesen mindaz, amit a könyv lapjain olvasunk, az õ szemüvegén keresztül látott világ, amibõl nem mindig a pozitív fény csillan elõ" - magyarázta a könyv szerkesztõje. Böröndi Lajos - kérésre - két versével is megörvendeztette a közönséget, és, mint kiderült, Váltoláz címû legújabb kötetébõl többet is hozhatott volna magával.

Szabó Ernõ linzi magyar lelkész záró szavaiban a maga, Fábián László mérnök, az egyháztanács világi elnöke és a linzi magyar egyházközség nevében mindenkori támogatásáról biztosította Deák Ernõt és ezt a támogatást itt most nyilvánosan is megköszönte híveinek.

Az alkalmat megragadtuk arra, hogy kifejezzük hálánkat Deák Ernõnek azért, hogy immár több mint hat évtizede rendületlenül a magyarság ügyét szolgálja. Úgyszintén megköszöntük legfõbb segítsége és támasza: felesége, Szonja hozzáállását is, amellyel férje magyar ügyért végzett tevékenységét akkora odaadással és lelkesedéssel, fáradságot nem ismerõ munkával segíti. 

Az együttlét - az itt jellemzõ gyakorlatnak megfelelõen - szeretetvendégséggel zárult. Hirtelen gazdag asztal terült kinek-kinek az otthonról hozott finom falatjaiból, amit a szorgos kezû asszonyok és férfiak jó szívvel tettek a vendégek elé.

Bárhonnan is nézzük: mindenkinek kijárt a taps ezekben az órákban Linzben: azoknak is, akik az elõadói asztalnál ültek, és azoknak is, akik a közönség soraiban foglaltak helyet. Mert kortól, nemtõl, foglalkozástól, lakóhelytõl, felekezeti hovatartozástól és minden egyéb tényezõtõl függetlenül az egymásra találásra, az összekapaszkodásra, a kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre mutattak követendõen szép példát. Felejthetetlen vasárnap volt.
 

Varga Gabriella
a Kõrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa
Forrás: www.korosiprogram.hu


Dr. Deák Ernõ
1940. június 9-én született a Sopron megyei Peresztegen, kisbirtokos családban. (Apai ágon nagylózsi nagyszülei Deák Antal és Fejes Ágnes, a peresztegi anyai ágon Bongár János és Sinkó Marcella.) 1956. december 9-én hagyta el Magyarországot, azóta Ausztriában él. A középiskolát Ausztria különbözõ magyar gimnáziumaiban végezte, Innsbruckban érettségizett az 1960/1961-es tanévben. Ezt követõen a Bécsi Tudományegyetemen fõszakon gazdaság- és társadalomtörténetet, illetve kelet-európai történetet, mellékszakon germanisztikát végzett. Doktori értekezését a mai Burgenlandban fekvõ Lánzsér-lakompaki uradalom történetébõl írta, fõsúllyal a XVI-XVII. századra, kitekintéssel a Mária Terézia-féle urbáriumrendezésre. 1970. július 9-én avatták a filozófiai tudományok doktorává. 1970-1976 között kutató tanársegédként dolgozott a Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomtörténeti Intézetében, majd az Osztrák Tudományos Akadémia Gazdaság-, Társadalom- és Várostörténeti Bizottságához, onnan a Történettudományi Bizottságához (1997) került, ahol 2005. december 31-ig tudományos munkatársként alkalmazták. Tudományos munkásságának súlypontja az újkori gazdaság- és társadalomtörténet, különös tekintettel Közép-Európára, ezen belül az agrártörténet, várostörténet, kisnemesi életmód valamint a kivándorlás a XIX-XX. században. Úgyszintén érdeklõdési köréhez tartozik a kisebbségkutatás. Várostörténeti kutatásai eddig két részben jelentek meg az Osztrák Tudományos Akadémia kiadásában németül. A magyar korona városai (1785-1918): I. A városok és a városias települések általános meghatározása (1979), II. A városok adattára (1989). A III. rész, A városok struktúrája és tipológiája elõkészületben van. Egyetemi tanulmányai megkezdése óta (1961. õsz) megszakításokkal aktív szerepet vállal az ausztriai (bécsi) magyarok egyesületi életében. 1967-ben egyik alapítója és névadója volt az integratio címû magyar-német nyelvû kulturális folyóiratnak, amelyet a gondozásában 1979. óta könyvsorozatként adnak ki. Ausztriában elsõként adott ki gyûjteményes felmérést az ausztriai népcsoportok múltjáról és jelenérõl németül (1979). Elnöksége alatt (1971-1973) került sor az "Europa"-Club átszervezésére. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének alapításától (1980) fõtitkára, 1991–2014 között elnöke. 1985 januárjától szerkeszti az 1980 márciusa óta megjelenõ Bécsi Naplót. Alapító- és vezetõségi tagja az 1982 óta mûködõ interetnikus Nemzetiségi Ügyek Bécsi Munkaközösségének. A 2001 novemberében alakult Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke. (Forrás: Bécsi Posta - A Bornemisza Péter Társaság Kulturális Értesítõje, Új sorozat, XII. évfolyam, 1. (88.) szám, 2017. január, 3. oldal)

A cikk 2017. február 27-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÖNYVAJÁNLÓ rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 

a Magyar Mûvészeti Portál

 
 

Magyar Mûvészeti netLexikon nDátumok a mûvészetben

Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek

NapSziget online nNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál

Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok

Új mûvészeti honlap ajánlása nNapSziget a Mûvészetekért Alapítvány nPartnereinknMédiaajánlat
 

 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2017