vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Térvágások, csúszások, idõelmozdulások
Ország Lili-életmûkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Most lenne 90 éves a XX. századi magyar képzõmûvészet egyik legizgalmasabb, legtitokzatosabb festõje, Ország Lili. Árny a kövön címmel látható a tárlat a Magyar Nemzeti Galériában 2016 decembere közepe óta. A mostani kiállítás mûvészetének eddigi legteljesebb bemutatása. Több mint háromszáz munkáját mutatja be a Galéria a kiállításon, melyhez felépült egy a mûvész által elképzelt labirintus is.

Ország Lili klasszikus, prehisztorikus korba visszajáró látnok volt, régész lelkületû modern festõ. Végighaladva láthatjuk, hogy nem tartozott a játékos, könnyed képeket alkotó mûvészek közé. Munkái mély gondolati tartalmat és feszítõ élményeket hordoznak. Mesékkel és mítoszokkal teli világot teremtett. Idõnként kilépett az emlékezet és a képzelet határain túlra is. Csupa titok és rejtély volt a személye. Megemlíthetjük, hogy 1956. október 23-án délelõtt Tordon Ákossal találkozott a Hungária Kávéházban, hogy megbeszéljék, milyen rajzok kerüljenek a költõ kötetébe, de õ teljesen zavart és zaklatott volt, nem jutottak dûlõre az illusztrációkkal kapcsolatban. Rossz idegállapotban került haza, és otthon megrajzolta az Akasztott nõ címû képét. Elõre érezte a jövõt. És estére beteljesültek látomásai, már lõttek is a Parlamentnél. Néha Pitia jósnõnek mondta magát, vagy Módnak, a csodapóknak, aki a jövõbe lát.

Ország Lili
 
Ország Lili

Ország Lili 1926-ban született Ungváron, jómódú borkereskedõ családban. A festészetbe rajztanára, Róbert Miklós avatta be, õ vitte közel és egész életében õ támogatta. A világtörténelem õket sem kímélte a vészkorszakban. A vidéki magyar zsidóság módszeres kirablása és végül deportálása a halálba elérte õket is. A családot 1944-ben a helyi gettóba zárták, majd feltették egy Auschwitzba tartó halálvonatra, de Kassán sikerült megszökniük.

Kolozsváry Marianna, az érzékenyen figyelõ kurátor elmondása szerint Ország Lili egész életében festõnek készült, gyermekkorában is a rajzolásban találta meg a békéjét, az 1944-ben átélt szorongás és félelem azonban örökre a lelkébe vésõdött. Ki kellett festenie magából vízióit, hogy szembe tudjon fordulni félelmeivel.

A mûvészettörténet szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festõként tartja számon, akire nagy hatással volt De Chirico és Toyen, akiknek a munkáival a tárlat közönsége is találkozhat. Kolozsváry Marianna édesapja, Kolozsváry Ernõ Ország Lili egyik elsõ és legnagyobb gyûjtõje, mecénása volt.

A kiállítás idõrendben halad végig az életén, mûvészi korszakain, a kísérletezésektõl a kiforrott mûvekig végigkövethetõ mûvészi útja. 

Románkori Krisztus
 
Románkori Krisztus

Ország Lilit a régmúlt, a romok világa, falai, a holtak birodalma izgatta. A számok és jelek bûvöletében élt. Ismerünk olyan filozófiai irányzatokat, amelyek a világot számokkal magyarázták, illetve a számok tulajdonságaival értelmezték.

A történelmi felejtés ellen dolgozott. Nála is a jelek a tartalmak hordozói. Szívesen vannak egymás mellett a létezés összefoglaló tényei, a kommunikáció testei. A jelek kísérteties rejtvények. Néhol titokzatos alakok, fantomszerû lények tûnnek fel, majd néhány figura a távoli múltból temetõi hangulatban jön a lidércfényes mocsarakból, körülöttük jelek, betûk, szövegek.

Szürrealista korszaka után a szorongások képi újraélése helyett a transzcendenciában keresett feloldozást és az ikonfestészet motívumaiból nyert inspirációt, késõbb pedig a prágai temetõ sírkövei ihlették meg. Mûvészetének visszatérõ elemei a jelek, szimbólumok. A szürrealizmus számára nem öncélú játék volt, hanem a megélt történelmi traumák tragikus kivetülése. Nem csak a zsidó mitológiában mélyedt el, képvilága egyszerre volt egyedi és kozmikus. Festészetének egyik sarkköve a betûmitológiája.

Az 1970-es évek elején városalaprajzokat kezdett festeni, majd egyre inkább a falak felületére koncentrált, különbözõ írások jeleit elhelyezve képein. Festészetében mindig az idõ távlatait karolta át, néhol õsi lények barangolnak a képeken, de korántsem Isten bohóca szerepét töltik be. Alakjai egyszerre élnek az elõzményekben és a következményekben, azok gondolataiban és érzéseiben. Bárhová jutott, alapérzése volt, hogy õ már járt ott.

Járt Pompeji romvárosában, aztán Firenzében a hatalmas árvíz után. Megdöbbentette a pusztulás, a múlt maradványaiból összeálló világ. Firenzében csak kövek és papírok emelkedtek ki, és a könyvek lapjait vitte a víz. Képei lenyûgöznek festõi koncentráltságukkal.

Az Exodus (Vonulás) címû 1963-as képén több egymás felett-alatti sorban kockák, tán homályos betûk, számok vonulnak.

A hetvenes évek politikai klímájában született képei hûen fejezik a ki a kor jellemzõit, ízlésvilágát, stílusát. Megjelennek nála az õsi falakba épülõ nyomtatott áramkörök, amelyek jelezték a jövõt. Tudta, hogy Kelet-Európában mindig kockázatos józanul gondolkodni. Itt mindig azzal avatkoznak be a társadalmi életbe, hogy le kell ereszteni a szennyet.
 

Nő fátyollal
 
Nõ fátyollal
 
A tárlat szenzációja, hogy Ország Lili halála elõtt festett 48 festménybõl és 60 monotípiából álló Labirintus-sorozata több mint harminc év után most elõször látható ismét egyben. A legendabeli labirintus börtönként szolgált Minósz krétai király udvarában, ahol a Minótaurosz szörnyet tartotta elzárva. Csak keveseknek van erejük bejutni a labirintus közepébe.

Örökké éber kíváncsisággal dolgozó mûvész volt. Jó megfigyelõje volt környezetének. Jók a térvágásai és a duális térszervezései, nagy érzéke van az idõeltolódások ábrázolásához. Élettörténetében borzalmak és csalódások sorakoznak. Misztikus zsidóiratokat tanulmányozott, a szent nevet keresve, ezért jelennek meg nála a héber betûk. Eggyé vált nála a kép és az írás.

Megélhetése fõleg a bábszínházi munkájából állt, ahol bábokat, jelmezeket és díszleteket tervezett, de dolgozott a mai öregek gyerekkori népszerû lapjának, a Dörmögõ Dömötörnek.

Halála után kezdõdött missziója. Képei véglegesek, mint a koporsóra hulló rögöké, mondta róla Pilinszky János a temetésén.

Árny a kövön. Ország Lili (1926-1978) életmûkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Kurátor: Kolozsváry Marianna.
A kiállítás megtekinthetõ: 2017. március 26-ig.

Novák Imre
A cikk 2017. január 27-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
  
A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 

a Magyar Mûvészeti Portál

 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon nDátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek

NapSziget online nNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál

Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok

Új mûvészeti honlap ajánlása nNapSziget a Mûvészetekért Alapítvány nPartnereinknMédiaajánlat
 

 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2017