vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napsziget123n06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
IRODALOM
Zsuffa Tünde Bécsben is bemutatta
Híd közepén címû új regényét
Október 6-án este zsúfolásig megtelt a bécsi Pázmáneum díszterme: mintegy száz érdeklõdõ volt kíváncsi Zsuffa Tünde Bécsben élõ író új, Híd közepén címû regényére. A közel kétórás mûsort Koncz Attila, a Duna Televízió szerkesztõ-riportere vezette, a tartalomhoz illeszkedõ énekszámokkal Halmos Fatime színész-énekes mûködött közre. A pódiumon bekapcsolódott a beszélgetésbe a szintén az osztrák fõvárosban élõ Bethlen Mária is, aki az 1956-os forradalom utáni emigrációt közelrõl ismerõként nagymértékben hozzájárult a regény fõhõse, Balázsovich Antónia tetteinek, érzelmi világának és sorsának megformálásához. Közvetett értelemben szintén érintettként szólt hozzá a szabadságharcot követõ események kérdéséhez Varga János atya, a regényben egyik jelentõs helyszínként megjelenõ Pázmáneum rektora.
 

 
A könyv október 6-i bécsi bemutatóján
 
Zsuffa Tünde Híd közepén címû regénye a megelõzõ, Angyal a földi pokolban kötet cselekményének a folytatása, és az 1956-os forradalom és szabadságharc hõseinek, illetve a külföldre menekült magyaroknak állít emléket. Balázsovich Antóniának és a korábban megismert karaktereknek ezúttal olyan küzdelmekben kell helytállniuk önmagukért és egymásért, amelyekben a béke illúziója mögé bújva leselkedik rájuk az igazi veszély. A hidegháború idején játszódó történet szereplõit állandó megfigyelés, zaklatás és ellehetetlenítés teszi próbára Ausztria Magyarországhoz ezer szállal kötõdõ, ám mégis teljesen más világában. Ebben az új közegben mindennek fájdalmasan magas ára van: a szerelemnek, az õszinteségnek, a becsületnek éppen úgy, mint a hallgatásnak vagy magának az életnek. Hosszú évek teltek el, amióta Antónia és orvosszerelme, Lucca Engel elõször találkozott egymással a magyarországi pokolban. Azóta alig maradt valami az õket formáló polgári környezetbõl. Horthy Miklós kormányzó testõrparancsnokának lánya, Balázsovich Antónia az 1956-os forradalom után ugyan menedéket talál Bécsben a kommunista diktatúra kegyetlen bosszúja elõl, házassága is reménykeltõen indul, de a boldogságot ismét szûken mérik számára az égiek. Útjába nemcsak a sors gördít akadályokat, hanem a múlt árnyai idegenbe is követik õt... 
 
A kötetet igazán magukénak érezhetik a Bécsben élõ magyarok, hiszen, mint látjuk, nemcsak az író személye, de a regény cselekménye is az osztrák fõvároshoz kapcsolódik. S bár regényrõl van szó, azaz a történetet többnyire a képzelet ereje formálta, annak számos részletét valóságelemek ihlették. Valóságosak a bécsi utcák, terek, partok és hidak, létezõ helyszín az irgalmas rendiek kórháza, a már említett Pázmáneum, miként az 1957-ben elsõsorban a magyar emigránsoknak megnyitott és mindmáig neves magyar étterem, az Ilona Stüberl. Talán ezért is volt kíváncsi a trilógiára tervezett sorozat második kötetére ennyi ausztriai magyar olvasó. Zsuffa Tünde bemutatta azt a három tárgyi emléket, amit a legtöbb emigráns magával vitt otthonról az idegenbe: egy maréknyit az óhaza földjébõl, a keresztet mint az Istenbe kapaszkodás szimbólumát és a bicskát, amely hordozza a reményt, hogy egyszer még szelhet magyar kenyeret. Zsuffa Tünde megfogalmazta azt is: legyen bármennyire is sikeres és eredményes a továbblépés, az új hazába való beilleszkedés, van valami, ami elmúlhatatlanul emészti az embert s amirõl csak nagyon ritkán beszél, inkább magába zárva hordoz: a honvágy. 
 

 
Zsuffa Tünde három könyvének borítója
 
Ezen az estén is elhangzott: a szerelem izgalmas és romantikus szálával mutatja be huszadik századunk s elsõsorban a második világháborút követõ évtizedeink történetét - s nem is tagadhatjuk, hogy minden bizonnyal éppen ebben rejlik Zsuffa Tünde megérdemelten nagy írói sikerének titka. Annak pedig, hogy elsõ, az édesapjáról életét feldolgozó, Paprika rummal címû könyvére is visszautalt, különösen örültek a hallgatók, fõleg azok, akik elsõ alkalommal hallhatták Zsuffa Tünde édesapjához írt, Volt egyszer egy ember... címû meséjét. 
 
"Megható volt" - így jellemezték a legtöbben, nemcsak a Halmos Fatime által felolvasott mesét, hanem az egész estét.
A Híd közepén címû regény a Gemma Könyvkiadó gondozásában jelent meg szeptember elején és Bécsben az október 6-i bemutatón vehették kezükbe elõször az érdeklõdõk.
 
Varga Gabriella
a Kõrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa (Ausztria)
A cikk 2016. október 11-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
az IRODALOM rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 

 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 

a Magyar Mûvészeti Portál

 
 

Magyar Mûvészeti netLexikon nDátumok a mûvészetben

Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek

NapSziget online nNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál

Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok

Új mûvészeti honlap ajánlása nNapSziget a Mûvészetekért Alapítvány nPartnereinknMédiaajánlat
 

 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2016