vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
ZENE
Ars Sacra Fesztivál és Liszt-évforduló
- ezt fûzte össze Dombó Dániel karnagy Bécsben
A szent zene múltja és jelene a 130 éve elhunyt Liszt Ferenc munkásságának tükrében címmel tartott multimédiás elõadást szeptember 22-én Dombó Dániel karnagy Bécsben a Szakrális Mûvészetek Hete - Ars Sacra Fesztivál - keretében. A Pázmáneum dísztermében rendezett, zenei illusztrációkkal, filmbejátszással, sõt még énektanulással-gyakorlással is színesített esten az érdeklõdõk egyszerre kaptak áttekintést az egyházzene és elsõsorban a gregorián zene szerepérõl és kerültek közelebb ahhoz a látásmódhoz, amely Liszt Ferenc alkotói világát meghatározta. A LISZT 130 címû programsorozathoz is kapcsolódó rendezvény egyben megemlékezés volt a zeneszerzõ halálának 130. évfordulójáról.

Bevezetõ szavaiban Varga János atya, a Collegium Pázmáneum rektora úgy vélelmezte, mûvészet nélkül nemigen lehet eljutni az üdvösségre. Mint mondta, a mûvészet olyan metanyelv, amely a hitet láthatóvá, megfoghatóvá, továbbadhatóvá teszi számunkra, a mûvészeti ágak közül a zene pedig Istennek azt a kimondhatatlan szentségét közvetíti, amit szavakkal nehezebb megfogalmazni. Az akkordok, harmóniák, hangzatok, különbözõ hangszerek különféle színei, a tónusok, a kórus megszólalása olyan csodálatos valóság, amit más módon nem kaphatunk meg, talán nem is érthetnénk meg, de amit bizonyára megértés nélkül is a szívünkbe tudunk fogadni - fogalmazott a Pázmáneum rektora. Hozzátette: Magyarországról azt tartjuk, hogy Kodály országa, de ugyanannyira Liszt országa is. "Zenei nemzet vagyunk. Ha nem õrizzük a saját hagyományainkat, nem is jutunk igazán messzire" - szögezte le Varga János atya. Végül az estet ezekkel a szavakkal nyitotta meg: "Liszt Ferenc magyar volt és katolikus - õ maga is ennek vallotta, tudta és érezte magát, egész életét teljesen õszinte szívvel Istennek szentelte. A mûvei olyan elmélkedések, olyan, hitrõl szóló tanúságtételek, amelyek önmagukért beszélnek."

Dombó Dániel karnagy, a bécsi Cantus Arcis Kórus alapító-vezetõje ezt a gondolatot vezette tovább és elõadása kezdetén rámutatott: a zenészeket, zeneszerzõket Liszt Ferenc maga is több írásában papokhoz hasonlította, akik erkölcsnemesítõ tevékenységük által - legyen szó akár egyházi, akár szimfonikus zenérõl - a társadalmi különbségeket legyõzve segítenek felemelni a lelkeket egy magasabb szférába.

Dombó Dániel karnagy Bécsben

Mint elhangzott, Liszt meglehetõsen összetett és sokszínû zeneszerzõ, akinek a vallásosság és az egyházzene már a gyermekkorától jelen volt az életében, ebben a szellemben nevelték, és ez az indíttatás egész életében végigkísérte. A kisebb papi rendeket is felvette 1865 nyarán. Azt vallotta: "Amikor már belül teljesen kialakult a szerzetes, miért ne öltsük magunkra külsõ ruházatát?", valamint azt, hogy: "Az én lelkem már nem a Helikon és Parnasszus felé irányul. Az én lelkem a Tábor- és a Golgota-hegyére vágyik." Róma és annak vallásos légköre igen meghatározó volt Liszt alkotótevékenységére s még inkább stílusának megújulására.

Legjelentõsebb egyházi mûvei a Krisztus-oratórium, a Szent Erzsébet legendája, az Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak, a befejezetlen Szent Szaniszló-oratórium, öt misekompozíció, Mária-imádságok, zsoltárfeldolgozások és több kisebb motetta. A stiláris változás, amit a Rómában töltött évei után láthatunk-hallhatunk, a letisztulás mellett abban a törekvésben mutatkozik meg, hogy a XIX. századi kortárs egyházzene, amely eltávolodott a liturgiától és önmagáért való kompozícióvá vált, kerüljön ismét közelebb a liturgikus eseményhez. Liszt felismerte, hogy olyan zenét kell komponálni, ami ezt a visszatalálást elõsegíti, és ehhez a kulcsot a gregorián, illetve a reneszánsz kompozíciós elvek mentén találta meg, így - a reneszánsz komponistákhoz hasonlóan - közvetlen módon beemelte a gregoriánt a saját mûvészetébe. Nemcsak oratórikus egyházi mûveiben, hanem például a Haláltánc zongoraversenyben, a Dante-szimfóniában, a Hunok csatájában, a Via crucis passióban is gregorián témákat dolgozott fel.

Dombó Dániel külön fejezetet szentelt elõadásában a gregorián ének bemutatására. Mint elmondta, a gregorián ének a római egyház legrégebbi (VIII-XI. századi) énekkönyvekben található, hivatalos, egyszólamú, latin nyelvû liturgikus énekrepertoárja. Nem más, mint maga az énekelt római liturgia. A kettõ között elszakíthatatlan kapcsolat van - hangsúlyozta. Ha a gregoriánra nem mint zenei stílusra tekintünk, kimondhatjuk, hogy a római liturgia és a gregorián együtt született - mutatott rá az elõadó. Kitért arra is, hogy a klasszikus liturgiában minden hangosan kimondott szó énekelt szó, és a gregoriánban az a mód maradt ránk, ahogyan a római liturgia szavait kimondták. "A gregorián nem a római liturgia egyik lehetséges megzenésítése, hanem eredeti, vele egy tõrõl fakadt megnyilvánulása. Ehhez képest a késõbbi egyházzene csak másodlagos, minden értéke ellenére inadekvát szerkesztmény" - hangzott el az elõadáson.

Dombó Dániel külön szólt arról, hogy a liturgiában milyen fontos az ének és a szöveg kapcsolata. Ennek lényegét így foglalta össze: "A liturgia az egyház hivatalos, közösségi istentisztelete, ennek eseménye közben lép kapcsolatba egymással a közösség és az istenség. A liturgia természete szerint esemény, ezért formailag mindig egy drámai, kötött rituális cselekmény, melynek egész menete - a mozdulatok, az énekek, mozgások, színek stb. - részletesen meghatározott. Az a zene pedig, amely egészen szorosan tapad a liturgiához, nem betét, nem önálló szórakoztató megnyilvánulás, hanem ennek a drámának az alkatrésze. A liturgikus zene a liturgikus szó megjelenítése. Az õsi felfogás szerint a liturgikus ének szerepe nem hangulati aláfestés, hanem a liturgikus szónak a liturgikus szituáció szerint módosuló kimondása. Különösen igaz ez a római liturgiára, melyre minden érzelmi melegsége mellett is a ráció megõrzése, a logosz uralma jellemzõ, s idegenkedik az extatikus túlzásoktól."

A liturgia szövegérõl az elõadó kiemelte: azt a liturgia fõleg a szent könyvekbõl veszi, a római liturgia szövegeinek négyötöde a bibliából származik. A liturgia azzal értelmezi a bibliai szövegeket, hogy kiválasztja, mely részek hangozzanak el és mikor. Márpedig a biblia formailag nézve mûvészi próza, melyet sem rím, sem szótagszám, sem versszakképlet nem szabályoz. Így igazán az a zene tudja követni a biblia beszédét, mely maga is ütemnélküli, beszédszerû, és a sorok, szakaszok rövidebb-hosszabb voltát követve rugalmasan rövidülõ vagy hosszabbodó formai egységeket tud képezni. Ezt a formai fegyelmet és szabadságot egyedül a gregorián zene képes maradéktalanul beteljesíteni.

A gregorián zene templomtérben szól jól, ez is mutatja, hogy funkciója a liturgia - hívta fel a figyelmet Dombó Dániel, majd közös énektanulásra invitálta a közönséget. Az elõre kiosztott szöveg és kotta alapján a Vexilla regis prodeunt - Király zászlói lengenek címû, a Szent Keresztrõl szóló gregorián himnuszt tanultuk meg. A mûvet Venantius Fortunatus írta a VI. században, amikor Türingiai Szent Radegundis királynõ II. Jusztinosz császártól kapott egy szent kereszt ereklyét. A himnusz tartalma a kereszt dicsérete a megváltás misztériuma alapján. Magyarul Babits Mihály és Sík Sándor fordításában énekeljük (Királyi zászló jár elõl). Bécsben latin szöveggel gyakoroltuk. Nem vitás, nagy élményt jelentett ez a gondosan felépített elõadás résztvevõinek.

Annyi zenei bejátszás és énektanulás után más meglepetést is tartogatott még számunkra Dombó Dániel: az est vége felé közeledve levetített egy részletet a Liszt Ferenc életét bemutató, 1982-ben készült tévéfilm-sorozatból. Darvas Iván játékában elevenedett meg elõttünk az idõsödõ zeneszerzõ római fogadtatása.

Liszt Ferenc

Az ifjú Liszt Ferenc

Végül, de nem utolsósorban Dombó Dániel hírül adta az érdeklõdõknek, hogy október 16-án, vasárnap este fél 7-kor a salzburgi dómban (5020 Salzburg, Domplatz 1A) LISZT 130 címmel ünnepi Liszt-koncertet tartanak a Salzburgi Dóm Kórusa és a Cantus Arcis Kórus közremûködésével. Vezényel: Czifra János, a salzburgi dóm karnagya. Liszt Ferenc Koronázási mise és Kodály Zoltán Budavári Te Deum címû mûve lesz mûsoron. A két kórus ezzel az alkalommal és programmal is tiszteleg a zeneszerzõ emléke elõtt halálának 130. évfordulója esztendejében. 

Tartalmas és a lelkeket kétségkívül magasabb szférába emelõ este volt, köszönet érte a Pázmáneumnak és Dombó Dániel karnagynak!
 

Varga Gabriella
a Kõrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa (Ausztria)
A cikk 2016. szeptember 25-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a ZENE rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 

 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 

a Magyar Mûvészeti Portál

 

Magyar Mûvészeti netLexikon  nDátumok a mûvészetben

Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom| Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek

NapSziget online  nNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál

Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok

Új mûvészeti honlap ajánlása  nNapSziget a Mûvészetekért Alapítvány nPartnereinknMédiaajánlat
 

 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/520-1428nH-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2016