vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail n Facebook n Twitter n Skype: napsziget123 n 06-30/520-1428 n H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÖNYVAJÁNLÓ
Novellák szótáralakban
Bartos Tibor Magyar szótár címû könyvérõl
Milyen ez a könyv? A nyelv regénye, a szavak kalandjainak sora? Apró novellák sora? Nagy Asszociációs Könyv? A szerzõ egymást magyarázó szavak és fordulatok tárának nevezi a könyv alcímében a kötetet, ami a Corvina Kiadónál jelent meg 2002-ben.
 
Hatalmas terjedelmû mû, mely mintegy összefoglalása egy életmûnek a legjelesebbnek tartott magyar mûfordítók egyikétõl, a legendás Bartos Tibortól. Számtalan korszakos mû fordítójaként és szerkesztõjeként emlékezhetünk rá. Csak a fiatalabbak kedvéért említsünk néhány példát: Álom luxuskivitelben, Kerouac Útonja, Dos Passos mûvei, valamint a Zabhegyezõ is összeforrt nevével.
 
A Magyar szótár negyven esztendei szógyûjtés és szinonimakeresés eredménye, amit a klasszikus Roget-tezaurusz módszer szerint 304 fogalomkörbe rendezett, és ezeken belül logikai-asszociatív sorokba szedett s így valóban egymást magyarázó szavak és fordulatok óriási tára, melynek magyar nyelven egyetlen zsenge elõzménye van. Az akkori mû Póra Ferenc gyûjtéseit tartalmazza. Bartos Tibor is az õ nyomdokain indult el, hogy megnézze, hogyan társítjuk eszünk járása szerint a szavakat tömör, szabatos kifejezésekkel, elegáns fordulatokkal.
 
Úgy vélem, a szótári forma csak ürügy, igazából nem a hagyományos betûrendes szógyûjteményt találunk, hanem az egymást értelmezõ szavakat és fordulatokat lehet olvasni körbe-karikába, hiszen a szavak organikus rendszerben léteznek. Protestáns szorgalommal és összegezõ gyûjtõ vággyal készült a könyv. Fogalmazványainkban elakadva belelapozhatunk és választhatunk, milyen fordulattal folytassuk írásunkat, hogy találó legyen.
 
 
A szótár szavait vallatva a gondolkodás idõbeli és térségileg elkülönülõ sokszínûsége tárul elénk. Szavaink finnugor eredetébõl fakadóan szerteágazó szócsaládok sorakoznak fel elõttünk. Feltûnik a múltunk, hiszen az egymást váltó generációk a nyelv alapján, szavainkkal adják át tapasztalataikat, és a nyelvismeret mozdítja elõ a tudást. Minél ékesebb a nyelv, annál több ismeretet jelez.
 
A szótárszerkesztõ-író használati utasítást is ad a szavak tárházában való bolyongásunkhoz, a szócikkek között megbúvó kisebb-nagyobb történeteket rejtett el. Bevezetõjében jó utat kíván a fogalmak közötti kiránduláshoz, majd a második kötetben összegyûjtve mutatja, melyik szóval hol találkoztunk. Ez az igazi kérdés, mert a szavak kapcsolódása a legérdekesebb, hiszen a szavak nem rokon értelmûek eleve. Mi csupán házasítjuk õket. A gondolattársítás mindennapi cselekedetünk. A nyelv burjánzó, és legjobb a sûrûjében. A szókészletben, fogalomkészletben való bolyongás szellemi élményt jelent. Igaz, a szerzõ nem összefüggõ történetet mond el, mégis számtalan eseményt ír le. Olvashatjuk, hogy mi minden van a világmindenség és a világ vége szavaink között.
 
Szavakat olvasunk, szép, érdekes, képszerû megfogalmazásokat, és rájövünk, mennyire igaz lehet, hogy nyelvünk rájár a hamisra, de fülünk kritikusan hegyes. A szerzõ olykor csal egy csöppöt, amikor sajátos értelmezést lop az egymást értelmezõ szavak, történetek közé. Bár ez joga a mesélõnek. A szavakat, fordulatokat hazai szókémlõ útjairól hozta - ahogy azt mondja. Hol pálóc, hol vazsi, szögedi ízeket érzünk. Kultúránk képzetkörében bolyongunk, és láthatjuk, hogyan változott szókincsünk. Mindennapi életünk gazdasági és társadalmi átalakulása ott van nyelvünkben, és ezt a szerzõ nyelvészi pontosságú magyarázatokkal bizonyítja. Felismerhetjük, hogy mibõl lettek, honnan származnak a kifejezések, böngészhetjük eredetüket, megmozgatják eszünket és érzelmeinket is az egymást magyarázó szavak. A szóelemek logikai-asszociatív sorokba szedve a szellemi mûveltség tárházában való kalandozást adják.
 
Belelapozva a könyvbe helyszínek, események tárulnak elénk. Olyan, mint a tenger, ha egyre beljebb haladunk, egyre mélyebb és gazdagabb élõvilágra bukkanunk. "Kitaszít" - olvassuk a 72. szócikk alatt. "Karórágó, szemérmes, elhajló" (vulgármarxista emléknyom), "a hóhér seperje meg." "55. Mellõz." "Nem borja, nem nyalja, elhagyja, kutyába sem veszi." Aztán idekapcsolódik még az "él vele, éli világát, átvészeli", és magyarázatul: "ki milyen rózsát szakajtott, olyat szagújjon", õk pedig "egy hiten élnek". A "mellõz" szó és gondolatkapcsolatai alapján így jutunk a közösségi érzéshez.
 
Idézzünk fel még néhány mozzanatot a könyvbõl.
 
Gazdag a játék szavunk világa is: "játszódás, mórikálás, rajzolás, huncutság, vitézi, lovagi torna, bajnokság, unalomûzés, kockázás, lóverseny, gyufahúzás, búcsú, körhinta (forgókomédia), ünnep, népszokás, lepényevés, ugróiskola, fürdõ, bordélyház" szavak követik egymást, de érdemes beleolvasni a szócikkbe lejjebb is. "Játszik a szemünk, játéka van a keréknek." Pénzváltozás esetén "akkor még a forint játszott" (vagy a pengõ) szófordulatot használjuk. Mintha egy játéktörténeti múzeum szószedeteit olvasnánk. Kultúrtörténeti összefoglalóként is értelmezhetõ, nyelvtörténeti háttérrel.
 
Az iskola világa is szerepel a könyvben. Az osztály fogalom része. Sûrítve is képet kapunk róla. "Általános, elemi" szavakkal indul, van "teológia, évfolyam, gólya, koldusdiák, szolgadiák, tanterem, elõadóterem, osztályozási napló, vizsga", aztán "régi négyes, elemiben ötös, karó, fa, daci", majd "csillagos ötös, tiszta kitûnõ, vörösdiplomás" szavak következnek, aztán olyan is akad, aki "bukott és visszatapsolták", talán még prolongálták is. Õ aztán "kimaradt, lemorzsolódott", mint a kenyérrõl (a nagy egészrõl) a darabka.
 
A szavak gyûjtéséhez a fordítás is hozzátartozik, de a "fordítás nem szóra tett szó". Ez inkább egy olyan kapcsolat, mint a hímzés és annak másik oldala között van, ahogy azt az iskolában hallottam egykor. Izgalmas kérdések lappanganak itt is a könyvben. "Hogyan fordítaná magyarra a Mississippit?" - olvassuk. Itt a táj, itt a lehetõség, látjuk, belegondolunk. Tom Sawyer áll a parton, és ha továbbhaladunk, jön az Ohio.
 
A szavak kapcsán eltûnõdhetünk arról is, hogy mit gondolnak az emberek egymásról. "Mit gondol a berlini a szászról?" És miért nézik fitymálva a bajorokat, hogy mást most ne is említsünk az egymás közelséget különbözõképpen megélõ népekbõl. A kultúra meghatározó erõ, a világirodalom is pesti szóra fordítódott, legyen az bármelyik nagyváros irodalma.
 
Bartos Tibor szókincsünk nagy búvára volt, arra törekedett, hogy terjedjen Kazinczy vágya, a sokszínû stílus. Kedvet csinált, hogy mi is gyûjtsük a szavakat, a kifejezéseket, hiszen lappang még néhány a szótáron kívül, akadhat még egy-két éca borbírától vagy bûróséftõl. Segít a szavak gyûjteménye, hogy nyelvünk tökéletesebb legyen. A könyv leletmentés, hogy a szavak közteherviselése megvalósuljon, és ne csépeljük el egy-egy jól csengõ szavunkat több fogalom megnevezésére. Talán ez is hozzájárul a szellemi renyheség, tespedés és a szunnyadozó nyelvi tunyaság leküzdéséhez.
 
A szerzõt nem az intellektuális mánia vezeti, hanem az élet maga. Tudja, hogy a nyelv lehet az igazság és a hazugság közös forrása, de az egymást magyarázó szavakat nézetkülönbség szerint nem látjuk szétbontva, túllép az ideológiák harcán. Világos elõtte, hogy az igazságérzet még nem jogszabály, de a nyelv hordozza a valóság jellemzõit. Hol az utcai közbeszéd stílusában, hol a nyelvész, a nyelveket tudó író biztonságával társítja a szavakat, néhol ironikus látásmóddal. Van itt szó az érdes hangra is, a személyeskedésre, és számtalan vitriolos megjegyzés, kifejezés is akad elég. A magyar társalgási köznyelv szavai sorakoznak elõttünk. A tájnyelvi szavak, a városi argó mellett a biedermeier társalgási stílus eufémizmusa is megtalálható a szótárban. Lehet, hogy a szót egy másikkal értjük jobban.
 
Érdemes elgondolkodnunk a közmûveltség szóhasználatán, és a gyûjtemény segít abban is, hogy ne legyünk póriasak, hogy a formális nyelvhasználat színesedjen, és ne csak a helyi viszonyokban való megragadás jellemezze szövegeinket.
 
Összegezõ korban élünk, és a cél mindig vonzódás is a világmagyarázatok szempontjából. Mozgékony elmére van szükségünk, hogy összekapcsoljuk az ösztönök mélyérõl jövõ szürrealizmust a hétköznapinak tudott valósággal. Izgalmas szógyûjtemény. Hermészi leleményességgel gyûjtött és válogatott kötet. Érdemes felütni bármelyik oldalon. Aki szeret bajmolódni a szavakkal, szépen vagy érdekesen akar írni, beszélni, az bátran üsse fel, nem fog csalódni. Nem bánja meg senki a forgatását. Indulhatunk bármelyik szótól, gazdag szóbarlangot járhatunk be. Olvashatjuk a szavakról, amit tudni érdemes, vagy amit tudni kellene.
Novák Imre
A cikk 2016. szeptember 15-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÖNYVAJÁNLÓ rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 

a Magyar Mûvészeti Portál

 
 

Magyar Mûvészeti netLexikon  nDátumok a mûvészetben

Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek

NapSziget online  nNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti Díjak nNapSziget Mûvészeti Fesztivál

Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok

Új mûvészeti honlap ajánlása  nNapSziget a Mûvészetekért Alapítvány nPartnereinknMédiaajánlat
 

 
E-mail n Facebook n Twitter n Skype: napsziget123 n 06-30/520-1428 n H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2016