vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
SZÍNHÁZ
Páratlan színházélmény február 20-án a KULTI Szalonban
Bálint Márta újabb monodrámában remekel
Miért választott ilyen nehéz darabot? – kérdeztem Bálint Mártától A megszakított repülés, avagy szerelmem, Wiszockij elõadása után. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház egykori vezetõ színésze, jó ideje a hazai pódiumok csillaga mosolyogva ezt felelte: "Vonzanak a mélyebb, filozofikusabb témák, amelyeken keresztül az élet csodáit, magát a világot jobban megismerhetem." Bálint Márta az a csupa nagybetûs SZÍNÉSZ, aki bõven ad töprengenivalót az embernek: vajon miért választotta a magyarországi pódiumokat a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpada helyett? Vajon édes-e vagy mostoha hozzá az anyahaza? Vajon napjaink vidám szórakozásra szomjas nézõje képes-e ennyi egybesûrített klasszikus érték - mint páratlan színészi alakítás, mélységesen mély érzelem, szárnyaló szellem, útmutató üzenet - befogadására? Bálint Márta úgy fogja kézen és vezeti a nézõt a maga sajátos útján, hogy közben Jókai Anna, Székely János, utóbb pedig Marina Vlady szaván keresztül elvezeti a felismeréshez: tartást mégiscsak a gyökerek adnak; az örökségrõl, ami a világot megtartotta, mi sem mondhatunk le. 
  
Bálint Mártát a magyar és a világirodalom legszebb szerepeiben láthatta az erdélyi közönség. Mint mondja, gyermekkori álma teljesült be azzal, hogy színész lett. 
 
 
- A színpad varázsa nagyon korán megérintett, elbûvölt és magával ragadott, a színház valósággal beszippantott. Attól fogva a színészi pálya hivatásommá vált és szó szerint kitölti az egész életemet - magyarázza a mûvésznõ. - Számomra a színjátszás csoda és gyönyörûség egyszerre. A színház az átváltozás gyönyörûségét kínálja, az átváltozás révén pedig nézõ és színész közösen élheti át a reményt hozó és olykor vigaszt nyújtó csodát, a játék mindig változó, mindig újat és mást, de mindig mély emberi tartalmat hordozó üzenetét. 
  
Ezt a csodát Bálint Márta hosszú éveken keresztül szülõvárosában, Marosvásárhelyen élhette át, ahol felcseperedett és ahová ezer szállal kötõdik. Ott végzett a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Fõiskolán és ott vált vezetõ színésszé a helyi Nemzeti Színházban, ahol olyan nagyszerû rendezõktõl tanulhatott, mint Harag György, Hunyadi András és Tompa Miklós. 
  
Családjával 1988-ban költözött Budapestre, és ekkor pályája fordulatot vett, egyúttal gazdagodott: azóta a színészi hivatás gyönyörûségét másként éli meg. "Viszont változatlanul minden idegszálammal arra törekszem, hogy a legjobbat adjam a színpadon, hogy a színház csodáját és gyönyörûségét, a reményt hozó emberi üzenetet teljes egészében átélhesse a nézõ és vele együtt jómagam is" - mondja a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és Magyar Örökség-díjjal kitüntetett mûvész. 
  
Bálint Mártát a hazai közönség legfõképpen egyéni elõadásai láttán zárta a szívébe: a Jókai Anna mûvébõl színpadra vitt Én, szegény Sudár Anna monodrámát vagy a költõ elõtt tisztelgõ Egyedül - Székely János 677 sora címû elõadását ma is játssza, ám ez idõ tájt leggyakrabban A megszakított repülés, avagy szerelmem, Wiszockij darabbal lép a közönség elé. 
 
 
- Amíg csapatban, illetve színházban dolgoztam, addig minden szerepkörben kipróbálhattam magam, zenés darabokban, musicalekben, vígjátékokban és drámai szerepekben egyaránt. Amióta viszont szabadúszóként én magam találom ki a feladatokat, értelemszerûen olyat választok, ami közel áll hozzám: a fajsúlyosabb mondanivalójú mûveket. Általuk szeretnék a nézõknek, ha lehet, katarzist okozni, amit sokféleképpen lehet, akár nevettetve, akár megríkatva, vagy elgondolkodtatva, a lényeg, hogy sikerüljön - tér vissza a darabválasztás kérdésére a mûvésznõ, s hozzáteszi még, hogy a színjátszásban minden mûfaj nehéz, persze csak akkor, ha az ember magas szinten próbálja mûvelni azt. 
  
Bálint Márta - akit nemcsak a nézõk, de a kritikusok is a Kárpát-medence egyik legnagyobb színmûvészeként és a nagy klasszikusok, Szeleczki Zita, Latinovits Zoltán, Dajka Margit, Ruttkai Éva szellemi örökségének továbbörökítõjeként tartanak számon - ez idõ szerint A megszakított repülés, avagy szerelmem, Wiszockij monodrámájában mutat hihetetlen átélést Marina Vladynak a házastársa iránt érzett szenvedélyes szerelmét megelevenítõ játékában. 
  
Ahogy Gergely László rendezõ is megállapítja, keveseknek adatott meg, hogy a szerelmet olyan mélységében, olyan intenzitással éljék át, mint az Vlagyimir Viszockij, a brezsnyevi Oroszország híres-hírhedt költõje, polgárpukkasztó bárdja és Marina Vlady orosz származású, ünnepelt európai filmsztár között történt. Mennyet és poklot megjáró szerelmük és házasságuk mintha maga is költészet, különös hangulatú dráma lenne, két elemi erõvel lobogó lélek játéka és harca élettel, halállal, múlttal, jelennel, egymással, egymásért.  
  
Marina Vlady és Viszockij (mindketten 1938-ban születtek) az 1967-es moszkvai fesztiválon találkoztak egymással s életre szóló nagy szerelem szövõdött közöttük, életpályájuk ellentétesnek látszó ívének dacára is. Hosszú bürokratikus szovjet-orosz procedúra után 1970-ben léptek házasságra. Marina Vlady megpróbálta megmenteni szerelmét démonaitól, magával vitte világ körüli utakra, többek között Magyarországra is, ám a nagy nyugati (valódi vagy álságos?) szabadság csak siettette az önmaga ellen forduló zseni tragédiáját. 
  
- Számomra a darab legizgalmasabb vetülete az a furcsa kettõsség, ami az idõ múlásával egyre nyomasztóbbá válik Marina Vlady és Viszockij kapcsolatában - elemzi a történetet Bálint Márta. - Marina ajtót nyit Viszockijnak a szabad világ felé, ám ahogy szerelmük elmélyül, õ maga egyre inkább bezáródik a kapcsolatba. Míg Viszockij a Nyugaton tapasztalt szabadság és a saját karrierjét béklyóba szorított szovjet elnyomás között õrlõdik, addig Marinát Viszockij iránt táplált érzései kötik gúzsba: képtelen szabadulni attól a férfitól, aki egyszerre ad neki gyönyört és dönti romba az életét. A két fél közül végül Viszockij rokkan bele saját, önpusztító vívódásaiba. 
 
 
A nagy ívû közös repülés 1980-ban megszakad. Viszockij halálával ugyanakkor hiába válik Marina ismét szabaddá, szerelmének elvesztése soha nem gyógyuló mély sebet ejt a lelkén. 
  
A fájdalmasan szép, lélekbemarkoló történet felteszi a kérdést: de hát a boldogtalanság megszenvedése nélkül lehet-e tudni bármit is a boldogságról? A válasszal - igen - elülteti a nézõben a mese üzenetét: "Az emberek éheztek, fáztak, és nem tudták, milyen az: boldognak lenni. A boldogság madara énekel, hangjaival teremteni tud. Eljutni hozzá, meghallani dalát - ehhez minden kínok kínját járva vezet az út. A megpróbáltatásoktól való félelem, a megalkuvás gyávasága, az emberi akarat s az ezt tápláló hit feladása maga a halál, mert süketté lesz az ember. Nem hallhatja meg a madár énekét. 
Mert a madarat nem kívül kell keresni, repülni nem lehet az égben, dalt hallani, megérezni a boldogság ritmusát nem lehet - csak legbelül igazán. Csak egy-egy pillanatra halljuk, s e boldogságtól aztán megint szomorúak leszünk, és éppen ettõl éled mindig újra a dallam. Nem biztos, hogy madár, de olyan szépen tud énekelni, hogy fáj." 
  
Marina Vlady hallotta a daloló madarat. 
Bálint Márta is hallja. 
  
Varga Gabriella
Fotó: Schäffer Ádám Dávid
  
Bálint Márta A megszakított repülés, avagy szerelmem, Viszockij címû monodrámáját legközelebb február 20-án, pénteken 19 órakor láthatja a közönség az újbudai KULTI Szalonban (Budapest XI. ker., Szent Gellért tér 1–3.). 
  
Készült a Keresztény Élet portál - www.keresztenyelet.hu - cikke alapján.
A cikk 2015. február 16-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a SZÍNHÁZ rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014