vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÖNYVAJÁNLÓ
Márton Áron és Jakab Antal összetartoznak
Szabó Csaba történész szerint mindkét erdélyi püspök
egész élete tanúságtétel
"Szent István volt az elsõ keresztény vértanú, akit hitéért megköveztek (ApCsel 7,54-60). Az õ sorsában tízezrek osztoztak a történelem során. A keresztényeknek sok országban még ma is mártírsors jut osztályrészül. Az Open Doors missziós szervezet becslése szerint ötven országban százmillió embert üldöznek, mert hitet tesznek Jézus Krisztus mellett. 
A XX. század a keresztény mártírok százada is volt. II. János Pál pápa kezdeményezésére a római katolikus egyház a második évezred végén számos országban készíttetett dokumentációt a század keresztény vértanúiról, nehogy feledésbe merüljön tanúbizonyságuk. 
Kelet-Európában a keresztények helyzete a kommunista hatalomátvétel után egyre nehezebbé vált. 
Könyvünket két erdélyi katolikus mártír püspök emlékének, Márton Áronnak és Jakab Antalnak szenteljük." 
  
  
Márton Áron és Jakab Antal erdélyi püspökök emlékezete - Gedenken an die Bischöfe Áron Márton und Antal Jakab aus Siebenbürgen címmel a Balassi Intézet és az Új Ember Kiadó gondozásában a közelmúltban az imént idézett ajánlással látott napvilágot az a könyvkiadvány, amely a korábban Bécsben azonos címmel tartott konferencia elõadásait gyûjti egybe, jelentõs tanulmányokkal kiegészítve és fényképekkel gazdagon illusztrálva. A kötet megjelenése azért is kiemelkedõ jelentõségû, mert elsõ olyan kiadvány, amely egyidejûleg állítja a figyelem középpontjába a két erdélyi fõpásztort, tekintve pedig, hogy az õ mûködésük kitölti a teljes romániai kommunista diktatúra idõszakát, az áttekintés a temesvári események nyomán kivívott szabadság huszonötödik évének is méltó köszöntése. Arról, hogy miért tartotta fontosnak a két erdélyi püspököt egyszerre az ausztriai magyarok, majd pedig a német anyanyelvûek figyelmének is homlokterébe állítani, a kezdeményezõ Szabó Csaba történésszel, a Balassi Intézet - Collegium Hungaricum Bécs tudományos igazgatóhelyettesével, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójával beszélgettünk. 
  
 
Szabó Csaba történész. Fotó: Gulyás László
  
- Kanyarodjunk vissza egészen a 2013 õszén megrendezett konferenciáig: miért tartotta fontosnak, hogy a Bécsben, illetve tágabb értelemben Ausztriában élõ magyarok számára a két erdélyi püspökrõl, Márton Áron és Jakab Antal fõpásztorokról konferenciát szervezzen? 
  
- Az ausztriai magyarok többsége erõs nemzeti és vallási identitással rendelkezik. Egyesületeikben és közösségeikben ápolják az anyanemzethez és az egyházukhoz tartozás érzését. Õk maguk is gyakran szerveznek kulturális, hitéleti programokat, és aktívan részt vesznek a nagykövetség és a Collegium Hungaricum rendezvényein is. A bécsi katolikus magyarok között sok a fiatal is, intenzív a cserkészmozgalom. Elsõsorban tehát rájuk gondoltam, mint célközönség, amikor a konferenciát megszerveztem. Úgy gondoltam, nagy általánosságban talán ismerik a bécsi magyarok is a két erdélyi püspök életét és tevékenységét, de néhány éve számos új forrás nyílt meg a román levéltárakban. Megkerestem romániai magyar barátaimat és a magyarországi kollégákat az ötlettel, hogy mutassák be a legújabb kutatási eredményeket, helyezzék el a két püspök életét az egyetemes katolikus martirológiába. Az erdélyi püspökök kisebbségi létben álltak helyt. Fontosnak tartom, hogy a keresztény embernek példákra van szüksége a mindennapi helytállásához. Oly sokan buknak el körülöttünk nap mint nap kicsinyességeken, gyarlóságuk miatt - de vannak tiszta emberek is, akik nemzeti kisebbségben, vallási kisebbségben is utat mutattak. Az ilyen példák mindenütt fontosak, a diktatúrából szabadult Romániában vagy Magyarországon éppen úgy, mint Ausztriában. A jólétben is nehéz a helytállás. Ott is kell a példa a hûségrõl a nemzethez és az egyházhoz! 
  
- Ön továbblépett, és hosszú, alapos elõkészítõ munkával kétnyelvû könyv formájában is megörökítette a konferencián - ott csak magyar nyelven - elhangzottakat. Az imént vázolt példafelmutatás szándéka ösztönözte arra is, hogy ezeket az elõadásokat sokkal szélesebb közönséggel, mi több a német ajkú olvasókkal is megismertesse? 
  
- Ez a munkámból fakadó elkötelezettség. A Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetõjeként hamar szembesültem azzal, hogy Ausztriában, de nyugodtan mondhatom, hogy német nyelvterületen komoly érdeklõdés mutatkozik a magyar tudományos eredmények iránt - ugyanakkor alig férnek hozzá ezekhez. Nagyon kevesen nagyon keveset publikálunk mi, magyarok idegen nyelven. Ugyancsak nagyon kevesen vannak azok a külföldiek, akik érdeklõdésükben odáig jutnának, hogy megtanuljanak magyarul. Rendkívül fontosnak tartom, hogy magyar kutatások, magyar eredmények idegen nyelveken (jelesül németül) is elérhetõvé váljanak. Természetesen elsõsorban társadalomtudományokra gondolok, a természettudományt kevésbé ismerem, és úgy gondolom, azon a területen talán nincs is akkora probléma, hiátus, mint a társadalomtudomány esetében. Éppen ezért a Bécsi Magyar Történeti Intézet kiadványai kizárólag német nyelvûek. Kiadok egy tudományos sorozatot is, a Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wient, amelyben négyéves bécsi tartózkodásom alatt kilenc kötet jelent meg. Ezek elsõsorban magyar történelmi alapkutatások, és a középkortól a jelenkorig számos témát feldolgoznak. A tudományos közeg, amelyik ezeket a köteteket használja, a német szakirodalmat fel tudja dolgozni, be tudja építeni kutatásaiba. Természetesen néha, tudományos ismeretterjesztõ szándékkal, mint az erdélyi püspökökrõl szóló kiadvány esetében, a széles magyar - a hazai és az erdélyi - közösség is megszólítható, ebben az esetben a kétnyelvû kiadvány az indokolt megjelenési forma.  
  
- A könyv több mint egy konferencia utódkiadványa, hiszen kibõvített tartalommal, gazdag fényképanyaggal jelent meg. Milyen elveket tartott szem elõtt a szerkesztéskor? 
  
- Nem véletlen, hogy a nyelv mellett a tudományos ismeretterjesztést is szóba hoztam. Ezt a mûfajt nagyon fontosnak tartom! Szakemberek adjanak elõ korszerû tudományos ismereteket közérthetõen. Ezzel sokkal több embert el lehet érni, mint egy tudományos szakkönyvvel, ugyanakkor mindkettõ nélkülözhetetlen közlési forma. 
A Márton Áronról és Jakab Antalról szóló kiadvány esetében azért választottam a tudományos ismeretterjesztést, mert sok embert akarok elérni a kötettel. Sok embernek, magyaroknak és németeknek akarom közvetíteni a két erdélyi püspök példáját. Meg akarom ismertetni a legújabb kutatási eredményeket. Engem is meglepett néhány újdonság, amit a kollégák a konferencián elõadtak, illetve a kötetben publikáltak. Például elsõ alkalommal ismerhetjük meg részletesen Márton Áron katonai pályafutását az elsõ világháború éveiben; de jószerével az elsõ összefoglaló elemzés olvasható Moszkva görög katolikusokat illetõ álláspontjáról; nagyon fontosak a Márton Áron perével és a püspökök megfigyelésével kapcsolatos írások is; egy aktuális helyzetképet kapunk a kötetben Márton Áron boldoggá avatásának helyzetérõl és így tovább. 
Szeretném, ha a kötet minél több embert elérne, ezért a tudományos ismeretterjesztés mellett nagyon fontosnak tartottam a vizualitást is. Kértem a szerzõk segítségét is, de sokakat megkerestem, hogy lehetõleg minél több képet tudjunk közreadni a kiadványban. Ez a szándék is sikeresen teljesült: magánszemélyeken túl különösen a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a Jakab Antal Keresztény Kör adott sok felvételt. A kötetben közel száz, jórészt elsõ alkalommal közölt fotó szerepel, így az új szakmai, tudományos eredmények közérthetõ bemutatása mellett sikerült a könyvet egyben albummá, képes kötetté is formálni. 
  
- Miért éppen Márton Áron és Jakab Antal püspököket társította egymás mellé? 
  
- Kettejük élete és különösen mûködésük kitölti a teljes romániai kommunista diktatúra idõszakát. Márton Áron (1896-1980) papként 1924-tõl, majd püspökként 1938-tól egészen haláláig, 1980-ig, Jakab Antal (1909-1993) pedig papként 1934-tõl, püspökként 1980 és 1990 között szolgálta a magyar katolikusokat Erdélyben, de lényegében egész Romániában. Így amikor róluk beszélünk, írunk, voltaképpen a romániai kommunizmusról is beszélünk. Márton Áron és Jakab Antal küzdelmei, áldozatai, kísértései - egész életük tanúságtétel. Összetartoznak, mert ketten együtt jórészt megjelenítik az egész romániai magyar kisebbséget az elmúlt században. Mindketten a Trianon elõtti Nagy-Magyarországon születtek, megélték az elszakítás traumáját, és aktív életük kétszeresen kisebbségi létben telt: a magyar kisebbség tagjaként és a római katolikus vallási kisebbség képviselõiként éltek. 
  
- Hogyan látja és mit gondol, miért halad ilyen lassan Mindszenty József bíboros, hercegprímás és Márton Áron püspök boldoggá avatási pere? 
  
- Nem vagyok szakértõ ebben a kérdésben. A kötetben Kovács Gergely atya, posztulátor összefoglalja a két egyházfõ boldoggá avatási eljárásával kapcsolatos tudnivalókat, ismerteti az aktuális helyzetet. Amit én hozzá tudok tenni, ismerve P. Szõke János korábbi posztulátor tevékenységét is, hogy a boldoggá avatási eljárás nem egyszerû. Nagyon hosszadalmas és költséges folyamat. Rengeteg dokumentumra van szükség, mindent le kell fordítani. Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek ügye 1988 óta, Márton Áron Gyulafehérvári püspök ügye 1994 óta zajlik. Persze történtek idõközben sajnálatos "megtorpanások" is. Az úgynevezett egyházmegyei szakasz mindkét esetben 1996-ban zárult le, azóta zajlik az eljárás úgynevezett szentszéki (római) szakasza. Márton Áron esetében ötévi munkával készült el a positio (egy több száz oldalas összefoglaló munka), amelyet majd a hét bíborosból álló bizottság véleményez. Mindszenty József esetében a positio elkészítése sokkal lassabban halad. Az eljárás egyik fontos eleme a csoda. Vértanú esetében nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz, hitvalló esetében azonban igen. Szóval az egész eljárás bonyolult, komplikált. Mivel mindkét jelölt egy kommunista diktatúrában tevékenykedett, a rendelkezésre álló források is befolyásolják a boldoggá avatást. Csak egy példa: Márton Áronról a román állambiztonság közel nyolcvanezer oldalnyi megfigyelési iratot gyûjtött. Ezek feltárása még alig kezdõdött el. Ugyanakkor az iratok manipuláltak, éppen a diktatúra "iratkezelésének" sajátossága folytán. Mindszenty József esetében a tizenöt éves amerikai követségi tartózkodás során keletkezett nagy mennyiségû amerikai dokumentum, amelyeknek az utóbbi idõben történõ feltárása miatt nem lehet még lezárni az életszentség összeállítását. A moszkvai levéltárakban a kutatás meg sem kezdõdött. Bár párhuzamosan haladnak, nem lehet a történeti kutatást és a szentté avatást összekeverni. Biztos vagyok benne, hogy jószándékú emberek dolgoznak mindkét ügyön, és abban sem kételkedem, hogy bõvülni fog a magyar boldogok köre. Ugyanakkor egyetértek Kovács Gergely atyával: mindez nem "rekord", nem arról szól a boldoggá avatás, hogy melyik nemzetnek van több, hanem arról, hogy nekünk milyen példát adnak és hogy tudunk-e a példájukkal élni. 
  
- Megjelenése óta mit tapasztal a könyv fogadtatásáról és milyen tervei vannak vele? 
  
- Nem olyan régen jelent meg a könyv ahhoz, hogy jelentõs tapasztalatokról tudjak beszámolni. Nagyváradon már bemutattuk egy konferencián, ahol elsõsorban történészek voltak jelen. Ott egybehangzóan dicsérték a tudományos ismeretterjesztõ szándékot. 
A kötetet a bécsi történeti intézet csatornáin el fogom juttatni német nyelvterületen a tudományos kapcsolataimhoz - ez közel harminc egyetem, könyvtár, intézet. 
Fontos, hogy legyenek kötetbemutatók, Bécsben, Budapesten és másutt is az országban és Erdélyben is. Írni is kellene a kötetrõl, recenziót, ismertetést. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával is ki tudtam volna adni a könyvet, de kezdettõl fontosnak tartottam, hogy egy hálózattal, kapcsolatokkal rendelkezõ kiadót érdekeltté tegyek a kiadásban, ezért kerestem meg az Új Ember Kiadót. Abban bízom, hogy a kiadó is népszerûsíti lehetõségei szerint a könyvet. A legfontosabb, hogy minél több emberhez elérjen. Ez semmiképpen sem üzleti vállalkozás, hanem misszió: közvetíteni a példát! 
Varga Gabriella
Dr. habil Szabó Csaba PhD 
Történész, a Balassi Intézet - Collegium Hungaricum Bécs igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. A Zala megyei Nován született 1967. július 7-én. Elsõ, általános iskolai magyar-történelem szakos tanári diplomáját 1991-ben szerezte a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskolán, majd tanulmányait az eichstätti Katolikus Egyetemen folytatta, ahol 1997-ben Magister oklevelet szerzett. Ugyanott 2000-ben sikeresen megvédte Die katholische Kirche Ungarns und der Staat in den Jahren 1945–1965 címû PhD-disszertációját. Ezt követõen, 2005-ben levéltáros diplomát szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Szakmai munkáját 1997-ben Budapest Fõváros Levéltárában levéltárosként kezdte, majd ugyanott 2002-tõl fõosztályvezetõ-helyettesként folytatta. 2003. augusztus 1-jén kinevezték a Magyar Országos Levéltár fõosztályvezetõjévé, 2004 áprilisától pedig fõigazgató-helyettesévé. Mindeközben, 2000 és 2003 között óraadó volt az ELTE Tanító- és Óvóképzõ Fõiskolai Kar Társadalomtudományi Tanszékén, 2008 és 2010 között pedig a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola Egyháztörténelem Tanszékén. 2010 októberében habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 2010. november 1-je óta a Balassi Intézet - Collegium Hungaricum, Bécs tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. Nõs, két gyermek édesapja.
A cikk 2015. január 25-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÖNYVAJÁNLÓ rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014