vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Gesztusok, villanások, színfoltok
Csak azt festhetem meg, ami én vagyok, ami belõlem árad. 
Pintér András Ferenc (PAF)
 
Ez év nyarán nyílt meg Pintér András Ferenc (PAF) festõmûvész kiállítása a pécsi Nádor Galéria Art&Med Kulturális Központban. Az egykor szebb idõket és jeles embereket látott Nádor Szálló termeiben most a mûvész alkotásaival titokzatos belsõ terek jönnek létre és teremtenek az egymás mellett látható gesztusok, színfoltok izgalmas felületeket. Zománcfestékkel készített sárga villanások, vörös kitörések, tûzgömbök, fénynyalábok, lávaömlések, kék és zöld fröccsenések, robbanások foltjai láthatóak képein a gesztusok, árnyak, kanyarodó festéknyomok között a fekete foltok körül. 
 
Pécs Magyarország egyik szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene, mind a képzõmûvészet területén jelentõs. Itt találhatjuk a Modern Magyar Képtárt, a Csontváry, a Victor Vasarely, az Amerigo Tot Múzeumokat. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar mûködik. Pécset pezsgõ mûvészeti élet jellemzi. Évek óta otthont ad a Pécsi Országos Színházi Találkozónak, a POSZT-nak is. A Pécsi Tudományegyetemen 31 ezer hallgató tanul. 2010-ben Isztambul és Essen városával egyetemben Pécs Európa egyik kulturális fõvárosa volt. Mindennaposak a kulturális rendezvények, a kiállítások. Ezek sorába illeszkedik Pintér András Ferenc mûveinek idei nyári bemutatása. 
 
Pintér, a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kar Doktori Iskola doktorandusza 1980-ban született. 2004-ben szerzett festõmûvész diplomát a Magyar Képzõmûvészeti Egyetemen, ahol Klimó Károly volt a mestere. A mûvészet különféle ágaiban is találkozhattunk már mûveivel. Balázs Miklós Ernõ mozaikmûvésszel mûemlékvédelmi üveg- és márványmozaikokat restaurált. 2006-ban a Cowparade Budapest köztéri tehénkiállításon saját tervezésében és kivitelezésében az I was late (Elkéstem) címû tehenet õ alkotta, de felkérésre elkészítette Lossonczy Tamás Riska és társai és a Horváth Zoltán "HVG" által tervezett Csordáskirálynõ címû tehenet is. 
 
Tudatosan alakított festõi gesztusrendszer alapján születnek mûvei. Az elfedések problematikájával foglalkozik. Doktori programjában is ezt a kérdéskört kutatja, elemzi, alkotóként pedig a gesztusrendszerek, az én belsõ rendszereinek emocionális kivetüléseit vizsgálja, amely lelkünk egyfajta lenyomata. Doktori iskolai beszámolóiban részletesebben foglalkozik a festõi gesztusok létrejöttének a mechanizmusával, az abban rejlõ spontán alakuló elemekkel és a tudatos irányítottsággal, magával az alkotói folyamattal. 
 
A kiállítóterembe lépve színes vászon omlik végig Möbius-szalagként a teremben. Jellemzõen elsõdleges színeket használ, amelyek néhol harsányak és agresszívek. A kiállítás három termének eltolt szintjei egy összefüggõ, tágas térré állnak össze. A málladozó falakkal az idõt mutatják. Illenek ide képei, a múlt lenyomatait is jelenthetik. Az egészet pedig átfogja a 81 méteren át kígyózó lepel. 
 
A befestett fehér lepel - akár egy felhúzott színházi függöny - átível a fejünk felett, aztán próbababákkal találkozhatunk. Festett próbababák állnak a festett gyertyák mellett, de nem csak bábuk népesítik be a teret: ott vannak a bútorként vagy ülõkeként is felfogható kockák. A következõ teremben - ellenpontként - a plafonra fûzve lógnak mozdulatlanul a színes kockák.  
 
A világ megformált vagy meg nem formált tárgyait ábrázolják képei. Mintha egy erdõben sétálnánk éjnek idején, olyan titokzatos alakok rejtõznek képein. Emlékeibõl szõ sûrû szövetet. A tiszta színeket erõteljes ecsetvonásokkal viszi a vászonra, fára, minden mesterkedés nélkül. A színekben és formákban rejlõ emberi szándékok, gesztusok kifejezõje. 
 
Amit Pintér csinál, az egyrészt a technika (az anyagok, amelyekkel és ahogyan alkot). Az ecset nélküli mozdulatok rendszerré, struktúrává állnak össze, az idõben eltérõ mûvek egymást egészítik ki, viszik tovább a következetes alkotói szándékot; a színek és vonalak, szín- és fénypászmák, festékcsomók és festékfolyások (csurgatásos festészet, drip painting) az adott képen belül diszharmonikusan is a festõ belsõ világát tárják elénk. Általában elõdeinek Kandiszkijt és Reiglt nevezik a mûelemzõk. 
 
Nincsenek figurák a képein, csak sejtelmes lények bukkannak fel idõnként. Szilaj és féktelen szenvedély bújik meg a látomások között. Örvények, hegyek, mélyedések, tengerek, völgyek jelennek meg a színek számtalan árnyalatában valóságos vagy hibrid lényekkel. 
 
Pintér András Ferenc így ír mûvészetérõl a honlapján: "Ahhoz, hogy hiteles legyen egy absztrakció, ismerni kell azt, amibõl absztrahálunk. Elõször föl kell építenünk a formát, hogy aztán lebonthassuk azt és akár »csak« egy gesztusban fogalmazzuk meg." 
 
Pintér kiállításán a csupasz falak között a festmények, a bábuk és a kockák térbeli megjelenésüktõl függetlenül hordozzák az alkotói szándékot, a színek kavalkádját. Képeinek van anyagi és fogalmi vetülete. A gesztusok finom váltakozásával, eltérõ dinamikájával képes a káoszt, a démonokat és a teremtõ erõt megjeleníteni és a formaalkotással mûvészi törvény alá vonni. Egyszerre néz a négy égtáj felé.  
 
Pintér szabadszellemû alkotó, az ábrázolás során annak csak egy-egy részletére koncentrál: vagy a formára, vagy a színre, vagy a mozgásra. Hagyja érvényesülni az új formát, hagyja, hadd folyjon tovább a festék és váljon vonallá. Olyan mûvész, aki pontosan tudja, hogy az alkotás fundamentuma a szellemi izgalom és az igényesség; az a gondolatiság, amely felemeli és mégis a valósághoz köti a mûvet. 
 
Végezetül nézzük, hogyan fogalmaz képeirõl: "Elõször föl kell építenem a formát, hogy aztán lebonthassam azt és egy gesztusban fogalmazzam meg. Mûvészetem alapköve a gesztus, annak megfogalmazása, kiterjedése, eredete, emocionális léte." 
 
Kiállítása egy mûvész vallomása a világ részleteiben is felsejlõ egészének szépségérõl, drámájáról, feszültségérõl és megnyugvásáról. Idõnként egy másik földrõl szól, amit talán Nutópiának hívnak, ahol celofán- és nejlonvirágokkal beülsz egy újságpapír taxiba, hátradõlsz egy felhõn, melletted Lucy az égben megsimogatja a kék gyémántokat. 
Novák Imre
A cikk 2014. szeptember 14-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014