vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Egy precíz bohém
Zórád Ernõ mûveirõl
Nyár elején nyílt meg a Józsefvárosi Galériában Zórád Ernõ kiállítása. A magyar képregény klasszikusának festményei, karikatúrái, illusztrációi láthatók a tárlaton, és aláfestésként felvételrõl õ zongorázik és énekel múlt századi kuplékat, sanzonokat.
 
Zórád Ernõ Balassagyarmaton született 1911-ben, és hosszú élettel áldotta meg a sors, 93 évet élt. Sokféle képzõmûvészeti ágban volt járatos. Ismerték õt mint képregényrajzolót, festõt, grafikust, illusztrátort, karikaturistát, iparmûvészt. Saját bevallása szerint a képregény mûfaját eleinte lenézte, és csak kényszerûségbõl kezdett vele foglalkozni, mégis, miután felismerte, hogy az alkalmazott grafika lehetõ legnehezebb mûfaja, annak talán legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselõjévé vált. Hozzájárult terjedéséhez.
 
Zórád felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származott. Családjának 1918-ban, Csehszlovákia létrejöttekor el kellett hagynia Nyitrát, ekkor felköltöztek Budapestre, a Tabánba. Oktatói hamar felismerték rajztehetségét, és jobbnál jobb tanárokhoz került. 1927 és 1929 között az Iparmûvészeti Iskolában Haranghy Jenõ tanítványa volt. Évfolyamtársa volt Ehrenfeld Miklós és Tóth Imre, akik késõbb Michel Gyarmathy és Amerigo Tot néven váltak ismert mûvészekké.
 
Zórád a második világháborúban Galíciában katonáskodott, és csak a harcok után kezdett a sajtóban dolgozni. Elõször a Parragi György vezette Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének rajzolt grafikákat, karikatúrákat. 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, ahol kezdetben címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. Elsõ képregénye, a Karl May regényébõl készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ez volt az elsõ magyar szóbuborékos képregény, azelõtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.
 
A következõ évtizedekben számtalan képregényt rajzolt Cs. Horváth Tibor szövegíróval. A hetvenes és nyolcvanas években akvarelleket festett, fõleg a Tabán eltûnt világának emlékeit, nyomait teremtette újjá. A városrészt sûrûn épített egy- és kétszintes házak jellemezték, a XIX-XX. század fordulójára szórakozóhelyekkel, vendéglõkkel, borozókkal teli romantikus negyeddé vált. Területét az 1930-as évek elején-közepén rombolták le, a helyére álmodott új városrész azonban az idõközben kitört második világháború miatt sohasem épülhetett meg. Zórád Tabánjában együtt élnek az utcai muzsikusok, a cipõpucolók, a nagyságák és a kisnagyságák. Egy legenda szerint az ottani Casanova-házban lakott egykor Casanova, a világszerte ismert nõcsábász kalandor. A történet szerint itt is elcsábította a házigazda leányát - de meg is járta. Éjszaka, amikor hazafelé tartott, megtámadták õt, és az elbeszélések szerint Casanova komoly sérülésekkel hagyta el Budát. A történet valódiságát sokan kétségbe vonják, de a környék hangulatához nagyon illõ mese.
 
Zórád rendkívüli grafikai tudásához széles körû irodalmi és történelmi mûveltség is társult, ennek köszönhetõen mindig hitelesen tudott megrajzolni letûnt korokat, történelmi személyeket és helyszíneket. Õ alkalmazta elõször 1970 körül a kollázs-technikát, amely védjegyévé is vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között. Mindig azon dolgozott, hogy a legapróbb részletekig hûen ábrázolja hõsei világát. Azt vallotta, hogy egy képregényrajzolónak mindent tudnia kell, minden tudományterületen jártasnak kell lenni ahhoz, hogy hitelesen mutathassa be mûvének tárgyát. Olyan mûvész volt, aki nem leereszkedett a lenézett mûfajhoz, hanem a képregényt emelte mûvészi színvonalra.
 
A magyar képregény 1938-ban bukkant fel a Képes Regények sorozatban. Ezekben a zsebkönyvekben az amerikai krimi- és akció-képregények átszerkesztett változatait olvashatjuk. A magyar középosztály szívesen lapozgatta Zsiráf Laci és Hári János kalandjait, élményeit. A második világháború után, 1948 tájékán vált általánossá. A propaganda is szívesen használta a szocialista szupermeneket. A történelmi képregény atyja Zórád Ernõ lett, és a magyar képregény máig idézett alakja Korcsmáros Pál, aki Rejtõ Jenõ regényeinek adaptációival írta be magát kitörölhetetlenül a magyar képregény-történelembe.
 
Zórád jól élt azzal lehetõséggel, hogy a képregény az emberi kultúrtörténet megjelenítõje, hiszen a jelektõl, a rajzoktól eljut a szövegekig, és még tovább, a technika fejlõdésével mozgóképpé is válhattak a vonalak, nem beszélve arról, hogy a sokszorosítással az egyik legelterjedtebb mûfajjá fejlõdött. Zórád a történelmi regényektõl szépirodalmi adaptációkon át a legklasszikusabb ponyvákig minden lehetséges témából látványt varázsolt, és van egy réteg, amely kiváltképp a szívébe zárta a kalandos életû mûvészt: a science fiction rajongótábora.
 
Zórád mesterien bánt a vízfestékkel és annak fedõfestékes változatával, a gouache-sal. Az akvarellek esetében a festéket nagyon hígan kell az általában elõre benedvesített papírra kenni, amelyen vagy a kontúrokat töröljük ki vele, vagy szabadon festünk. Gyors, tovatûnõ élmények, jelenségek rögzítésére kiválóan alkalmas. A gouache úgy készül, hogy ugyanahhoz a típusú festékhez fehér pigmentet adagolnak a kötõanyagba, ezáltal nem látszik át. Zórád nem csak az akvarelljeivel és a képregényben alkotott maradandót, 1952-tõl kezdve számos diafilmet is készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond mûveihez. Ezek közül sok látható most a józsefvárosi kiállítás anyaga között. Mûvei Balassagyarmaton és Ipolyságon a Városi Képtárban találhatóak.
 
Élete kalandjai Krúdy alakjaira emlékeztetnek, ahogy Kuczka Péter írja róla. Egy bohém lovag volt a Tabánból, békésen fröccsözõ bölcs a régi józsefvárosi borkimérésekbõl. Ismerte az élet napos és sötét oldalát, aludt az Üdvhadsereg ingyen szállásán, volt képügynök, labdarúgó, mûkedvelõ színész és énekes a pesti bérházak udvarán. Lakott vidéki kúriákban, albérleti szobákban és az Angol Királynõrõl elnevezett vendégfogadóban is. Ilyen volt az egyik élete. Másik élete a kitûnõ rajzolóé. Éles szemû megfigyelõ, mozdulatok és karakterek remek rögzítõje.
 
Márai Sándor mondta róla: Rajzait elegancia és bravúros rajztudás jellemezte. Nekem száz oldal kell ahhoz, amit õ egyetlen vonallal ki tud fejezni.
Novák Imre
A cikk 2014. augusztus 8-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014