vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Bemutatjuk Sipos László
erdélyi festõmûvészt
Sipos László 1943-ban született Kolozsváron. Felsõfokú tanulmányait szülõvárosában, a Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolán folytatta, ahol Földes László esztéta és Bretter György filozófus voltak a mesterei. 1970-tõl több tordai iskolában tanított, majd 1990 és 1992 között a kolozsvári Helikon címû lap szerkesztõségében dolgozott grafikusként. Tagja a Romániai Képzõmûvészek Szövetségének és az 1994-ben újjászervezõdött Barabás Miklós Céhnek. 2011-tõl a Magyar Mûvészeti Akadémia Képzõmûvészeti Tagozatának rendes tagja. Jelenleg Felvincen él és alkot.  
  
Sipos László
  
Mûvészetére a sokoldalúság jellemzõ, táblaképek, könyvillusztrációk, fedõlapok, díszletek tervezése színezik alkotásainak sorát. Mûvészetében a hagyományos nagybányai stílus mellett jelen van a pop-art tárgyiasított világa, olykor ragasztja, montírozza alkotásait. Festményein több helyütt a népmûvészet jelrendszerére is alapoz. Grafikai munkái, gazdag tollrajzai több mint hetven kötetben jelentek meg. 
  
Sipos László így vall mûvészetérõl: "A virágok színe, illata, a madarak éneke nélkül lehet élni - nem életszükséglet. A klasszikus görög szobrok, Botticelli Primaverája, Leonardo rajzai, Uccello munkái nélkül, Rembrandt, Vermeer, Manet, Picasso, Braque munkái nélkül lehet élni, csak nem érdemes. A jelenkori képzõmûvészeti megnyilvánulásokat három részre osztom: az elsõ a divat, a második az áru, a harmadik a tradicionális értékteremtés. A képzõmûvészetet egy összefüggõ folyamatnak tartom a barlangrajzoktól kezdve az egyiptomi, görög, reneszánsz - és a sor folytatható - a huszadik század meghatározó irányzatai, kubizmus, szürrealizmus megvalósításáig. Mindezekre szerintem építeni kell és azt nem megtagadni. A jó mûvész korának krónikása, szószólója, tanúja a maga eszközeivel. Ezek megvalósításához formai megoldás, korszerû képzõmûvészeti gondolkodás szükséges. A képzõmûvészet mesterség, ezt csak fáradságos munkával lehet és kell megtanulni, úgymint a kompozíció törvényszerûségeit, a színek szimbolikáját, kifejezõ erejét, anatómiát, távlattant, az arányokat a felületen és a térben, a rajz szentségét és nem utolsósorban az alapozást, az anyagok ismeretét. Könnyebb egy gyengén elõadott bukfencet halálugrásként bemutatni, mint kigyakorolni. Szomorú, de van, aki elfogadja a csalást. Becsapni a közönséget és önmagunkat nem becsületes egy mûvész részérõl. Az egyéniség, a saját formarend, egyéni mondanivaló kialakítása alapos felkészülést igényel, valamint alázatot. Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Botticelli, Mantegna stb. mind megfestették saját Madonnáikat és egy pillantással be tudjuk azonosítani a szerzõt és a kort egyaránt, amiben születtek. Világom, témáim a népmûvészet rejtett jelrendszere, formavilága, a tudósok felelõssége, reklámok világa, a cirkusz - fõleg a bohócok - és a Nõ, mint a több ezer éves mûvészettörténet alapfigurája: Vénusz, Múzsa, Mária, Madonna, Anyaság. És ha sokadszor is visszatérünk látásukhoz, újra élményt és lelki örömöt okoznak, sugallnak. Ha csak a nyugati és divatos (pillanatnyilag elfogadott divathoz) értékrendhez igazodtak volna, sem Bartókunk, sem Csontvárynk, sem Kondor Bélánk nem lenne. Igyekszem felhasználni a magyar, de nem csak a magyar népmûvészetet, fõleg annak rajzolt jelrendszereit, formáit. Példaként Máriát említem. A halotti jelekbõl kopjafát, áldott állapotban lévõ, tehát életet hordozó Krisztusjelképet alkottam, ehhez természetesen megoldást - meggyõzõ megoldást - kerestem. Amikor vászonnal, papírlappal állok szemben, magam mögött érzem Giottót, Leonardót, Botticellit, Boscht, Uccellót, Archimnboldót, Vermeert, Kornist, Bálint Endrét, Kondor Bélát, Picassót, és van, amikor szigorúan, van, amikor elnézõen szemlélik botladozásaimat." 
  
 
Sipos László: Barokk portré 1975-2000
  
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galériájának szervezésében 2014. július 15-én a budapesti Forrás Galériában nyílt, mintegy huszonöt festményt és több grafikát felvonultató Számvetés, színvetés címû kiállítás megnyitóján Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke  markáns, kiemelkedõ és konzekvensen építkezõ életmûnek nevezte Sipos László munkásságát, amely hûen tükrözi a külhonba szakadt erdélyi magyarság sorsát. "Egy olyan mûvész áll ma elõttünk, aki egyedül volt kénytelen meggyökerezni egy erdélyi kisvárosban. Nem maga választotta meg életterét, hanem a diktatúra kényszere jelölte ki otthonát. Erõs egyéniségként azonban vidéki magára utaltságát a maga javára tudta fordítani: felvinci mûtermébõl az alkotások Európa rangos kiállítótermeibe jutottak el" - fejtette ki köszöntõjében az NSKI elnöke. 
  
Ünnepi beszédében Hoppál Péter kultúráért felelõs államtitkár hangsúlyozta, hogy az 1969 óta alkotó mûvész kitart az úton, amelyre a kolozsvári képzõmûvészeti fõiskolán lépett. Mint mondta, képei arról a korról mesélnek, amelyekben születtek, hiszen "a jó mûvész korának krónikása". Sipos László alkotásai azonban sajátos szimbólumrendszerükkel túl is mutatnak önmagukon, de nagyban meghatározza õket a kolozsvári identitás - tette hozzá az államtitkár, aki egyúttal köszönetet mondott a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek az egységes Kárpát-medencei magyar mûvészet létrehozásában vállalt hiánypótló munkájáért. Mint fogalmazott: "Napjaink kultúrpolitikájának fõ feladata a Kárpát-medencében lévõ örökségünk átadása és ápolása". 
  
Az 1970-es évek elejétõl kezdve Sipos László és Szomjas György  jó barátok. Mielõtt a kiállítást hivatalosan is megnyitotta volna, a filmrendezõ elmondta, ikonokként ható alkotásain Sipos ideálokat fogalmaz meg, amelyekben a szépség és a nemesség egyszerre van jelen, mindeközben pedig az univerzummal keresi a kapcsolatot. 
  
Sipos László díjai, elismerései: 
* Barabás Miklós Céh Festészeti Díja (1997); 
* Makói Mûvésztelep Díja (1999); 
* Makó Város Díja (2003); 
* EMKE, Szolnay Sándor-díj (2004); 
* Tordai Petõfi Sándor Társaság Díja (2004); 
* Hódmezõvásárhely Tiszteletbeli Polgára (2005); 
* az 50 éves Napsugár gyermeklap emléklapja (2007); 
* Makói Mûvésztelep Különdíja (2008); 
* Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011). 
  
(Forrás: www.nski.hu)
A cikk 2014. július 18-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014