vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÖNYVAJÁNLÓ
Durván vagy szelíden
Hidas Judit Hotel Havanna címû kötetérõl
Az európai elsõkötetesek fesztiváljának idei magyar képviselõje Hidas Judit volt, akinek Hotel Havanna címmel jelent meg a L'Harmattan kiadónál novelláskötete. A cím nem a karibi ország fõvárosára utal, hanem - ironikusan - Budapest egyik kerületében található, a harmincöt éve épített Havanna lakótelepre, ami nem tartozik a város legelõkelõbb negyedeihez. A tizenhat novellát tartalmazó könyv meglepõen új hangon szól a társadalmi helyzetekrõl, az emancipáció hátulütõirõl és a kapcsolatokban rejlõ feszültségekrõl.
  
Hidas szerint egymástól elszigetelten élünk, félünk az öregedéstõl, a magánytól és a kiszolgáltatottságtól, és belül forrnak az indulataink. Novelláiban az életbõl vett eseteket írta meg. Kegyetlen nyersességgel fogalmaznak alakjai is. A szélsõséges élethelyzetek mestere. Korántsem szelíd történeteket adott a kezünkbe, hiába ajánlja így az alcímben. Velünk élõ mindennapi tragédiák, az identitásukat keresõk problémáiról szól, elhidegülések elevenednek meg a szövegekben újszerû hangvétellel.
 
 
Édes szókat ígér az alcímben, aztán még a reménye is elszáll a bájoló lágy trilláknak, mert kemény rockra vált. Nem úgy mesél, nem úgy fogalmaz, ahogy azt Móricka elképzeli, bonyolultabb viszonyokról szól. Hidas a pillanatok, a hangulatok bemutatásának a mestere. Az a fontos számára, hogy egy-egy téma számára is érdekes legyen, és akkor nagyon otthon érzi magát. Az általunk is ismert valóságba kalauzol minket. Hõseit úgy ismeri, mintha a családtagjai lennének. Írásai olyan korrajzok, amelyekbõl a hétköznapjaink kisemberei, szomszédjaink, kollégáink titkos, rejtett életét is megismerjük.
  
Elutasítja azt a divatos megközelítést, miszerint a nõket szeretjük áldozatként beállítani, mintha még mindig harcolniuk kéne valami ellen. Szerinte ez nincs így, viszont ez a szemléletmód meghatározza az emberek mindennapjait; gyakran elõfordul, hogy a nõk önmaguk áldozatává válnak, amikor együttélésre alkalmatlan társat választanak, aztán csak a nõi hiszti marad a panasz mögött.
 
Bízik az általa választott szereplõk történeteinek izgalmasságában, úgy ítéli meg, hogy ez viszi elõre a történeteket. Jók az ötletei. Szépen elrejti írásaiban a sorsokat, érdekes alakokat választ. A sztori jobban érdekli, mint hõsei lelkivilága, a mozgatórúgók megkeresését ránk bízza, találjuk meg mi, olvassuk ki egy-egy félmondatból.
 
Ránk bízza, hogy keressük meg a címû történetben a gyerekétõl megszabaduló nõ motivációjának okát. Hidegen írja le, mennyire zavarja a nõt a gyerek, mennyire nem tud mit kezdeni vele. A Szûzmária kozmetika novellában egy párbeszéd egyik szereplõjének hosszú monológját találjuk a párkeresésérõl és az isteni sugalmazásokról, és persze férfiakról és kapcsolatokról. Renáta, a fõhõs, negyven felé közeledõ nõ férjhez is akar menni, meg nem is. Olyan szerelemre vágyik, ami Greta Garbóval, Karády Katalinnal esett meg a filmvásznon.
 
A Menjünk Ausztráliába címû írás egy magyar család osztrák nyaralásáról szól, ami nem lesz pihenés, mert a sógorokhoz való alkalmazkodás köti le az idejük és figyelmük nagy részét.
 
Az Avokádó címû novellában is ellentétek feszülnek. Az anyjával összezártan élõ nõ mondja el, hogy milyen örök harc zajlik közöttük. A Lányok az uszodában egy Mándy-utánérzés is lehetne a XXI. századi valóságban, napjaink szokásrendjével, sminkjével és gondolkodásával. A tinilány nem érzékeli a kort, csak a hajra kenhetõ szerek érdeklik. Csak az õ gondjai, bajai léteznek számára. Ha Marie Antoianette-tel szépítkezne, ott is csak a hajpakolást egyeztetné.
 
Hidas különbözõ hangon szól, de egyik sem válik uralkodóvá. Néha proli perspektívából láttat, hol a nyafka asszony, vagy a gonoszság szemszögébõl lépünk a történetbe. Hõseinél kár azon gondolkodni, hogy hihetõek-e a szereplõi vagy sem, mert tudjuk, hogy minden lehet. Novelláival hamar meggyõz minket, hogy nála is érvényes, hogy mindent lehet, de az ellenkezõje sem lehetetlen. Világában, mint a családok életében is, elõfordulnak különféle alakok. Ír olyan nõkrõl, akik hajlamosak megfeledkezni a külsõjükrõl, vagy olyanokról, akiket csak az érzelem és az esztétika érdekel. Akad olyan figurája, aki nemi vonzalma miatt fedõházasságban él, de a névházasság is választható útként is felnyílik, mert túl kell élni a mindennapokat.
 
Ha valamilyen üzenetet keresünk, azt mondhatjuk, úgy gondolja, hogy sok bántó dolgot osztunk meg egymással, gyakran kioktatjuk, megszégyenítjük a másikat anélkül, hogy számolnánk az érzelmeivel vagy a reakcióival. Ugyanakkor álszemérmesek is vagyunk, nem mondjuk el, hogy adott esetben mire lenne szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Jó pofát vágunk, és közben belül fortyogunk, amíg a belsõ feszültség szélsõséges formában ki nem robban. Nincsenek meg azok az egészséges csatornák, ahol durvaságtól mentesen tudnánk egymással kommunikálni. Ebben érez komoly elcsúszást, amitõl mindenki szenved, és ez az egész társadalmat áthatja. Elég csak megnézni a válások számát, hogy lássuk, valami nincs rendben. Egy magányos embertömeg tagjai élnek egymás mellett, akik elvesznek a mindennapos apró-cseprõ harcokban. Ezt igyekszik megmutatni az írásokban.
 
A szerzõt elbeszélõ hajlama szerint az általánossá váló jelentés érdekli, nem az élményeinek foglya, nem az impressziók vezetik, hanem kategóriákat értelmez. Nõi hõsei nexusairól is sokat megtudhatunk, akik néha síkhülye pasikkal akadnak össze, akik gyökér módon viselkednek. A novelláskötetben nincs szó posztmodern konstruáltságról vagy kollázsjellegrõl, egyenesvonalúan olvashatóak a történetek. Az elfojtott feszültségek kötete, amelyben sérüléseinket írja le. Hétköznapi gondok, karácsonyi vásárlás, nyaralás körül forognak a dolgok. Kispolgári történeteket olvashatunk a durva életrõl, miközben a szerzõ angyalian mosolyog hüledezésünkön.
Novák Imre
A cikk 2014. július 13-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÖNYVAJÁNLÓ rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014