vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
A kiragadott részletek festõje:
Gyõrffy Sándor
A mûvészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz.
P. Klee
  
Napjainkban jelent meg Gyõrffy Sándor A csend pillanata címû kötete, amelyben az 1987 és 2013 között készült festményeibõl válogatott, de találunk a hetvenes és nyolcvanas években készített képeket is az igényesen kivitelezett albumban. Ezzel képzõmûvészeti munkásságának átfogó bemutatását is eléri. 
 
Gyõrffy Kapolcson született földmûves családban, 1951-ben. Autodidakta mûvész. Elsõsorban festõ, grafikus. Ahogy mondja, idõs mesterektõl és mûvészcsoportokban tanult, kifejezési formája a német expresszionistákkal is rokon. Mûvei 1976-tól láthatók kiállításokon. Tagja a Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója Egyesületének, a Vajda Lajos Stúdió Galériának és a Magyar Grafikusok Szövetségének is. Társalapítója az 1979-1984 között mûködõ ART-EL mûvészcsoportnak. Budapesten él. 
 
Tizenegy országban, tanulmányutakon, mûvésztelepeken, szimpóziumokon mélyítette el tudását. Ösztöndíjasként hosszabb idõt töltött Nyugat-Berlinben és az USA-ban. Mûvei között egyedi és sokszorosított grafikákat, fotókat, festményeket is találunk, foglalkozik performance-ok készítésével, térberendezéssel is. Eddig 45 országban vett részt önálló kiállításon és 170 országban csoportos tárlatokon. Európa több országában, az Egyesült Arab Emirátusokban, az USA-ban is láthatták alkotásait, amelyek közül több darab 15 ország 42 múzeumában, egyéb köz- és magángyûjteményekben is megtalálható. 
 
Gyõrffy több nyelven beszélõ, világot látott mûvész magyar hagyományokkal és érzülettel. Elsõ generációs értelmiségi, de nem nyomasztja kényszeres bizonyítási vágy emiatt. Szürrealista, expresszív és szimbolista képekkel indult a pályáján. Szívesen készített fotókat és kollázsokat is, de politikai témákkal is foglalkozott. Társadalomkritikai mûveirõl elmondhatjuk, hogy ellenkezett az erõszakolt kollektivizálással, és az egyéni szabadság hiányáról szóltak. Természetelvû és fikciós gondolkodás egyaránt jellemzi. A természet közelsége meghatározza gondolkodását. Környezetébõl származó motívumai néha elvontabban, máskor felismerhetõen jelennek meg fiktív tájképein. Képein létezõ és elképzelt formák, organikus és geometrikus alakzatok váltják egymást, melyek a környezetébõl szerzett benyomásokból származnak. 
   
  
A mûvészet különféle ágaiban is találkozhatunk vele. 1979-ben alapította meg az Art-el Mûvészcsoportot, 1997-ben pedig a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesületet. Fõszerkesztõje a Muravidék címû kulturális folyóiratnak, és rendezvényszervezõként is sikeres. Többek között 1992-1999 között a kapolcsi Mûvészetek Völgye Fesztivál, majd 2002-tõl a Hidak a Dunán elnevezésû nemzetközi mûvészeti programsorozat egyik szervezõjeként vált közismertté. Részt vett a soproni, a tamperei, a dombóvári és a bécsi AGORA mûvésztelepen. A '80-as évek végén expresszív, figurális képeket festett, aztán õt is elcsábították a zabolátlan színorgiák. 
 
A kortárs festészet napjainkban hangsúlyos számvetés, újrahasznosítja az elmúlt száz év modern irányzatait, az absztrakt festészet a reneszánszát éli világszerte. Gyõrffy ezen belül a klasszikus kelet-európai avantgárd folytatója, néhol popos poénokat alkalmazva a pofonegyszerû motívumok mellett. Tudja, hogy nem elég zseninek lenni, hanem kommunikálni is tudni kell, mert a mûgyûjtõk neveket vásárolnak. 
 
Pedáns és szemléletes alkotásai erõs atmoszférát sugallnak. Külön-külön fókuszál az evidens tényekre, felhívja a figyelmet, hogy egy mûnek van oldala, felülete és anyagi minõsége. Lelki és morális érzékenység jellemzi, és az ellentmondások kisimulása jelenik meg képein. Képei pszichéjének tükre. Szenvedélyesen érdekli a mûvészet. Nem szorult belterjes világba, nem süllyedt fáradt pesszimizmusba, nem ejtette rabul belsõ labilitás. 
 
Gyõrffy Sándor tulajdonképpen kettõs képeket fest, illetve két különbözõ indíttatású és természetû képet egyetlen felületre. Szívesen használ geometrikus síkszerkezeteket, de a geometrikus strukturálódás mögött színes, mozgalmas, organikus világ létezik, egy olyan térmélységet ábrázol, ami nincs is. Pszeudo térszemlélete az aprólékos felfedezéseken alapul. Plasztikus térhatásra törekszik. Nála nem az anyag, hanem a gondolkodásmód, a látvány a lényeg. Jellemzõ, hogy a mûvészetet, mint aranycsinálást értelmezi. 
 
Most megjelent kötete Gyõrffy Sándor évtizedeken végighúzódó sorozatainak darabjait, illetve néhány, eljárásában és szemléletmódjában ezekhez igen közel álló alkotását mutatja be. A többségében vászonra festett akril munkák viszonylagosan gyors munkatempót tesznek lehetõvé, a folyamatosan jelen lévõ, illetve visszatérõ sorozatok pedig egymásra is hatást gyakoroltak. Járatos a szellemi világ mûhelyeiben és a szimbólumok, a motívumok világában.  
 
Sérüléseink lenyomata jelenik meg képein. A széttört világot mutatja be. A leképezés mestere. Szeme van a szokatlanra. Kitolja az érzékelés határait, az intuícióira épít. Így van ez a Téli vadászat címû kép esetében is, ahol a célkeresztben vérfoltokat látunk a hóban, mintha a vad el tudott volna menekülni, de a vadász még keresi õt a tájban. Érzéki élményeket hoz létre. A dolgok valós létezésének vizsgálója. Néha úgy érezzük, hogy egy testetlen, színes absztrakcióban vagyunk világában. Említsük meg erre példaként a Felhõn álló címû képet, ahol az alak a felhõnek nevezett folton, inkább kivágott bõrdarabokon vagy szilárd lapokon áll. 
 
Kísérletezõ kedvû alkotó. Különleges címeket választ képeihez, amelyek mindig az alkotás közben születnek. Ilyen sokatmondóak többek között a Hajlítások, az Emberi szétesések, A világ elsötétül vagy a Teremtés ünnepe címû alkotásai is. Albumában gazdag válogatással van dolgunk. Találunk benne expresszív realista portrét, mint a Koporsóban címû alkotást, ahol a megduzzadt csonka test lágy zöld ágyban fekszik. Tekintete már nincs. Aztán megidéz mitikus történetetek, mint a Hegyek találkozásában vagy a Délibáb piramisában. 
 
Vonalstruktúrái többrétegûek. A leheletfinom érzékenység és a gazdag gondolattársítás, valamint a látás és befogadás problémája izgatja. A horizontális és vertikális irányok a kép egészében vagy valamely szegmensében a diagonális vonalként jelennek meg. Az egyik oldalon a spontán megnyilatkozásnak enged teret, a másikon az absztrakció irányába fordul. Képei nem a külvilág tárgyainak másolatai, hanem a vásznon megjelenített színekbõl és formákból eredõ alkotások. Legfõbb témája a szín és a forma, ahol az egyik a másik hordozója. Két világ szorul egy síkba, mindkettõ azt hordozza, milyen lehetõségek állnak elõttünk. Olyan színeket használ, amelyeket nem lehet festékboltokban árult tubusokban megvásárolni. A színek nála tömeggé válnak, és az általuk teremtett kép mélysége teret ad a szellemnek. 
 
Az ismeretlen forrás címû képe is többféleképpen értelmezhetõ. Lehet egy száradó vízcsepp is a papíron, vagy a tenger alatt feltörõ vízsugár, amint egy dús lombú szellem vagy fa alakjában emelkedik. A kép oldalát - akár egy part - lenyomatokat ábrázoló sáv keretezi, rajta egyiptomi ábrázolást idézõ alakokkal. 
 
Gyõrffyt a látványok, ritmusok, szín- és formakapcsolatok s a mögöttük feltolult érzésvektorok foglalkoztatják. Kétféle alkotó munkáit látjuk ugyanazon a képen, ám e kettõsség együttélése természetesen hat. Mert e mûvek hátterében világkép, gondolat és ismeret, emlékrendszer munkál. A tapasztalati mezõ, a látvány transzponált, geometrikus alakot ölt. Ám Gyõrffy Sándor a visszakaparások, a gesztusok háttérsugárzása révén az egzakt, szigorú geometrikus absztrakciót érzékenyen feloldja, mintha valamilyen kétellyel viaskodna - ahogy kritikusai fogalmaznak munkásságáról. 
 
Tájak bújnak meg képein, szellemek és furcsa élõlények táncolnak a színfoltok között a csendes elmélkedésre serkentõ képeken akár az Esõkapuban, akár a Vízfüggönyökben. Képei keret nélküliek. Vibráló, mozgó sávok, vonalak, átlók, dinamikusan teremtett festéknyomok, gesztusok, és villanásokká, kapukká, ablakká és hidakká válnak. Idõnként vörös alkony ihleti vagy elsüllyedt hajó jelenik meg a vásznán, ahogy rejtõzködik a hajótest a különbözõ vízáramlatok között. Annyira elsüllyedt, eltûnt a vízi jármû, hogy csak sejtjük a képen, de hát ilyen az eltûnt hajó, idõnként csak a rozsdafoltok jelennek meg a víz színén. 
 
Növények által ihletett világot fest, amelyben benne rejtezik a keleti gondolkodásmód is, amelyben az üresség egy tiszta felület, és csak a pillanat él. Felületeit a színek és a mértani arányok szerint festi, életünk koordinátái között mozog, kerüli a csábos szépelgést. Olyan képeket fest, mintha az öröklét várna minket és nem a teljes pusztulás. 
 
Az angol és magyar nyelvû kiadvány végigköveti Gyõrffy életmûvét, felsorolja díjait, kiállításait, ösztöndíjait és a róla írt tanulmányokat. Szép a kötet és hozzáértõ szerzõk írtak benne a mûvészrõl és a képeirõl. 
Novák Imre
A cikk 2014. július 10-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014