vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
FILM
Vágy, hogy indiánok lehessünk
Franz Kafka utolsó szerelme
 
Szemzõ Tibor filmjét június 3-án, kedden este 23 óra 20 perckor vetíti a közmédia M1-es csatornája
Szemzõ Tibort saját bevallása szerint már egész fiatal kora óta vonzották Franz Kafka szövegei, a vonzalom pedig elõbb egy színpadi elõadássá, majd rádiójátékká, végül pedig idén egy kísérleti rövidfilmmé érett. 
  
Az azonos címû Kafka-elbeszélés olvasása közben fogalmazódott meg Szemzõ Tiborban a gondolat, hogy megmutassa a híres és ellentmondásosnak beállított író egy egészen új oldalát. A visszahúzódó, dühös és szorongó Kafka helyett szellemes, szeretetre méltó alak bontakozik ki a mindössze huszonöt perces alkotásban, amely az író utolsó szerelmének és utolsó barátságának története. 
  
  
Kafka utolsó szerelmével, a nálánál húsz évvel fiatalabb, lengyel, sziléziai ortodox zsidó családból származó Dora Diamanttal, azaz Gyémánt Dórával negyvenévesen, kevesebb mint egy évvel a halála elõtt ismerkedett meg és költözött össze Berlinben; élete utolsó barátjával, a fiatal dombóvári medikus Klopstock Róberttel pedig a Magas-Tátrában néhány évvel korábban kezdõdött a barátsága. (Az irodalmi érdeklõdésû dr. Klopstock Róbertet egyébként nemcsak Kafkához fûzte szoros kapcsolat: kezelte többek között Klaus Mannt, késõbb pedig õ volt Babits Mihály háziorvosa három éven keresztül, míg 1938-ban elhagyta Magyarországot és Amerikába költözött, sikeres tüdõgyógyász lett, egy brooklyni kórház tüdõosztályának vezetõje és egyetemi tanár.) Õk ketten - Dora Diamant, a szerelmes társ és Klopstock Róbert, az orvos barát - végigélték Kafka utolsó heteit, ápolták és kitartottak mellette egészen az utolsó pillanatig egy Bécs melletti szanatóriumban. Kafka itt szólította fel Klopstockot: "Öljön meg, máskülönben Ön egy gyilkos." Kafka 1924. június 3-án, mindössze 41 évesen - ahogy Klaus Mann kissé patetikusan fogalmazott - Klopstock "karjai között lehelte ki lelkét". Személyes visszaemlékezéseik során huszonöt esztendõ távlatából idézik fel Kafkával közös életük mozzanatait fordított kronológia szerint: a halálos ágyától visszafelé, a szerelem kezdetéig Dorával. 
  
A film a maga sajátos képi eszközeivel rekonstruálja a barátság és a szerelem történetét, miközben Kafka egyáltalán nem nyilvánosságnak szánt magánbeszélgetésein elhangzott gondolatai, érdekes okfejtései is életre kelnek. A szereplõk nélküli filmben a képek mintegy "aláfestései", vizuális megerõsítései a narrációnak, azaz azoknak a visszaemlékezéseknek, amelyeket hol Dora Diamant, hol Klopstock Róbert mond el.  
  
Az alaptörténet nem volt ismeretlen Szemzõ számára, hiszen két Forgách Andrással közös munkájának, Az üzenet - dr. Kafka utolsó szerelme címû elõadásának, illetõleg a számos fesztiválon komoly sikereket elérõ (Prix Europe [Berlin], Prix Maroluc [Hvar], Prix Italia [Torino]) 104 perces rádiójátékának, A Császár üzenetének is az író volt a központi figurája. (A rádiójátékban olyan kiváló színészek mûködtek közre, mint Székely B. Miklós, Lukáts Andor, Csákányi Eszter, Máté Gábor, Hámori Gabriella, Helyei László vagy Garas Dezsõ. A mû színpadi változatát 2013 februárjában mutatták be a Mûvészetek Palotájában.) A Vágy, hogy indiánok lehessünk az utolsó idõszak belsõ történéseire összpontosít, és arra, ami a szereplõkben, Dorában és Klopstockban akkor lejátszódhatott. Az õ emlékezéseik alapján elevenednek meg Kafka utolsó évének apró rezdülései a szemünk láttára, pontosabban a fülünk hallatára, a történéseket ugyanis csupán elmondják a szereplõk, a képen sosem tûnnek fel, ahogyan azt már Szemzõ Tibor más filmjeiben megszokhattuk. Az elhangzó történetfoszlányok, újra átélt intim pillanatok egészen hitelesen és érzékenyen mutatják meg, hogy mi tette boldoggá Kafkát, milyen gondolatok, érzések fogalmazódtak meg benne a halálos ágyán. 
  
  
A vásznon eközben tájképek, épületek tûnnek fel, a kamera bejárja Kafka életének fontos helyszíneit (a kierlingi szanatórium, a Magas-Tátra, berlini és prágai utcák láthatók), hol mozgalmasan és kíváncsian kémlelve az elé táruló látványt, hol pedig elidõzve egy-egy apróságon, egy ajtókilincsen, egy becsukódó ajtón, egy ablakkereten. A szándékosan régies, fakó 8 mm-es filmeken (amelyek digitális szkennelés és utómunka során nyerték el a mozikban elvárt HD minõséget) megelevenedõ felvételek teljesesen álomszerû hatást keltenek a töredezett vallomásokkal kiegészülve, a bensõséges hangulatot azonban a zenei aláfestés fogja össze, amelyet maga a rendezõ, Szemzõ Tibor szerzett Henry Purcell c-moll vonós fantáziájának felhasználásával. Ebbe a zenei anyagba ágyazódnak a szövegek, Dora és Róbert visszaemlékezései, és erre épül rá az egész képanyag is. 
  
  
A film, Szemzõ Tibor korábbi filmjéhez, a Locarno-i Filmfesztiválon Kritikusok díját elnyert Csoma-legendáriumhoz hasonlóan kettõs szerkezetû, és mint Szemzõ munkáiban általában, a zenének és a hangoknak itt is kiemelt jelentõségük van. A szereplõk nélküli történetben a képek és a hangok összjátéka is egészen különleges. Az alkotók maguk is több mûfajban is otthonosan mozognak: Szemzõ Tibor ebben a mûvében nemcsak zeneszerzõ, hanem író és operatõr is.  
  
  
A Vágy, hogy indiánok lehessünk tehát tartalmi, formai és technikai szempontból egyaránt különleges film: erõs atmoszférájú, elgondolkodtató mû, amely asszociációs játéknak sem utolsó. Izgalmas kísérlet, érdekes félóra. 
FB
A cikk 2014. május 27-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a FILM rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014