vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
ESSZÉ, JEGYZET
"Elindulék este guzsalyosba" - 
Kallós Zoltán 88 éves
Elindulék egy este fél hatkor a Majális utca felé, amikor az egyik egyedül élõ, nyugdíjas román szomszédnõm megállít a kapu elõtt és megkérdi: 
  
- Ne haragudjon, hogy megállítom, de már nagyon rég meg akarom kérdezni, hova megy minden szerdán és csütörtökön, ahonnan csak nyolc óra után szokott hazatérni? 
  
- A Györkös Mányi Albert Emlékházba megyek, ahol vagy közismert zenészekkel folyik a zenés társalgás, vagy tudományos elõadást tart a Babes-Bolyai Tutdományegyetem valamelyik professzora, vagy pedig utazásairól számol be valaki vetítettképes beszélgetés során. 
  
- Mivel tudom, hogy zongoratanárnõ volt a zenelíceumban, ezért feltételezem, hogy komolyzenérõl folyik a társalgás, és azt is sejtem, hogy magyarul beszélnek. Mások is rendszeresen eljárnak a Ghiorcos Mani Házba? 
  
- A Györkös Mányi Emlékházban egy erõsen összeszokott értelmiségi társaság gyûl össze hetente többször is, és nemcsak szerdán, csütörtökön. Nekem azonban nem mindig van idõm eljutni a többi rendezvényre is, mert történelmi dokumentumregényt írok, amely minden szabadidõmet felemészti. A hallgatóságból egyesek néha beszélgetõtársakká, elõadókká válnak és felváltva osztják meg ismereteiket a részvevõkkel, mindenki a maga szakterülete szerint. 
   
- És mennyibe kerül a belépés? 
  
- Semmibe, de szívesen elfogadnak adományokat. 
  
- Csak idõsek járnak oda? 
  
- Nem, dehogy! Az unokám például a tudományos rendezvényeket látogatja. A románok többségben vannak a városban és bizonyára szerveznek hasonló ingyenes kulturális rendezvényeket. 
  
- Akalomszerûen vannak ilyen rendezvények, de nem annyira rendszeresen, mint ahogyan ez a Ghiorkos-féle Emlékház szervezi, de vagy csak fiataloknak, vagy csak idõseknek. Bizonyára tudja, hogy a férjem meghalt, a fiam külföldön él és nagyon egyedül érzem magam. Számomra a templom jelenti az egyedüli otthonos helyet, ahol hozzám hasonló lelki és szellemi beállítottságú emberek találkoznak. 
  
- A Györkös Mányi Albert Emlékház is olyan, mint egy templom. Azt is mondhatnám, hogy a Kultúra Temploma. Ne haragudjon, de sietnem kell, mert nem hallok jól és mindig az elsõ sorban kell helyet találnom. 
  
Jólesõ érzéssel folytatom utamat a Majális utcai guzsalyosomba. Milyen jó, hogy van hova mennem esténként, ahol otthon érezhetem magam! Ma este különösen értékes rendezvényre kerül sor: az intézményvezetõnek, Kós Katinak  sikerült meggyõznie a nyolcvannyolc éves Kallós Zoltán népzenegyûjtõt, hogy beszéljen nekünk az életútjáról. Beszélgetõtársa a kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula lesz. Mivel a magyarországi NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány Aktuális Írások rovatában szeretném megjelentetni a beszámolómat, ezért elõször is Kallós Zoltán díjait kell felsorolnom, mert az anyaoszágban talán nem ismeri mindenki elég jól azt a népzenekutatót, aki magyar területen a legtöbb népzenét gyûjtötte, de fõleg Erdélyben tevékenykedett. Nagyon figyelmesen kell felsorolnom a díjait, hogy még a legszerényebb virág se maradjon ki véletlenül a koszorúból. Összesen tízenkét rangos díja van, és ha idõrendi sorrendben sorolom fel a virágszálakat, akkor remélem, hogy egy sem fog kimaradni a díszes csokorból: Érdemkereszt (1956), Életfa-díj (1990), a Magyar Mûvészetért-díj (1993), Julianus- és Kossuth-díj (1996), Martin György-díj (1997), Pro Minoritate-díj, Magyar Örökség-díj, Tõkés László-díj (1999), Corvin-lánc, Szent Imre-díj (2001), Kölcsey-díj (2003). 
  
Kötetei: Balladák könyve (1969); Új guzsalyam mellett (1978); Tegnap a Gyimesben jártam (1989); Balladák új könyve (1996); Világszárnya (2003); Elindulék este guzsalyosba (2004); A gyimesi csángók élete és táncai (2005). 
  
2010-ben a nevét viselõ alapítvány a válaszúti Kallós-kúriában létrehozta a Kallós Zoltán Múzeumot és Népmûvészeti Központot, melyet külföldrõl is meglátogatnak híres-nevezetes emberek. Kós Kati intézményvezetõtõl tudjuk, hogy legutóbb Áder János köztársasági elnök is meglátogatta Kallós Zoltánt Válaszúton. 
  
A Kallós Alapítvány által kiadott Kallós Archívum-sorozat elsõ két lemezén, az Idegen földre ne siess és a Búsulni sohasem tudtam címûn a gyûjtõ saját elõadásában közli legkedvesebb dalait, magyarországi táncházzenészek kíséretében. 
  
A 18 lemez négy tájegységet képvisel: Mezõségi (Ördöngösfüzes, Mezõkeszü, Visa, Magyarlóna, Bonchida, Válaszút, Magyarszovát, Feketelak, Vajdakamarás, Magyarpalatka, Nagysajó); Kalotaszegi (Bánffyhunyad, Méra); Gyimesvölgyi népzene 1-2; Moldvai magyar népzene; az Uram irgalmazz nekünk moldvai csángó magyar vallásos énekeket tartalmaz. 
  
Mindezek mellett Kallós Zoltán az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság, valamint a Magyar Mûvészeti Akadémia fõtagja, néprajzi filmek szaktanácsadója, fesztiválok énekes elõadója, az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom egyik alapítója, népzenei és néptánctáborok szervezõje - és ami talán oktatás szempontjából a legfontosabb: szorványkollégium mûködtetõje. 
  
Mezõségi Oktatási program 
  
Célja: a mezõségi szórványban és fõleg Válaszúton élõ családok gyermekeinek bevonása a magar nyelvû oktatási rendszerbe. 
  
1999-ben három folyóvölgyben (Lozsárd, Lóna, Borsa) 20 településén végzett kutatások eredményeként kiderült, hogy e helységekben 98 magyar gyermek számára nem létezik magyar nyelvû oktatás. 
  
Huszonöt év szünet után  mindössze négy gyermekkel indult újra a magyar oktatás Válaszúton, ahova vegyes házasságból származó gyermekeket is bevontak. A 2012/2013-as tanévben ekkor 96 gyermek tanult magyarul, ebbõl 24 vegyes származású, és ekkor már 15 negyedik osztályos tanulójuk is volt. 2000-ben 123 gyermeket irányítottak a szamosújvári iskolába, ahol ettõl kezdve párhuzamos magyar osztályok indultak. Kolozs megye 26 településén nem létezne magyar nyelvû oktatás az 1992-ben létrehozott Kallós Alapítvány tevékenysége nélkül. 
  
És most lássuk Kallós Zoltán életrajzát valamivel részletesebben és személyesebben: 1926 március huszonhatodikán született a Kolozsvártól 26 kilométerre fekvõ, többnemzetiségû Válaszúton. Míg mások idegen nyelveket tanultak, addig Kallós az anyanyelvén kívül elsajátotta a románt és a cigányt. Míg mások külföldre költöztek több pénzt keresni, addig Kallós Erdélyben maradt és pénzét alapítvány létrehozásába fektette. 
  
Tanulmányait  Kolozsváron kezdte, majd Sepsiszentgyörgyön beiratkozott a tanítóképzõbe. A kolozsvári Zenemûvészeti Fõiskolán tanára, a szintén népzenegyûjtõ Jagamas János arra ösztönözte, hogy folytassa az iskolás korában elkezdett népzenegyûjtést. 1946-1950 között a Mezõségben, Magyarvistán volt tanító. 1950-1955 között egyetemi hallgató, de kulák származása miatt nem fejezhette be tanulmányait és Lészpeden tanítóskodott. Ebben az idõben legtöbb ideig Gyimesben és Kolozsváron a Móricz Zsigmond utcában élt. 1957-ben betiltották a magyar oktatást a csángó iskolákban, de Kallós Zoltán nem tudott elszakadni a csángó vidéktõl és továbbra is egyik kedvenc népzenegyújtõi vidékén maradt, ahol fakitermeléssel foglalkozott, majd Martin Györggyel a csángó, a mezõségi és a kalotaszegi falvakat járta, táncosok és zenészek után kutatva. A hatóságok sokat zaklatták; csak 1989 után adódott alkalma nugodtan dolgozni. 
  
A Kallós Zoltán Alapítvány Kollégiuma a tanulók számára biztosít: 
- napi ötszöri étkezést; 
- éjszakai felügyeletet; 
- orvosi ellátást; 
- hétvégi hazaszállítást; 
- tanszerekkel való ellátást; 
- délutáni nevelést, oktatást; 
- népmûvészeti foglalkoztatást; 
- anyanyelvi fejlesztést; 
- szabadidõs tevékenységet. 
  
A 2000/2001-es tanítási évben már a szamosújvári TÉKA Alapítvány is csatlakozott a programhoz. 
  
A Györkös Mányi Albert Emlékházban Kós Katalin intézményvezetõ által szervezett beszélgetés során megtudtuk a tanúként is jelen lévõ Szép Gyula igazgatótól, hogy sok gyermek még hétvégeken is a kollégiumban maradt, mert otthon olyan házban élt a nagyszámú család, amely padló nélküli puszta földre épült és ahol a gyermekeknek nem volt mit enniük. 
  
Kulák család gyermekeként Kallós Zoltán nem fejezhette be felsõfokú zenei tanulmányait, de nagyon sok egyetemi végzettségû, sõt doktorátussal rendelkezõ professzor megirigyelhetné a megvalósításait. Kallós Zoltánon azonban nyoma sem látszik a hiúságnak, beképzeltségnek, mert népzenekutatóként meggyõzõdhetett arról, hogy léteznek olyan emberek is a világon, akik mégcsak nem is falvakban, hanem egymástól és az egész világtól is elzárva élnek hegytetõkön, és akiknek nemcsak egyetemi, hanem középiskolai, sõt elemi osztályos végzettégük sincs, de akik évszázadokon keresztül megõrizték, szépítgették, gazdagították, csiszolgatták, cifrázták az õseiktõl örökölt kultúrát, amelyre rányomták saját egyéniségük bélyegét, majd szájhagyomány útján továbbadták a következõ generációknak, és akikre mindannyian méltán felnézhetünk. Kallós Zoltán is elmondhatja a költõ szavait: "Ha örül Horger tanár úr, / hogy költõnk nem nyevtant tanul, / sekély e kély - / Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon tanítani." 
Boér Mária
A cikk 2014. május 15-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
az ESSZÉ, JEGYZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014