vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
ESSZÉ, JEGYZET
Szakálla volt, kender...
Volt egyszer egy ember... - kezdhetném a mesét a férfiról, akinek szakálla volt, de a mese úgy folytatódna, hogy nõi hangja volt, csinos nõi alakkal és frizurával "fûszerezve". Amolyan giccses Jézus-arcot hordozott ábrázatja, amely már önmagában is a blaszfémia határát súrolja. Mert ezt elõre kigondolt, megtervezett és "legyártott" Jézus-arcként állították színpadra. De eszembe jut Szenes Iván dala is, amit annak idején Csákányi László énekelt: Állítsátok meg a földet, le akarok szállni róla. Tán van még az égen egy bolygó, ahol a világ még szép és jó…
 
Hol vannak már azok az Eurovíziós fesztiválok, ahol olyan egyéniségek születtek és határoztak meg korszakokat, mint: ABBA, TOTO Cutugno, Celine Dion stb.
 
Manapság csak olyan híreket hallunk, hogy egyik nemzet ellopta a másik dalát, egyik "férfi" énekes nem vallotta be, hogy õ tulajdonképpen nõ, legújabban pedig Tom Neuwirth, a férfinak született "nõ" borzolja a kedélyeket, aki szakállat visel, transzvesztita másságával hódít...
 
Büszkén vállalja ferde hajlamát, miért is ne? A dal biztos, hogy a helyén van, csak ne látnánk-hallanánk, hogy ki énekli... Az a sanda gyanúm, hogy az egész felhajtás erre ment ki. Szóval döbbenet. Nem csoda, hogy Conchita Wurst undorító látványa sokakban kiverte a biztosítékot.
 
Nos, ez az osztrák fiatalember gondolt egyet s átment a szivárvány alatt. Persze csak színleli az egészet. Ugyanis férfiként nem volt oda magáért, nõies alakja nem kedvezett férfiasságának, gondolta, akkor nõként próbálkozik, hátha elégedett lesz. A trükk bevált. Meghozta a dicsõséget, a várva várt elismerést és mellékesen még jól meg is neveli a világot toleranciából. Hogy ennek esetleg csak a pszichológusa örül, kit érdekel???
  
A józanul gondolkodó, normális ember szemében is gusztustalan, visszataszító, majdhogynem vérlázító, ahogyan a liberális média a maga sztárcsináló gépezetével természetesnek akarja feltüntetni a "másságot". Arról papol, hogy le kell rombolnunk az elõítéletek falát, együtt kell élnünk azzal a tudattal, hogy a melegek, a transzvesztiták, a genderek éppoly normális emberek, mint mi... Csak másak. Velük színesebb a világ, nem?... De ahogyan ezt a marketinget felépíti, ahogy pofátlanul ránk erõlteti, sõt követendõ példaként, mintaként, életvezetési modellként le akarja nyomni a torkunkon, az már visszataszító. Miközben Ferenc pápa az egyszerûségre törekszik, ledobva minden egyházi sminket, és állítólag már pápai beöltözésekor azt mondta ceremonáriusának: basta con carneval - világméretû harcot indítva az egyházon belüli molesztálások és eltévelyedések ellen is -, aközben a sátán dörzsöli tenyerét, és a szemünkbe vigyorog: lám, az ilyen "kolbászos koncsiták" a nyerõk. Õk diktálják az ízlést, az õ megjelenésük és "mûvészetük" dönti el, mi a szép és a jó. Az ilyeneknek hála, fogy a népesség, nõ a gyermektelen házaspárok, az agglegények és az egyedül élõk száma világszinten. A sátáni maszkabál tovább tart. Az ilyen és hasonló, magamutogató celebek nyomán a nyugati világ saját sírját ássa, és helyünket olyan szapora népek, kultúrák foglalják majd el, ahol fontos a közösség, a család, ahol az ember férfibõl és nõbõl tevõdik össze, és ezt nem kérdõjelezi meg senki hóbortos fantáziája.
 
Csak az a kérdés, tudjuk-e magunkat ettõl a világméretû trendtõl semlegesíteni. Hiszen a divatcézárok és a médiamogulok nagyon is tudják a dolgukat és kapzsiságban nem ismernek határt. Fõleg ha találnak ilyen sebzett lelkû fiatal srácokat és lányokat, akik megunták saját nemi adottságaikat, identitásukat, és perverz módon belebújnak a másik bõrébe, hogy menõk lehessenek... Akkor gyerekeinket ezután hogy kell nevelnünk? Növesszenek szakállt, bajuszt lányaink, járjanak szoknyában fiaink, és kappanhangon énekeljék a "tavaszi szélt" a helyi "kimittudon"?
 
Hetekkel ezelõtt hasonló témán elmélkedtem, amikor David Garettrõl, a világ "leggyorsabban játszó és legszebb" hegedûmûvészérõl kiderült, hogy bizony az õ neve is álnév, és a trottyos farmernadrág meg a cowboykalap nem teszi feltétlenül értékesebbé a hamiskásan eljátszott Beethoven-szonátát.
 
Hát ide jutottunk. Hogy a devianciák és az aberrációk, a szélsõségek, a beteges szexuális és erkölcsi viselkedésminták meghatározóvá, követendõ példává lépnek elõ. Nem léteznek sem írott, sem íratlan szabályok, értékrendek - mindent szabad. Semmi sem természetellenes, semmi sem idegen tõlünk, csak más... Sõt mindent tolerálnia kell a közösségnek, ellenkezõ esetben maradi, kirekesztõ, összeférhetetlen vagy, aki nem veszed észre a világ változásait...
 
Valóban, ennyire relatív minden? Ennyire palira lehet venni a kereszténységet? Be kell hunynunk a szemünket a harsogó, elõítélet-mentességet hirdetõ üzenetekkel szemben? El kell tûrnünk a nyegle szabadosság minden fajtalanságát és gátlástalan megnyilvánulását? Mitõl érték ez a hazug másság? Miért kellene tolerálni?
 
Szerintem inkább arról van szó, hogy ezek a jelenségek sokkolni akarnak. Felrázni mindnyájunkat, hogy legyünk határozottabbak, erélyesebbek, magabiztosabbak és meggyõzõbbek, például a keresztény értékrend felmutatásában. Társadalmi-politikai-gazdasági-kulturális területen egyaránt tegyük nyilvánvalóvá az evangélium jó ízét, a család, a szent, az igaz, a szép és a jó értékét. A talmi csillogást ellensúlyozzuk valódi, színvonalas, lelket gazdagító tettekkel. Miközben a sátán trükközik, mi legyünk kreatívabbak, találékonyabbak a jóban, leleményesek a szeretetben, és hûségesebbek az igazi krisztusi értékekhez. Merítsünk évezredes hagyományainkból, azokat pedig mutassuk fel tisztán, sallangmentesen.
 
Isten azért adta nekünk az életet, hogy bõvelkedjünk és továbbadjuk. Szeretettel, de határozottan és egyértelmûen utasítsunk vissza minden életellenes törekvést. Iskolában, családi környezetben, médiában és közéletben egyaránt hárítsunk el minden olyan próbálkozást, amely kétségbe vonja, megkérdõjelezi vagy felhígítja a Teremtõ Isten szándékát. Menjünk szembe minden olyan manipulatív, elõre kitervelt médiaüzenettel, mely fiataljainkban, tinédzsereinkben azt a benyomást kelti, hogy az embertelen másság jogos és természetes, hogy féligazságok és csúsztatások, hazugságok és megtévesztések képezik az emberi jogokat. Ne higgyünk azoknak, akik azt hirdetik, hogy az ember azt csinálhat, amit akar, hogy felelõtlenül bánhat testi-lelki adottságaival.
 
Mert az élet szent. Isten férfit és nõt teremtett, hogy a házasságban egy testté válva gyermekeknek adjon életet, akik visszatükrözik jóságának kimeríthetetlen gazdagságát. Nem piszkálhatunk bele büntetlenül Isten tervébe. Õ így teremtette az embert, és ez így van jól. Istennek nincs szüksége hatásvadász show-bizniszre, hogy sikeres legyen az életünk. Az õ teremtett világa egyértelmû, tiszta és átlátható, szemben a bukott angyal sugdolózásaival, aki szeret keverni. Összekuszálni, szétszórni. Hogy aztán behálózzon, mint a hínár, és mesterkedéseivel hatalmába kerítsen. Így lehet az emberbõl torz, mutáns, hibrid, önmaga szánalmas karikatúrája, aki elpusztítja nemcsak az élõvilágot, hanem önmagát is.
 
Legyen tehát bátorságunk nemet mondani az ilyen másságra. Mi nem kérünk abból a másságból, amelyik rombolja az életet. Váljunk inkább igazi, Isten megálmodta férfivá és nõvé, akik érett személyiségként átlátnak a gonosz álnokságán, s megõrzik magukat a valódi örömben, az Isten tenyerén. Neveljük gyermekeinket a magasztosabb, az igazi értékek szeretetére, talentumaik kamatoztatására, hogy ne a szórakoztatóipar olcsó végtermékeivel elégedjenek meg. Mert a mûvészet nem ott kezdõdik.
 
Sebestyén Péter
A cikk 2014. május 15-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
az ESSZÉ, JEGYZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014