vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
ESSZÉ, JEGYZET
Méhviasz és pillangó
Húsvéti gondolatok
Már a kora középkor óta a feltámadás egyik szimbóluma a bábjából kikelõ lepke. Az ember számára elsõ látásra visszataszító, máig kutatott rovar akarva-akaratlanul is kínálkozó hasonlat lett, mely a feltámadás titokzatos valóságát volt hivatott érzékeltetni. Isten az embert földbõl teremtette és lelket lehelt belé. Az ember létének lényege a test-lélek-szellem egysége. Amikor tehát a testet elhagyja a lélek, ez csak átmeneti állapot - mert báb mivoltunkból Jézus feltámadása által a lélek pillangó életére jutunk. Ráadásul nemcsak rövid idõre. Hanem egyszer s mindenkorra. Örökre.
 
Ugyanilyen "rovarszámba" megy a méhecskék különleges élete is, amelyrõl egyházunk egyenesen nagyszombati liturgiájában tesz említést. A fényünnepségben, mint égõ esti áldozatról éneklünk, amely "a méhek viaszából készült gyertyát" az egyház közösségének igyekezetével kapcsolja össze.
 
De maradjunk még a méheknél. Szakemberek szerint a méhek társadalmában mindenkinek megvan a maga feladata. Élükön a királynõ-anya áll.
 
Ugyanolyan petébõl fejlõdik, mint a dolgozó méhek, de máshogy táplálják, gazdagabb táplálékot, több méhpempõt kap. Miután kifejlõdött, elindul "nászrepülni", majd több hímmel párzik, és a hímivarsejteket elraktározza egy életre, majd "családot alapít", petéket rak. Õ a család anyja. Õ tartja össze a családot. Neki köszönhetõen szorgoskodnak a dolgozók, de a katonák és a herék is. A méhkirálynõ szorgossága révén elõállított értékes viaszban azt a munkálkodást sejtjük meg, melyet mint kötelességet, alkotást az Egyház, anyakirálynõként, Istennek ajánl fel. Az Egyház anyaméh, mely kihordja és megszüli Isten gyermekeit...
 
A háziméhek a méhviaszt elsõsorban építõanyagnak használják, ebben tárolják a mézet, a pollent, és utódaikat is itt nevelik. Évezredek óta csodálkozik az emberiség a méhek találékonyságán, micsoda természetes módon állítják elõ a ragasztásra, burkolásra, fényezésre, szigetelésre egyaránt használható viaszt. Liturgiánkban is azért jut fontos szerephez a belõle öntött gyertya, mert tisztán ég, nem csöpög és szemmel alig látható füstöt bocsát ki.
 
Húsvét éjjelén azonban sajátos értelmet és üzenetet közvetít ez a viaszgyertya, mert lángja éber hitünkre erõsít rá, mintegy bevilágítva a világ éjszakáját.

De honnan kapja a lángot? A megszentelt parázs fellobbanó lángjából. A tûz, a meleg és a fény forrásától. Nem magától s nem magának ég. Jelzi, hogy az egyház is Krisztus világosságából él... Ez a láng, hogyha sokfelé osztjuk, nem megfogyatkozik, hanem még nagyobb fényességet áraszt.
 
A pogány Róma fõpapja minden évkezdetkor, március elsején egy tûzgyújtó prizmával, tükörrel a napfény sugaraiból meggyújtott egy gyümölcsfa gallyat. E szent parázsnak, tûznek érintetlennek kellett maradnia, a Vesta-szüzek õrizték. A tûzhely életben tartása szavatolta az istenségek kegyét. Ha a tûz kialudt, ez egyenlõ volt a világ végével…
 
Korábban a temetõkben a kidõlt keresztekbõl raktak máglyát a keresztények is, és azt a tüzet szentelték meg Húsvét éjszakáján. Errõl a tûzrõl lobbant lángra a húsvéti gyertya, hogy elemi erõvel mutassa az utat a feltámadt Krisztushoz, aki a halál sötétsége után fénnyel árasztotta el a világot.
  
Ezen a szent estén összeér Krisztus világossága, feltámadásának életet, új világot szülõ ereje a természet adta szimbólumokkal. A tûzzel, a vízzel, a fénnyel, a gyertyával és a selyemhernyóból termett pillangóval. A jelképek isteni üzenettel telítõdnek. Mint erdei aljnövényzet az áldást osztó esõ után - egyházi szertartásaink valósággal tobzódnak jelképekben, hogy a böjti visszafogottság után ezzel a képi gazdagsággal fejezzék ki Krisztus Urunk megváltó szenvedésének és feltámadásának titokzatos tényét.
 
Csak az a kérdés, "vevõk vagyunk-e" erre az üzenetre? Értjük-e a liturgia nyelvét? Egyáltalán, mit jelent nekünk a Húsvét?
 
Sokszor az a benyomásom, hogy a ma emberének nem is nagyon érdeke a halál utáni élet, a feltámadás után kutakodni, mert nem is szeretne meghalni. Õ inkább élni szeretne: itt a földön, jó sokáig, gazdagon, kényelmesen. Erre teszi fel az életét: családot, barátságot, hitet egyaránt erre áldoz. Még egészségét is. Esetleg távolról irigykedve csodálja Jézust, mint egy sztárt: lám, neki sikerült...
  
Holott Húsvét ünnepe kitágítja a lelki horizontot. Nemcsak vágyaink mutatnak a halállal behatárolt árnyékvilágon túl, hanem a tapasztalati tények is. Jézus sziklasírja üres. Nem emelõdaruk vagy fogdmeglegények hengerítették el a követ, hanem Isten halált áttörõ ereje és hatalma. Milyen döbbenetes az evangéliumok s a pünkösdi egyház bizonyságtétele! Meg hát az egész történelmi tapasztalat. A római és a zsidó hatóságok azt hitték, Jézus tana az alapító halálával megkapta a kegyelemdöfést... Az ellenkezõje történt: a hír igaz, Jézus a Krisztus! Bár alig volt hihetõ, nehezen volt gyakorolható, javarészt mûveletlen halászok terjesztették - fegyverek nélkül népeket hódított meg. A mester halála után pár nappal új lelkület kapott szárnyra, öröm és bizalom gyúlt a tanítványok szívébe, eddig nem látott lelkesedéssel buzdultak neki, amely nem lankadt, és nem aludt ki, mint valami szalmaláng.
 
Krisztus feltámadása minden hírverés alapja és központja lett. A tanítványok megtörtént eseményre apelláltak, ami meggyõzõdésük volt, s ami átalakította életüket. Ettõl váltak hitelessé. Nemcsak szavukat adták rá, hanem vérüket, életüket is. S ha beleszámolunk, a kétezer év folyamán többen, mint ahányan a hazáért meghaltak. A hét kultikus napját áttették vasárnapra, szembefordultak az árral, a közvéleménnyel, mert érezték és tudták: aki meghalt a kereszten, az az élet Ura. Feltámadt. Itt van velük. Isten kegyelme az emberi kegyetlenséget is felhasználta, hogy megmutassa, mire képes a szeretet ereje. Mi lesz az emberbõl, ha Isten kézbe veszi, örök életre támasztja, még a halálból is. A legrégibb keresztény hitvallás és köszönési forma is ezért hangzott így: Krisztus feltámadott! Valóban feltámadt!
 
Jézus feltámadásának ünnepe tehát nem valamiféle túlvilági kompenzáció, nem keleti trükk, mint amikor egy jógi leállítja életfunkciót, és halottnak látszik, hogy aztán magához térjen. Õ valóságosan meghalt, ténylegesen befejezte földi pályáját, de isteni életben részesült. A létezésben új lapot nyitott. Az ember most már nemcsak keresztre szegezett lény, hanem isteni, örök élete van Krisztusban.
 

Sebestyén Péter
A cikk 2014. április 16-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
az ESSZÉ, JEGYZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014