vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Balatoni tájak között
Ötvös Zoltán kiállítása a Fészek Klubban 2014 januárjában
Nem tudom megkerülni, hogy Ötvös Zoltán mostani Fészek-béli kiállítása kapcsán ne idézzem fel Délceg Katalint, a Dovin Galéria alapító-tulajdonosát, aki megjelenési lehetõségeket biztosított számára, és aki a pályáját egyengette. Az elismert mûvészettörténész jó szemmel és ízléssel felismerte tehetségét, és bemutatta munkáit itthon és külföldön is. Gondolom, most is szeretettel nézne a kiállított képekre, ha nem ragadta volna el oly hirtelen a halál néhány évvel ezelõtt. Büszkén nézne galériája jelentõs alkotójára, figyelné, merre halad, meditálna a természetgyökerû képeken, a zárt és nyitott térzónákon. Meditálna, mert Ötvös Zoltán most is gondolatébresztõ, filozofikus képekkel állt elõ. A korábbi ironikus és kritikus hangvétel mellett a látványra, érzésekre, ritmusra alapuló hangulat is jellemzi a mostani alkotásokat. 
  
  
Ötvös Zoltán 1973-ban született, a Józsefvárosban, a Köztársaság téri általános iskolában tanult, aztán már mûvészeti iskolák következtek életében. 1994 és 1999 között járt Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolára, mesterei Dienes Gábor, Gaál József voltak. 1997-ben Gruber Béla-díjat kapott, 1998-ban a Le Mans-i képzõmûvészeti fõiskola ösztöndíjasa lett, majd 1999-ben Corvina-díjjal tüntették ki két nagyméretû tájképéért. 2002-ben Derkovits Gyula-ösztöndíjban részesült, míg 2004-ben a Mûcsarnok díját nyerte el. 2011-ben végzett DLA fokozattal a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem Doktori Iskolájában. Számtalan külföldi ösztöndíj segítette abban, hogy a római, francia hegyek, völgyek, vizek is rögzüljenek emlékeiben. Jelenleg az egyetem festészetet tanító tanára. Tudományterülete a tájképfestészet történeti és tematikai feldolgozása. Ahogy a róla szóló tudósításokból megtudhatjuk: képei keletkezését gyakran programadó esszékben fogalmazza meg, aztán épülnek csak valósággá fikciói. 

Fõleg olajképeket fest vászonra vagy fára. A mûvészet lényegéhez nyúl, kutató, kísérletezõ alkatú, absztraktba hajló kubisztikus látásmóddal. A klasszikus modern tájképfestészet követõje. Kompozíciói az absztrakció határán állnak. Formanyelvére folyamatosan hatnak a legfrissebb tendenciák. Az ellentétek megragadója, hol realista pontosság jellemzi, hol elnagyolt sejtelmesség marad a vásznon. A környezet változékony jelenségeit festi. Képein mintha a hirtelen jött halál titka lebegne. Az alak és a szín kategóriájával él, idõnként mértani formákra bontja a tájat, de nem szakít teljesen a klasszikus távlattannal. Olyan festõ, aki nem szeretné eltüntetni az ecsete nyomát. 
  

  
Az állandó, örök témák érdeklik, így kerül visszatérõ témái közé a táj, mint meghatározó képalkotó motívum - ahogy kritikusai írják róla. Ez jellemzi mostani tárlatát is. Nem került a vásári ízlés nyomása alá. A kiállítás címéül is választott Fa-víz képek több olvasatban is érdekesek. Érzékelhetjük a fát és a vizet külön, de értelmezhetjük a fa tükrözõdését is a vízben. Képbe foglalt kétértelmûségekkel találkozunk. Erõteljes élénk színei mintha árnyak is lennének egyszerre. Képein a fák tudnak hallgatni. A fák alatt hûség suttog. A Mélység címû festményén is játszik az ábrázolás technikájával. Távolról nézve akkurátus impresszionista képeknek tetszenek, aztán az ecsetvonások megjelenítik a víz alatti ûrt. Majd a természetrõl ad jelentést. Almádiban már tisztul, Füreden már esik. Tipikus balatoni mondatok, mert ott az idõjárás alapvetõen meghatározza az ember lehetõségeit és kedvét is. Nincs szomorúbb egy esõs balatoni vasárnap délutánnál. 

A festészetben nagy tisztelete van a színbéli orientációnak, és ezt láthatjuk Ötvös Zoltán mûvein is. A popmûvészet is hatott rá, megérintette a szele. Festményeinek különféle olvasatai vannak. Egyszerû, szinte geometrikus, jelzésszerûen megfestett felületek jellemzik képeit, három-négy - egymás melletti harsány - színnel. Klee, Csontváry, Vajda Lajos, Bálint Endre, Sváby és Wahorn képei jutnak róla eszembe. 
  

  
Érzékeny alkatú tájfestõ, vonzzák a könnyed vonásokkal felvázolt tengerparti tájak, öblök, a tükrözõdés és a szürkület a Balatonon. A színek élénkségét tudatosan alkalmazza a megtapasztalt élmények kifejezésére, rögzítésére. A színek egyébként is különleges szerepet töltenek be nála. Felvillantanak valami valószerûtlent. Láthatjuk ezt a zöld fõ esetében vagy a szeles partra futó hullám fehérsége során. Az élénk színek intenzitása hol valós tájat, hol mesebelit idéz. A kies és kietlen tájban nála a ragyogó kék ég alatt kizöldülnek a fák, megfürdetik színüket a tóban. Színes felületei összességükben is szépek, nem csak mint a kép elemei. 

Alkotásai néhol tárgyilagos nyelvezetûek, ennek ellenére messze állnak a valóságtól, távolságtartóbbak. Olyan rajzolatokat is fest, amelyek életlehetõségeinket mutatják. Ilyen például a vonalazott teniszpályát ábrázoló: itt olyan hálózott tér fog körül minket, ahol elfogadott szabályok szerint viselkedünk. A realisztikusan megfestett látványt a minimalizálás teszi valószerûtlenné. A kép nem az, amit látunk, mert utal valamire. 
  

  
Több befejezetlen képrészletet is találunk mûvein. Ennek kapcsán írja róla Tímár Katalin mûvészettörténész, hogy képei befejezetlensége adja festõi varázsát. A befejezetlenség teret ad a fantáziánknak, szabadon engedi, hadd népesítsük be mi a teret. Közben õ azt figyeli, értjük-e a tréfát, vagy olyan komolyan vesszük-e magunkat, hogy nem merünk szólni, hogy hé, ember!, innen  még hiányzik valami. A befejezetlen láthatóval a tárgyak múltbéli és a jövõbéli állapotát is sejteti. 

Technikájában a klasszikus festészetet követi. Úgy akarja megmutatni a tájat, a Balatont, vagy Zuglót, ahol lakik, meg a kis belsõ tereket, az út menti fákat, ahogy õ látja. Nem akar elviselhetetlen mûveket csinálni. Az ember alkotta tájat mutatja be ember nélkül, a nyomunk érdekli. Az esetlegességet is megragadja. Provokatív, ironikus, nemritkán paradox, ami a képén megjelenik. Különös hangulatú, szûkszavú festészet ez, kitartó, precíz figyelmet igényel. 
  

  
Néha a naiv festõk színvilágát is idézi, keresi az egyszerû formákat, de mindig akad egy pont a képen, ahol minden megváltozik. Komolyra fordul a dolog, kiderül, nem játékról, színezgetésrõl van szó, hanem a világ képi megjelenítésérõl. Nézzük a Balatont, és átesünk a tó túlsó oldalára. 

Világunkkal szemben gyanakvó, ezért is találunk nála olyan részeket, amelyek a szép új világot szabálytalannak ábrázolják. Nem legitimálja korunkat, ahogy Adorno fogalmaz a szépség kapcsán. Felveti a tárgyak, az épített környezet, a világ egy lehetséges (elképzelhetõ, látható) változatát. Azzal a gondolattal játszik, hogy mi van, ha nem fejezi be a kép egy-egy részletét, és meddig csökkenthet? a jelzésszerûségig a kép. 

A technika, módszer szisztematikussága miatt a felületek közelrõl is dekoratívak, távolabbról pedig illúziókeltõ, és az úgynevezett valóságban eddig észre nem vett láttató erejük ámítja a nézõt - írja képeirõl Farkas Zsolt egy korábbi tárlat során, de ezek a megállapítások most is érvényesek. 

Novák Imre
A cikk 2014. január 27-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2014