vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
 (szerkeszti: Varga Gabriella)
 
KULTURÁLIS LAPSZEMLE
A tett első, a szó második – Saját erőből, saját forrásból öt éve épül az  egyszemélyes véd- és dacszövetség 
 
„Ha ez magyarkodás, büszkén vállalom”
 
Interjú Lajtai Gáborral, a muveszetek.hu alapítójával
 
Szövetség – társadalmi és kulturális hetilap
Lajtai Gábor
                                     Fotó: Ágg Károly
  
Életét a magyar kultúra szolgálatába állította. Hétköznapon és ünnepnapon, éjjel és nappal, úton és útfélen a magyar művészet hirdetésén fáradozik. Fiatal, és eredetileg költő volna. Úgy kezdődött, hogy önszorgalomból és önerőből letette az első magyar művészeti netlexikon alapjait; az alapokra öt éve építi a falakat, saját kezűleg. A lexikonhoz később saját erejéből egy folyóiratot is csatolt. Két éve gondozza, saját kezűleg. A folyóiratot a világhálóról saját költségén negyedévente papírra is kiszerkeszti. Az újságot maga tördeli, a kinyomtatott íveket a nyomdában maga hordja össze, hajtogatja, tűzi és vágja. Két éve heti egy órában – ellenszolgáltatás nélkül – kulturális műsort szerkeszt és vezet egy közösségi rádióban. Fizikai és szellemi ereje néha a végkimerülés határához ér. De valami sosem fogy el: megszállott elszántsága, akaratereje, hite. Hite abban, hogy amit csinál, az túléli őt, és fontos lesz a jövendő számára. Harmincnégy éves és Lajtai Gábornak hívják.  
  
Mi késztet arra egy fiatal, irodalomba igyekvő költőt, aki két kötettel már rendelkezik is, hogy félretegye a versírást, www.muveszetek.hu néven megnyisson egy internetes portált, letáborozzon a számítógép elé, és hangyaszorgalommal töltögesse művészeti-kulturális adatok tömkelegét a világhálóra, napokon, heteken, sőt esztendőkön keresztül?  
  
Az irodalom mellett mindig érdekelt a művészet többi ága is. Öt évvel ezelőtt, amikor a magyar klasszikus és kortárs művészet egészén keresztül szerettem volna jobban rálátni a világra, az általuk közvetített üzeneteket és mondanivalókat csekély számban találtam meg a világhálón. Hogy mások keresését megkönnyítsem, vettem a bátorságot, összeszedtem az akkor meglévő százötvenöt kulturális honlapot, és az általam legjobbnak ítélt kategóriabontás szerint csoportosítottam. A munka során rájöttem, hogy a gyűjteményt célszerű lenne bővíteni olyan alkotókkal is, akikről nem készült honlap, akik semmilyen formában nem szerepelnek az interneten, ugyanakkor a magyar kultúrának fontos személyiségei. Később az is eszembe jutott, hogy nagyon sok tehetséges fiatal is van, akit nem ismerhetnek meg addig, amíg valahol valaki be nem mutatja őket. Egy évvel később a művészeti ágakból kialakult rovataim mellé fölvettem az azokat kiszolgáló intézményeket is, úgymint galériák, egyesületek, szervezetek, oktatás, média, érdekképviselet, szerkesztőségek, mozik, színházak. Ezeknek megint csak egy töredékét találtam meg az interneten, tehát egyéb forrásokhoz kellett folyamodnom. Elmentem könyvtárakba, kultúrházakba, felkerestem irodalomtörténészeket, művészettörténészeket, és segítségüket kértem ahhoz, hogy minél teljesebben feltérképezhessem a magyar kulturális élet szereplőit és képviselőit. 
  
Eszerint a te adatbázisod abban különbözik a többitől, hogy minden művészeti ágat felölel, szemben a többiekkel, akik csak egyet-egyet. 
  
Igen, hiszen teljeskörűségre törekszik. Úgy próbáltam a rovatokat, a művészeti ágak kategóriáit kialakítani, hogy az megkönnyítse a keresést. Például a vizuális művészetet – amelyben rendszerint egy kalap alá veszik a fotóművészetet és a képzőművészetet, s gyakran a képzőművészethez sorolják az iparművészetet és a népművészetet is – különválasztottam, így a muveszetek.hu adatbázisa könnyen áttekinthető. Az eddig regisztrált mintegy négyezer alkotóból körülbelül ezernek létezik már saját honlapja, ezek természetesen a mi oldalainkról elérhetők. Közel ötszáz művészettel, kultúrával foglalkozó magyar szervezet weblapja is elérhető a muveszetek.hu oldalairól. Adatbázisunkban most már olyan művészek és művészeti szervezetek is bemutatkozhatnak, akiknek eddig nem volt saját honlapjuk. A portál nemcsak kortársakkal, hanem klasszikusokkal is foglalkozik, és nemcsak a határainkon belüli, hanem a határainkon túli magyar művészeket és szervezeteket is szeretné összegyűjteni. 
  
Két éven keresztül gazdagodott ez az adatbázis, és akkor támadt egy újabb ötleted. 
  
Kapcsolatba kerülve a legkülönbözőbb honlapokkal, látnom kellett, hogy némelyik milyen szépen és gazdagon mutatja be az alkotásokat, és ez újabb felismerést eredményezett bennem. Nevezetesen, hogy a netlexikon, mint a szócikkek halmaza egy idő után száraznak tűnhet. Kevés lesz megismerni egy könyvcímet, anélkül, hogy beleolvashatnánk, értesülni egy kiállításról, anélkül, hogy megtekinthetnénk és így tovább. Ekkor jött az ötlet, hogy a netlexikon mellé folyóiratot is alapítsunk, hogy az adatbázisban lévő alkotók munkáit is bemutathassuk. Így született meg két évvel ezelőtt a NapSziget online művészeti-kulturális folyóirat, amelyet mindezidáig a muveszetek.hu oldaláról érhettek el az érdeklődők, de amely éppen a napokban www.napsziget.hu cím alatt önállóságot szerzett.  
  
Ha belelapozunk ebbe a folyóiratba, úgy tűnik, több lett annál, mint amit az eredeti elképzelés megfogalmazott. 
  
Ha az ember valamit elkezd csinálni, az adott körülményekhez, a mindig magasodó mércéhez, az újabb ötletekhez igazodó gyakorlat valamelyest megváltoztathatja, átalakíthatja az eredeti célt. Kezdeti célunk valóban az volt, hogy a lexikon szócikkei színesedjenek. Ma már ott tartunk, hogy egy, a magyar kultúrát hasznosan segítő újabb lehetőséget teremtettünk a magyar művészek számára. Számtalan olyan alkotót felkaroltunk, akikről nem tudtunk korábban. Nap mint nap tömegével kapunk verseket, novellákat, grafikákat, fotó- és képzőművészeti alkotásokat. Mihelyt egy alkotó a folyóiratban megjelenik, ezzel párhuzamosan kialakítjuk lexikonunkban az ő szócikkét, és ahhoz hozzácsatoljuk a megjelent alkotásait. Így folyamatosan bővül a lexikon is, és gazdagodik az a művészeti kincsestár, amit a NapSziget folyóirat képvisel. Mindemellett Aktuális rovatunkban a magyar kulturális élethez kapcsolódó több száz interjú, riport, tudósítás között is barangolhatnak olvasóink. Ha úgy tetszik, ez egy plusz szolgáltatás, hiszen az imént arról beszéltünk, hogy a folyóiratot az adatbázisban szereplő művészek alkotásait – könyvéből a írásokat, kiállításáról a képeit – bemutatandó hívtuk életre. Ehhez képest csatoltunk hozzá még egy publicisztikai fejezetet is. 
  
A NapSziget folyóiratot böngészve feltűnik, hogy Dancs Rózsa személyében már egy kanadai tudósítója is van a lapnak, azon kívül gyakorta feltűnnek határon túli témák. Más országokból is jelentkeznek szerzők? 
  
A Kárpát-medence mellett van szerzőnk Ausztráliából, Németországból, Svédországból, Kanadából, de még Nigériából is küldtek írásokat. Ezek a szerzők kapva kaptak a NapSziget nyújtotta lehetőség után, hiszen általa információkat szerezhetnek Magyarország kulturális vérkeringéséről, nem utolsó sorban ők is megoszthatják híreiket az itteni magyarokkal.  
  
Divatos manapság ezt a szót használni, hogy összmagyarság. Úgy látom, a NapSzigetnél nemcsak divatból és nemcsak elméletben mondhatjuk ki ezt a szót, hiszen tartalma, jelentése a gyakorlatban is megmutatkozik. 
  
A világhálón nincsenek határok, itt se idő, se tér nem számít. Felméréseink szerint közel ötven országból olvassák rendszeresen folyóiratunkat és adatbázisunkat. Ez nem lehet véletlen, hiszen különösen nagy gondot fordítunk a határainkon túlról származó, magyar vonatkozású témákra, alkotókra és alkotásokra.  
  
Még mindig nem álltál meg itt: a NapSziget egyéves születésnapján ismét történt valami. 
  
Nagyon sok ember, gyakorlatilag az ország lakosságának a 90%-a nem fér hozzá internethez, így a mi gyűjteményünket sem böngészheti. Ahhoz, hogy verseink, novelláink, grafikáink, könyvismertetéseink hozzájuk is eljuthassanak, úgy döntöttünk, hogy negyedévente meg fogunk jelenni papíron és ott leszünk könyvesboltokban, könyvtárakban, iskolákban. Szeretnénk ott lenni mindenki asztalán, aki éhezi a magyar kultúrát, határon innen és túl. Az ötödik lapszámunkban már az oldalszámot is növeltük, és reménykedünk abban, hogy előbb-utóbb a színes nyomtatást is megvalósíthatjuk. 
  
Még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy a te művészetpártolásod ennyiben kimerült, el kell mondanunk, hogy rengeteg minden van még a tarsolyodban, sok mindennel foglalkozol még a művészet ápolása jegyében. Például heti egy órában, keddenként 14 és 15 óra között rádióműsort szerkesztesz és vezetsz egy közösségi adón, a Fiksz Rádióban, amely a www.fikszradio.hu -n keresztül szintén eljut a világ minden pontjára. Ezt mióta csinálod? 

A MűvészLEGeltetőt két éve indítottam, hogy azoknak az alkotóknak, akik a muveszetek.hu illetve a NapSziget oldalain megjelennek, élőszavas megjelenési lehetőséget is nyújtsak. Egyórás beszélgetésben mutatkozhatnak be a hallgatóknak. Azt, hogy kit hívok a műsorba, eldöntheti az aktualitás, vagy bármilyen más, nagy jelentőségű esemény, amire szeretnénk felhívni a nyilvánosság figyelmét. Esetleg éppen azért mutatunk be valakit, mert tehetségesnek tartjuk, ám még kevéssé tudnak róla, és mi szeretnénk őt jobban megismertetni.  
  
Az életedbe belefér az is, hogy több irodalmi körnek, társaságnak, szövetségnek, egyesületnek aktív tagja vagy. 
  
Tagja vagyok a Fiatal Írók Szövetségének, a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek, a Nagypénteki Fehér Hollók Baráti Társaságának, a Csokonai Vitéz Mihály Művészeti Társaságnak, a Váci Mihály Irodalmi Körnek, a Rákoscsabai Bohém Asztaltársaságnak a Művészetbarátok Egyesületének, a Budapesti Városvédő Egyesületnek… 
  
Ezekbe a körökbe nyilván úgy léptél be, mint Lajtai Gábor költő, ma pedig úgy lépsz be az ajtójukon, mint Lajtai Gábor, a NapSziget tulajdonosa, és mint a MűvészLEGeltető című rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője. Nem zavar ez a különbség? 
  
Kezdetben valóban, mint költő, ma már inkább, mint főszerkesztő, szerkesztő vagyok jelen ezekben a körökben, hiszen szerkesztőként foglalkozom velük és művészeikkel. Mi több, általuk más alkotói körökkel is kapcsolatot találhatok. Amikor megismerkedem valakivel, már nem, mint költő, hanem mint szerkesztő kezdek el vele beszélgetni. Költőként korábban csak az alkotásokra voltam kíváncsi, most szerkesztőként már kíváncsi vagyok az alkotóra, és az alkotó hátterére is. Ez valóban egy új helyzet, de nem zavar, sőt, költészetem szempontjából bizonyos előnyökkel is jár: sokkal több emberhez eljutnak a verseim. 
  
Manapság mindazokra, akik a magyar szó védelmében folytatnak ilyen elszánt küzdelmet, nagyon gyorsan rámondják, hogy magyarkodnak. Nem gondolod-e, hogy ezzel a tevékenységeddel te magyarkodsz? 
  
Ha ezzel a tevékenységemmel én magyarkodom, akkor ezt büszkén vállalom, és arra buzdítanék minél több magyart, hogy így nyugodtan magyarkodjon csak. Ráférne a világra, hogy megismerje a magyar kultúrát, megismerje azokat az üzeneteket, amit a magyar alkotók közvetítenek, nem csak a magyar társadalom számára. A korábbi századokból is számtalan világhírű művészünk bizonyította, s bizonyítja ma is, hogy alkotása, mondanivalója sokat jelent(ett) a világnak. Kicsit félek attól, hogy ha a globalizáció terjedésével a hamburger ízű mentalitás a valóságshow-kkal karöltve teljesen belepi és elárasztja Magyarországot, akkor a magyar kulturális örökség, amit elődeinktől kaptunk, és amit a ma élő kortársaink hagynak az utókorra, egyre kevesebb emberhez jut majd el. A muveszetek.hu azért jött létre, hogy őrizze ezt a kincset, tovább örökítse a későbbi koroknak, amikor lehet, hogy kevesebb ember lesz kíváncsi a magyar kultúra üzenetére, ők viszont mint egy falat kenyérre, úgy fognak éhezni rá.  
  
Te is küzdesz, vívod a magad harcát egy olyan világban, ahol meggyilkolnak jóravaló miniszterelnököket, ahol törvény fölé helyezkedhet bárki, és büntetlenül embereket ölhet, ahol az válik háborús bűnössé, akit megtámadnak. Harcolsz egy olyan magyar hazában, ahol az 56-os emlékművek koszorúiról letépik a nemzeti színű szalagokat, ahol forintok millióiból gazdálkodhat a gyűlölet és az igénytelenség, summa summarum: egy olyan világban, ahol egyre kevésbé érvényesül az igazság. Nem fogy el egyszer a harci kedv? 
  
Nem fogyhat el. Az energia, ami bennem van, egészen belülről, a szívemből jön. Olyan mély kötelességemnek, hivatásomnak érzem, amit csinálok, hogy ha nem csinálnám, már nem is élnék. Egyre több segítőt is találok hozzá. Sok olyan ember van, aki hasonlóan gondolkodik. Aki számára fontos, hogy részt vállaljon a magyarság fenyegetettségének megfékezésében. Akit az tart életben, ha valamit megmenthet abból, aminek most az elpusztítására törekszik a világ erősebbik fele. Ma az anyagi értékekre való vágyódás előtérbe kerülésével egyre inkább elcsökevényesedni látszik az örök szellemi és erkölcsi értékek iránti igény. A kettő egyensúlya iszonyú mód elbillent. Rövid távon ez bizonyosan nem fordítható vissza, még akkor sem, ha pusztulásba vezet. De a romboló világgal szemben ott áll egy, az igazságért síkra szálló másik világ, amely megmenti, átörökíti a szellemi értékeket, így azok mindig, minden korszakot túl fognak élni. A mi törekvésünk is generációkon átívelő feladattá kell, hogy váljon. Kulturális mozgalommá szeretném növelni, egyfajta véd és dacszövetséggé a magyar kultúra mellett. Eddig ezt teljes mértékben saját forrásból, saját energiából, saját eszközökkel valósítottam meg, de ehhez ma már egyedül kevés vagyok. A munka folyamatosan növekszik, egyre nagyobb kapacitást, pénz-, energia- és időbefektetést igényel. Szükség van munkatársakra, és szükség van a NapSziget a Művészetekért Alapítványra… 
  
Ezek után vagy mellett mikorra várható egy új Lajtai Gábor verseskötet? 
  
Új versekből összeállított kötethez még legalább két-három évre volna szükségem. Közelebbi tervem egy olyan válogatáskötet, amelynek mintegy negyed része új versekből, másik háromnegyed része pedig az eddig megjelent köteteimből és írásaimból válogatna.  
  
A taglalt öt év alatt hány verset írtál? 
  
Talán húszat. 
  
Mikor írtad az utolsó versedet? 
  
Tegnap. 
  
Hogy-hogy tegnap verset írtál? 
  
A magyar művészetért folytatott magántevékenységem az elmúlt években gyakran táncolt kardélen, bizonytalan és labilis volt. Most érzem úgy, hogy kezd egyre biztosabb alapokon nyugodni és lassan révbe ér. Újra szánhatok időt arra, hogy le is írjam a gondolataimat… 

Varga Gabriella
 
Forrás: SZÖVETSÉG – társadalmi és kulturális hetilap 
(II. évfolyam 16. szám, 12. oldal) 
2234 Maglód, Pf.: 66. Tel.: (06-1) 369-2061 
E-mail: szovetseg@netelek.hu 
 
Lajtai Gábor honlapja: www.muveszetek.hu/lajtai
A cikk 2003. május 29-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés a
KULTURÁLIS LAPSZEMLE
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
Szerkesztőségi forródrót és SMS-küldési lehetőség: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Művészek és művészetek a világhálón