vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
FILM
Reményt adtak, utat mutattak, kapaszkodót nyújtottak
Így értékelték a jelenlévõk Márton Áron és Tõkés László személyét
2013. december 1-jén a Szigorúan ellenõrzött életek címû
dokumentumfilm díszbemutatóján
A Romániát évtizedeken át féktelenül nyomás alatt tartó kommunista rendszer rémuralmát, a diktatúra fenntartóinak és mûködtetõinek sem embert, sem Istent nem ismerõ, elvakult önkényét és mindemellett a tisztesség, a becsület és az igazság melletti kiállás szép példáit 102 percben filmvásznon bemutatni lehetetlen - hihetnénk elsõ hallásra... de csak elsõ hallásra. Merthogy e, sajnálatosan túl hosszúra nyúlt korszak szövevényeirõl ilyen rövid idõkeretben is lehet igazán hû és teljes képet, átfogó keresztmetszetet adni. December elseje óta tudja ezt Vác városa is, pontosabban mindazok, akik a Madách Imre Mûvelõdési Központ színháztermében megtekintették Petényi Katalin és Kabay Barna Szigorúan ellenõrzött életek címû dokumentumfilmjét. 
  
A második világháború befejezésétõl az 1989. december végén bekövetkezett politikai fordulatig eltelt idõszakban Erdély magyarsága dupla elnyomásban szenvedett: a kommunizmus terhe mellett reá nehezedett a nemzeti kisebbséggel járó sors megannyi súlyos hátránya is. A rendszer fékevesztetten üldözött mindent, ami a többségi gondolkodástól, helyesebben szólva a központi direktíváktól eltért: a romántól eltérõ nemzettudatot, az ortodoxtól eltérõ vallás gyakorlását, ennek megfelelõen a megsemmisítési szándék elsõdleges célpontjai a magyar történelmi egyházak voltak. A római katolikus és a református egyház meghurcoltatása nem kevés papi életáldozatba került - de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a szenvedést vállalók mellett nehezen felfoghatóan sok társuk aláírta és teljesítette is az együttmûködést az államhatalom elnyomó gépezetével. "Borzalmasan nehéz megérinteni ezeket a kérdéseket, mert aki hozzá mer nyúlni, annak vége..." - jelentette ki Kabay Barna filmrendezõ-producer a film váci vetítése elõtt tartott sajtótájékoztatón. S ha az "annak vége" kijelentés szimbolikusan is értelmezendõ, az nagyon is valóság, hogy múltjuk feltárásától egyházaink ma, huszonévekkel a rendszerváltoztatásaink után is tartanak, mert a történeti levéltári dokumentumok tartalma számukra elég gyakran meglehetõsen kellemetlen. 
A múlt megismeréséhez azonban mindenkinek joga van, és a történelemtudománynak is a múlt feltárása az elsõdleges feladata - továbbá nem kerülhetõ meg e tekintetben az utókor erkölcsi kötelessége sem. Bármilyen szemszögbõl is vizsgáljuk a történelmi tények felszínre hozatalának indokoltságát és szükségszerûségét, a következtetés nem lehet más, mint hogy a dokumentumok hovatovább egyre több napvilágra kerülõ bemutatásával és feldolgozásával az egyházaknak elõbb-utóbb szembe kell nézniük. 
  
Beer Miklós: "Márton Áron személyét lélekben összekapcsolom Mindszenty Józseffel" 
A váci díszbemutató egyik házigazdájaként jelenlévõ dr. Beer Miklós megyéspüspök köszönte a lehetõséget, hogy a bemutatandó dokumentumfilm kapcsán "együtt lehetünk és a múltunkról gondolkozhatunk", majd szavait így folytatta: "Nagyon örülök, hogy Tõkés László püspök urat városunkban köszönthetjük. Az a kor, amelyet a film elénk tár, nemzeti sorskérdéseinket és egyházaink üldöztetését egybekapcsolja. Sokszor eszembe jut, hogy amit Jézus Krisztus bemutatásakor Simeon mondott - »Jel lesz, akinek ellene mondanak« - a történelemben hányszor megismétlõdött. De a sok hamissággal, gonoszsággal terhelt világban mindig voltak emberek, akik reményt adtak, akik az Úristentõl kapott erõs hittel utat mutattak, kapaszkodót nyújtottak..." 
A Váci Egyházmegye fõpásztora felidézte: 1968-ban, kétéves fiatal papként járt elõször Erdélyben, és amerre megfordult, mindenhol az a hír fogadta, hogy Márton Áron püspök - hosszú palotafogságának feloldása után - ismét bérmálni jár. "Erdély-szerte mindenütt nagy reménységet adott az õ jelenléte. Azokban a nehéz idõkben, az elnyomatás, üldöztetés sötét éveiben katolikus testvéreinknek õ jelentette a biztos pontot" - fogalmazott Beer Miklós. Hozzátette: késõbb Gyulafehérváron tisztelettel fejet hajtott emléke elõtt és imádkozott Márton Áron sírjánál, valamint döbbenve állt abban a szobában, ahol annak idején házi õrizetben tartották. "Lélekben összekapcsolom az õ személyét Mindszenty József hercegprímásunkkal és a lengyel Visinszky bíborossal. Minden népnek adott az Úristen igaz embereket, akik az életük kockáztatásával tartották a hitet a többiekben. Nagyon fontosnak érzem, hogy a mi kortársaink s különösen az ifjúság, az új nemzedék hitelesen megismerhesse ezt az ellentmondásos kort" - ismertette álláspontját a katolikus megyéspüspök, majd így folytatta: "Most, amikor Európában is azt tapasztaljuk, hogy a liberalizmus értékeket összekavaró világában minden megkérdõjelezõdik, a Jézus Krisztusba vetett hit adjon világos irányt mindenkinek, aki õszintén keresi az élete megoldását, családja, nemzete boldogulását." Beer Miklós végül köszönetet mondott a dokumentumfilm készítõinek és valamennyi munkatársának. "Nagyon remélem, hogy ez a film sokak számára hoz tiszta, igaz szót, igaz üzenetet" - zárta szavait a fõpásztor. 
  
Fördõs Attila: "Városom nevében köszönöm Tõkés László kiállását" 
Fördõs Attila, Vác polgármestere elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy ez a film elérkezett városukba, és kifejezte reményét, hogy mindenki számára, aki látni fogja, tanulságos lesz. 
A továbbiakban kitért arra is, hogy nem nézhetjük tétlenül a Kárpát-medencei magyarság lélekszámának ijesztõen gyors csökkenését. Megállapította: csak ezzel a jelenséggel szembenézve találhatjuk meg azokat a kitörési pontokat, amelyek ezt a trendet megváltoztathatják. "De ahhoz, hogy egyáltalán eljussunk odáig, hogy nemzetstratégiailag új szempontokat és új cselekvést fogalmazhassunk meg, ismernünk kell, hogy mi történt velünk és az hova vezetett" - emelte ki beszédében a rendezvény másik házigazdája. Ezt követõ szavai igen-igen felemelõvé tették a pillanatot: "Megragadom az alkalmat, hogy Tõkés püspök úrnak városom nevében köszönetet mondjak azért a kiállásért, amit a nemzet érdekében megtett, nemcsak a temesvári események kapcsán, hanem azt követõen is, mindenhol." 
"És rajta keresztül köszönöm annak a két és félmillió embernek, aki a határainkon kívül magyarnak vallja magát, a magyarság iránt tanúsított hûségét" - tette hozzá Vác város polgármestere. 
  
Tõkés László: "Ha nem állunk a sarkunkra, nem tudunk megmaradni" 
- A hit és a reformátusoknál a hitvallás éve alig hogy véget ért… Advent elsõ vasárnapján ez a hit tölti el a lelkemet. Ha valamire, akkor erre a hitre volt szükség ’89 elõtt... - kezdte beszédét a Vácott díszvendégként igen nagy szeretettel és tisztelettel köszöntött Tõkés László. A ’89 elõtti korszak érzékeltetésére felidézte a vetített filmmel rokon címû könyv, a Szigorúan ellenõrzött evangélium borítóját illusztráló képet: a templomtornyot, amelyen sarló és kalapács szorítja ki a keresztet/csillagot, és ezt fûzte hozzá: "Olyan világban éltünk, amikor ez megtörténhetett." Kifejtette: még mindig furcsán állunk ezzel az ateista, embertelen kommunista múlttal, és még mindig kimondhatatlan nehézségekbe ütközik a puszta tényfeltárás. Csupán a múlt meghamisítása nem ütközik akadályokba" - állapította meg. "Mi csak az igazsághoz ragaszkodnánk, az viszont kárhozatos bûnnek számít" - mondta, keserûen téve hozzá, hogy Európában sincs ez másképp. 
Tõkés László miután megköszönte a Petényi Katalin-Kabay Barna szerzõpárosnak a Szigorúan ellenõrzött életek címû filmet, így szólt az ahhoz fûzõdõ érzéseirõl, gondolatairól: "Azért is telik kedvem ebben a filmben, mert katolikusok és reformátusok együtt szerepelünk benne, igazi erdélyi ökumenikus szellemben. Nekem is példaképeim közé tartozik Márton Áron. Abból a fából faragták, amely nekem is az eszményem..." 
Újságírói kérdésre válaszolva õszinte hálával beszélt a szüleirõl: nagylelkû, nyolc gyermeket világra hozó édesanyjáról, aki "a konyhában valóságos kis szabadegyetemet tartott", és minden tiszteletet kiérdemlõ püspök-helyettes édesapjáról, akit a Szekuritáté eltávolított a közéletbõl. Szüleit erdélyi típusú ellenálló, rebellisfajtáknak nevezte, akik a hitet is gyermekeikbe táplálták. Hét testvérét is mindig maga mellett tudhatta. Egyikük sem akarta soha lebeszélni arról, amit tesz, és nem intette óvatosságra a család érdekére hivatkozva, noha megesett, hogy más-más városokban, helyszíneken, de a nyolc testvér közül egyszerre hét élvezte a Szekuritáté vendégszeretetét. "Pontosan tudom, hogy mit jelent a család összetartó ereje, ami nagymértékben hiányzik manapság" - mondta Tõkés László.  
A hit és a családi neveltetés mellett bátorságának másik forrásául az igazságérzetét említette, amelynek birtokában a diktatúra alatt átélteket "nem tudta és nem is akarta lenyelni". Az erdélyi magyar kisebbség jelenlegi helyzetére utalva kijelentette: "Ha nem állunk a sarkunkra, nem tudunk megmaradni." 
A film legfõbb erényét és üzenetét így foglalta össze: "Ez az alkotás emléket állít annak az idõnek, hogy erõsítse hitünket és állhatatos szembenállásunkat minden embertelen és istentelen hatalommal szemben." 
  
Petényi Katalin: "Drámai sorsokon keresztül adunk hiteles képet" 
"Kötelességünknek éreztük, hogy a film rendkívül gazdag nyelvével átélhetõ drámai sorsokon keresztül adjunk hiteles képet errõl a történelmi korszakról. Hogy mi úgy járuljunk hozzá a múltfeltáráshoz, hogy beszélünk olyan emberekrõl, akik minden áldozatot vállalva élték le az életüket, és olyanokról, akik megalkudtak" - kezdte gondolatait a film író-rendezõje, Petényi Katalin. Felidézte: a hatvanas évek közepén jártak elõször Erdélyben és azóta különféle segélyszállítmányokkal gyakran visszatértek. Így ismerkedtek meg református lelkészekkel, parasztemberekkel, tanítókkal, akik befogadták õket akkor, amikor tilos volt a külföldiekkel kapcsolatot tartani, így belülrõl ismerték meg az õ életüket. "Aztán amikor hallottunk a falurombolásról, az autónk benzintankját titokban  megfeleztük, az egyik felét a benzinnek, a másikat az exponált filmanyagnak építettük ki, és útnak indultunk - mesélte Petényi Katalin -, hogy megörökítsük az erdélyi helyzetet, és hírt adjunk a világnak arról, hogy a magyarság õsi mûemlékei és falvai milyen veszélyben vannak. Az egyhetes forgatás alatt kétszer vitt el minket is a Szekuritáté, úgyhogy személyesen is megtapasztaltuk, mit éreztek az ott élõ emberek..." Elmondta: ezekre a tapasztalatokra vezethetõ vissza, hogy a Hitvallók és ügynökök film után fontosnak érezték, hogy az erdélyi magyarság helyzetérõl is filmet készítsenek. Ehhez másik nagyon fontos impulzus az 1989-es év volt, amikor szüntelenül várták, hogy a Panoráma adásaiban megjelenjen Tõkés László akkori temesvári lelkész, és a "legnagyobb izgalmakkal követték végig az õ sorsát". "Az õ személyes felelõsségvállalása és hite a civil kurázsi egyedülálló példája volt akkor" - szólt a romániai forradalom elvitathatatlan hõsérõl Petényi Katalin. 
A filmrõl megjegyezte: abban nagyon fontos szerepe van Márton Áron karizmatikus püspöknek, akinek az élete a köréje épült ügynökök jelentéseinek tükrében bontakozik ki. Ugyanakkor fontosnak tartották, hogy az '56-os magyar forradalommal vállalt szolidaritásnak áldozatul esett erdélyi magyarokról is megemlékezzenek. A film másik csomópontja a Tõkés család megfigyelése: a Tõkés István teológiai professzor és fia, Tõkés László köré épült iszonyatos hálózat bemutatása… 
  
Kabay Barna: "A filmtrilógia harmadik része, a Stigma is elkészült" 
A Szigorúan ellenõrzött életek címû dokumentumfilm rendezõ-producere, Kabay Barna mindenekelõtt megidézte az 1994-ben elhunyt Gyöngyössy Imre filmrendezõ, dramaturg kollégája és jó barátja emlékét, akinek az élete, példája, az ellene máig zajló lejárató kampány, az elhallgatása, a Vácott töltött börtönévei, a konstruktív per, aminek áldozata lett egy életen át, az a tény, hogy soha nem rehabilitálták és így tovább, sorsdöntõen érintette meg õket, mint ahogy számos más tényezõ is, ami Magyarországról Németországba vándorlásra késztette õket Katalinnal. A film elkészítéséhez ugyancsak meghatározó ösztönzést jelentett számukra az, hogy mindezt a Tõkés család és Tõkés László sorsán keresztül újra átélték. 
A rendezõ-producer tájékoztatta az érdeklõdõket arról is, hogy a Hitvallók és ügynökök és a Szigorúan ellenõrzött életek után a filmtrilógia harmadik része, a Stigma is elkészült. Újabb megrázó történet: a film dr. Barta Tibor köztiszteletben álló ortopéd orvos döbbenetes esetét dolgozza fel, aki a Szekuritáte "Stelian" fedõnevû ügynökeként 1985-ben Kolozsváron feleségül vette Tõkés Eszter fogorvost, hogy rajta keresztül állandó információkat adjon az ellenzéki magatartású Tõkés családról és a kolozsvári értelmiségrõl. 
Kabay Barna végül több költõi kérdést is feltett: "Hogyan lehetséges, hogy beleássuk magunkat a bukaresti archívumok anyagába, éveket töltünk el történészekkel, soha nem látott dokumentumokat szedünk elõ, Márton Áron nyomában járunk, fel szeretnénk tárni az igazságot és Gyulafehérváron mégsem kapunk forgatási engedélyt? Hogy lehet az, hogy huszonnégy évvel a forradalom után máig nem lehet megérinteni Gyulafehérváron azt az épületrészt, amelyet idézõjelben Csillagvizsgálónak neveztek, de valójában a Szekuritáté megfigyelõközpontja volt? Hogyhogy nem lehetséges egy szót szólni errõl, és harcolni kell, a nemzetközi filmes frontok gyakorlatával kegyesen hazudozva lehet idõnként bejutni ezekbe a borzalmas helyiségekbe? És folytathatnám…" 
  
*
  
Kabay Barna költõi kérdéseire nem tudjuk, csak sejtjük a választ, valamit azonban nagyon pontosan tudunk: a Szigorúan ellenõrzött életek címû dokumentumfilm minden eddigi vetítésén, így Vácott is a nézõközönség szûnni nem akaró tapsba sûrítette a látottakra adott válaszát: hogy fontosnak tartja a sok rejtély fedte közelmúlt feltárását, a feltárás eredményeinek megismerését. Hogy érdeklik a boldoggá avatás felé tartó Márton Áron püspök sorsának és az általa vezetett erdélyi katolikus egyház életének eddig soha sehol nyilvánosságra nem hozott részletei. Hogy kíváncsiak az 1989-es romániai forradalom kirobbanásához vezetõ útra és mélyen tisztelik Tõkés László áldozatos szerepvállalását, példaértékû kiállását. Hogy szeretik ezt a filmet. Hogy elismeréssel tekintenek az alkotókra és hiánypótló munkájuk folytatására buzdítják õket. 
Mert, amiként azt Gróf Széchenyi Istvántól megtanultuk: a múlt ismerete nélkül nem lehet jövõt, tisztességes emlékezés nélkül pedig nem lehet nemzetet építeni. 
Varga Gabriella
A cikk 2013. december 7-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a FILM rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2013