vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Akit a monumentalitás ihletett
Aba-Novák Vilmos-kiállítás a Józsefvárosi Galériában
Budapest egyik legendás kiállítóterme évtizedek óta a Józsefvárosi Galéria. A hetvenes években történt átalakítás után a magyar avantgarde festészet fontos bemutató terme lett. Rangot jelentett ott kiállítani. A Százados úti Mûvésztelepen élõ képzõmûvészek alkották a kiállítók döntõ többségét. A Galéria vezetése elkötelezett volt a nonfiguratív, konstruktivista stílus iránt, a progresszív és iparmûvészeti és ipari alkalmazásoknak, a tárgy- és környezetkultúra bemutatásának. A tiltott avantgárd mûvészeknek nyújtott bemutatkozási lehetõségek miatt nemegyszer kellett tartaniuk a vezetõknek a hátukat a felsõbb szervek elõtt. A helyzetet úgy oldották meg, hogy a konzervatív szemléletû tanácsi hatalom állami irányítás alá vonta, és ezzel kihúzta a méregfogát a kísérletezõ, a valóságot ábrázoló csoportoknak. 

Az idén újjászületett Galéria a körúton, a Nap utca sarkán mindjárt egy nagy dobással hívta fel magára figyelmet, megmutatva, hogy a legjobb, legmerészebb hagyományokat kívánja folytatni. Az Egy merész újító címû tárlatán Aba-Novák Vilmos 35 alkotását tekinthetjük meg. A tárlat a modern magyar festészet egyik nagy alakjának illusztrációit, olaj- és temperafestményeit, egyházi munkáinak terveit és rézkarcait mutatja be. A kiállításon láthatók a festõmûvész munkásságának kezdeti korszakából való grafikák és rézkarcok, emellett bemutatják olajfestményeit és temperával készült képeit, valamint köztéri munkáinak terveit. A kiállítás kurátora Kováts Kristóf mûvészettörténész. 

Aba-Novák Vilmos a XX. századi magyar festészet egyik legvitatottabb alakja is. Az õ festõi világlátása a dinamikus kompozíciókra épül. Kedveli a harsány színeket, és különösen vonzza a cirkusz világa. Az újklasszicista szellemû római iskola legtermékenyebb alkotójának tartják a kritikusok. A magyar templomfestészetben is a megszokottól eltérõt hozott létre. Újításai a többi között a jászszentandrási és a budapesti Városmajori templom freskóin figyelhetõk meg. Az utóbbi alkotás a magyar egyházi vezetés és a templomba járó hívek között olyan nagy felháborodást váltott ki, hogy tiltakozásuk a római pápáig is eljutott. Õ is azt a mûvészpályát járta be, mint a legtöbb magyar mûvész általában: itthon még nem ismerték el, a világban viszont már igen. A tárlaton a mûvész egyházi jellegû munkáiból látható a józsefvárosi Rezsõ téri templom mennyezeti kupolájának freskóterve, valamint az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat nyert A magyar-francia kapcsolatok ezer éve címû, 2x7 méteres, 14 falemezbõl álló pannó terve is. 

Aba-Novák 1894. március 15-én Budapesten született. Édesapja Novák Gyula vasúti mérnök, édesanyja a bécsi születésû Waginger Róza. Kisgyermekkorát Krisztinavárosban élte; már korán kezdett járni az ócskapiacra rajzeszközöket vásárolni. 1912-ben érettségizett a budapesti Toldi reálgimnáziumban, ezt követõen a Képzõmûvészeti Fõiskolán Révész Imre tanítványa lett. Tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba elõnevet. 1913 nyarán a Szolnoki Mûvésztelepen Fényes Adolftól olajfestést tanult. Alig megkezdett tanulmányait megszakította a háború, 1914 októberében bevonult a 29. honvédezredbe. Számos katonai kitüntetésben részesült, azonban a háborút - naplója tanúsága szerint - teljesen értelmetlennek, mûvészi ambíciói gátlójának tartotta. Megsebesült, jobb karja hosszú ideig béna lett. Közép- és felsõfokú rajztanári oklevelét mint szabadságos katona szerezte meg 1918-ban. Ugyanebben az évben kitüntetésekkel szerelt le, majd egy évig a József Nádor Mûegyetemen kisegítõ tanársegéd volt. 

Elsõ grafikai kiállítása 1922 szeptemberében az Ernst Múzeumban nyílt meg. 1923-tól a Magyar Rézkarcoló Mûvészek Egyesületének tagja lett. Ebben az évben vásárolta meg a Szépmûvészeti Múzeum Fahordás címû olajképét. 1925-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság 5 millió koronás külföldi utazási díját és külföldi utazásokat tett, Velence-Verona-Milánó-Bern-Párizs útvonalon. A kiállított képek között látható Savonarola címû rézkarcával 1926-ban elnyerte a Szinyei Társaság grafikai nagydíját. 

1928-tól 1930-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Római útja után, 1930-tól megújította festészetét, áttért a temperára, képein pedig nem a klasszikus témákat, hanem cirkuszokat, vásárokat, az embertömegek mozgását, valamint a vidéki életet festette meg harsány koloritokkal, rikító sárgákkal és a sötétbõl elõbukkanó vörös színekkel és mélybarna arcokkal, tárgyakkal. Különlegesen izgalmas a Red’s Band címû festmény: egy lokálban vagyunk, talán már jól benne az éjszakában. A falon szellemek rajzolódnak, és a parketten és az asztaloknál szellemárnyak táncolnak, ülnek. A színeké a fõszerep, mint a káprázatokban. 

Számtalan helyen állított ki. 1928-tól kezdve minden évben szerepelt a Velencei Biennálén, de a The Print Club of Philadelphia is bemutatta grafikáit. Gyûjteményes kiállításokat rendezett Milánóban, Genovában, Bergamóban, Triesztben. Szerepelt Pittsburgh-ban és New Yorkban is. A Búcsúsok kompátkelése a Tiszán címû képét megvásárolta a New York-i Museum of Modern Art. 

Mint freskófestõ számos állami és egyházi megbízást teljesített. Az õ munkáját dicséri a korábban említetteken túl a szegedi Hõsök kapuja, a székesfehérvári Szent István-mauzóleum.  Szeptember 29-én, 47 évesen hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temetõben található. 

Aba-Novák Vilmos a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. Kora fiatalsága óta festõnek készült. Késõi temperafestményein felismerhetjük az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit. Festészetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erõteljes ábrázolókészség. Virtuóz technikával és tarka színekkel idézi meg az alföldi nép életét. Festészetének erõteljességét a  fény-árnyék hatások és az alakok plasztikussága adja. Monumentális alkotásaival a korszak nagyszabású állami és egyházi megrendeléseit teljesítette.  

A kiállítás 2013. október 16-ig látható a József körút 70-ben. 

Novák Imre
A cikk 2013. október 8-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2013