vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
IRODALOM, KÖZÉLET
Horváth-Hoitsy Edit irodalmi-mûvészeti díj
Horváth-Hoitsy Edit
Horváth-Hoitsy Edit
  
Elõzmények 

Budapesten (Újpesten) 2013. január 30-án Babics Jenõné, Horváth-Hoitsy Edit lánya és jogörököse, valamint  dr. Bárdosné Fetykó Judit a 11020/H/309/2013. ügyszám alatti bejegyzési szerzõdésben közjegyzõ elõtt rögzítették, hogy Babics Jenõné hozzájárul ahhoz, hogy dr. Bárdosné Fetykó Judit megalapítsa és kiadja a Horváth-Hoitsy Edit irodalmi-mûvészeti díjat, valamint azt, hogy ezentúl dr. Bárdosné Fetykó Judit a Horváth-Hoitsy Edit nevével fémjelzett díj kizárólagos kiadója. Babics Jenõné egyúttal visszavonta - a korábban szóban kiadásra engedélyezett - Horváth-Hoitsy Edit nevével fémjelzett irodalmi díj kiadását az AKIOSZ-tól; ugyanakkor a szövetség által kiadott két díjat nem vonta/vonatja vissza. 
  
A díj alapítója a díjat a következõ szempontok szerint ítéli oda: 
  
- a díjat olyan huzamosabb ideig magas színvonalon alkotó személy kaphatja meg, aki mûvészi munkájában és emberi magatartásában egyaránt méltó rá (valamint nem tagja bármely irányú szélsõséges csoportnak, mûvei, megnyilatkozásai sem utalnak ezekkel való egyetértésre - ha ez mégis elõfordul, a díj visszavonható a díjazottól); 
  
- a díjat kaphatja: író-költõ; elõadómûvész; szervezõ-rendezõ; szerkesztõ-kiadó; illetve olyan, irodalommal foglalkozó személy, aki a felsoroltak szakmai, emberi fejlõdését, bemutatkozását, sikerét támogatja. 
  
A díj alapítója a díjat évente egy alkalommal adja ki egy fõnek. Kivételes esetben lehetséges több díj kiadása is egy évben (az arra egyébként érdemes mûvészek elõrehaladott kora, egészségi állapota okán). 
  
A díj átadását megelõzõen évente összehívott szakmai bizottsággal/kuratóriummal (min. 5 [öt] fõ) a díj alapítója egyeztet, véleményét figyelembe veszi. Szakmai véleményt/javaslatot olyan személy tehet, aki már megkapta a díjat vagy nem lesz számára a díj késõbb sem kiadva. 
  
A díjjal nem jár pénzjutalom. A díjat az alapító és a fenntartó saját költségén adja ki, a díjazottaknak oklevelet és plakettet adományoz: 
  
- az oklevélen aláíróként szerepel: a díj kiadója Fetykó Judit néven írja alá az oklevelet, (illetve ugyanezen a néven hirdeti meg a díjat); a költõnõ jogörököse (bármely el nem érés esetén sk-zva), a kiadásban részt vevõ bizottsági/kuratóriumi tagok aláírása; 
  
- a plaketten Horváth-Hoitsy Edit arcképe szerepel, születési-halálozási évdátuma, valamint a plakett szélén körbe a kiadás éve és kategóriája, esetleg a díjazott neve. A plakett 10 cm átmérõjû, anyagminõsége változó lehet, díszdobozban kerül át-/kiadásra ünnepélyes keretek között.  
  
A Horváth-Hoitsy Edit Díj kiadását a díj kiadója naplóban rögzíti. 
  
A Horváth-Hoitsy Edit díj alapításáról az interneten a díj alapítója tájékoztatást nyújt, illetve az évenkénti díjkiadáskor a szakmai véleményezõk nevét is nyilvánosságra hozza. 
  
  
A kitüntetést 2013. május 25-én Németh Sándor elõadómûvész vette át 
  
A Horváth-Hoitsy Edit (1929. október 1. Budapest/Angyalföld - 2007. július 15. Budapest/Újpest) költõrõl elnevezett irodalmi-mûvészeti díjat 2013. május 25-én Budapesten a Rátkai Márton Klubban tartósan magas színvonalon végzett munkájáért Németh Sándor (sz. 1932. október 2.) vers- és prózamondó elõadómûvész vehette át. Az ünnepi mûsorban megzenésített versekkel Balkay László pszichológus-terapeuta, színjátszó, zeneszerzõ; versek felolvasásával Fetykó Judit, Havas Judit irodalomtörténész, elõadómûvész, Keczely Gabriella, Kemény János és maga a kitüntetett: Németh Sándor mûködött közre. 
  
A mûsor kezdetén Fetykó Judit köszöntötte a jelenlévõket, egyúttal bejelentette Horváth-Hoitsy Edit virtuális verseskötetének megjelenését a MEK-en (Magyar Elektronikus Könyvtár), melynek elérését elõzõleg már kiosztották: http://mek.oszk.hu/11500/11558/11558.pdf. "Átadjuk a Horváth-Hoitsy Edit irodalmi-mûvészeti díjat, melynek várományosa közöttünk van" - folytatta a rendezvény háziasszonya. A következõkben Horváth-Hoitsy Edit életútját ismertette. 
  
"Babics Jenõné (Horváth-Hoitsy Edit leánya) így ír édesanyjáról, Horváth-Hoitsy Editrõl: »Szegény polgári családba született, de több nemzetbõl való nemesi és paraszti õsök is színezték egyéniségének palettáját. Sokáig átlagos életet élt. A mindennapok gondja, a létfenntartás kényszere elnyomta a benne tomboló kifejezési vágyat és tehetséget. Az 1990-es évek elején kezdett írni verset, prózát, mûfordítást. Ugyanakkor féktelen tudásvággyal képezte magát, verstannal, stilisztikával, mondattannal foglalkozott, görög, latin és középkori klasszikusokat olvasott. Nemcsak magyarul, de hollandul is írt verset, prózát. Anyagi eszközök és támogatói háttér hiánya miatt csak három kötete jelenhetett meg (Álmodj varázsló - versek, Triola - színmûvek, Hallgass Anakreónra - versek, prózák). Kis orgánumokban publikált, a központi Kristály korrektoraként látott el közösségi feladatot, s ha felkérték, zsûritagként is helytállt. Országos irodalmi pályázatokon szerzett díjakat és 2002-ben a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja címmel tisztelte meg. Társadalmi érzékenység, a tehetségek méltánylása és segítõkészség jellemezte. A megélt évek, a betegségek okozta szenvedés tovább színezték gondolatvilágát. Kisebb kiábrándult idõszakoktól eltekintve, alkotói termékenysége a halál közelségében sem csökkent, mintha pótolni akarta volna a késõi kezdés miatt elveszett idõt.«" 
  
Keczely Gabriella mindehhez a következõket fûzte:  
  
"Varázslatos ember volt! A Mûvészetbarátok Egyesületében ismertem meg: elõször, mint szimpatikus embert, aztán ez nem sokkal késõbb kiszélesedett mûvészetére is, amit mindig nagyra becsültem. Általa csatlakoztam az AKIOSZ-hoz (Alkotó Képzõmûvészek és Írók Országos Szövetsége). Edit nemcsak tehetséges, hanem szerény ember is volt. De fájt neki, hogy pénz és megfelelõ kapcsolatok hiánya miatt méltánytalanul kevés mûve jelenhetett meg kötet formájában, miközben mások ontották a jó vagy kevésbé jó kiadványokat. Egyetlen jelentõs kötetének megjelenése az Adrianus Kiadónak, azaz Nick Ferencnek, a Magyar Kultúra Lovagrend alapítójának köszönhetõ. Öröm számomra, hogy én is hozzájárultam a kötet megszületéséhez azzal, hogy betördeltem Edit gyönyörû verseit. A kötet címe: Hallgass Anakreónra. Hogy miért ez a címe? Idézzük a költõnõt." 
  
A költõnõ gondolatait Németh Sándor tolmácsolta:  
  
"Most - évtizedek sorával a hátam mögött - már bevallhatom: nem érzem jól magam abban a korban, amelyben megszülettem, s amelybõl távozni fogok, ha lejár az órám. Idegen jövevénynek érzem magam, ijeszt a felgyorsult technikai fejlõdés minden természetellenes velejárójával. Az »õszinte szókimondás« alpárisággá fajult; aki még õrzi a maga »magánszféráját«, álszentnek bélyegzik azt. Ideálok helyett itt vannak a pop- és tévésztárok, hõsök helyett a gátlástalan »akcióhõsök«, s a szépséget futószalagon állítják elõ, akárha »klónoznák« õket: a királynõket. Jelszó a SIKER, a minél gyorsabban és könnyebben elérhetõ. ANAKREÓN nekem nem csupán egy idõszámításunk elõtt cca. hatszáz éve élt görög költõ, hanem szimbólum is - fõként az - a maga egészséges életfilozófiájával, bölcs derûjével. »Óvatos duhaj«, amint ezt napjainkban kifejezik. A Hallgass Anakreónra tulajdonképpen intés és figyelmeztetés magamnak, éppen mivel olyan hajlamos vagyok a zord és tragikus látásmódra, a hangulati és szemléletbeli szélsõségekre, az eufóriára és az elkeseredésre egyaránt, de idõnként, csapongásaim mellett az egyensúlyra való törekvésre is. Remélem, mások is így látják majd." 
  
Az emlékezésbe itt Kemény János kapcsolódott be: 
  
Horváth-Hoitsy Edit Hallgass Anakreónra címû kötetének elõszavát Baranyi Ferenc költõ írta: "Horváth-Hoitsy Edittel többször tartózkodtam egy helyiségben, de egyetlen szót nem váltottam még vele. Azt sem tudom, hogy a Mûvészetbarátok Egyesületének ilyen-olyan rendezvényein az egybesereglett negyven-ötven ember közül melyik volt Horváth-Hoitsy Edit. Verseit ugyanis kis példányszámú orgánumokban, félamatõr antológiákban évek óta olvasom már. Azt hiszem, már akkor »kiszúrtam« magamnak, amikor publikálni kezdett. Ritka az a költõ napjainkban, aki emberi fogyasztásra alkalmas verseket ír - hát hogyne örülnék neki, ha ilyet találok! Mert amúgy - amint néhány éve megírtam már - mostanság félek a versektõl. Agresszívak, nagyképûek, sértõek, fityiszt-mutatók. Az volna a dolguk, hogy legemberibb indulataim cinkostársául szegõdjenek s magabiztosabbakká tegyék a humánum mind félszegebb moccanásait a lelkemben. Ehelyett felbõszítenek vagy megaláznak. Horváth-Hoitsy Edit versei segítik az olvasót embernek megmaradni. Merthogy õszinték és szépek. Gyónásszerûen személyes a vallomása, még akkor is, amikor egy-egy kultúrélmény hatására ragad tollat vagy a magyar történelem nagyjait idézi meg verseiben. Hangsúlyozom: szép verseiben. Oly ritka manapság a szép vers, amelyik gyönyörködtet is, nem csupán elgondolkodtat vagy felkavar. Horváth-Hoitsy Editet azért is szeretem, mert van bátorsága »divatjamúlt« lenni. Megtisztelés számomra, hogy elõszót írhatok új verseskötetéhez. Akár megismerkedünk személyesen, akár nem - én hûséges olvasója leszek mindig." 
  
Keczely Gaby vette át a szót: 
  
"Az én kedvenc versem tõle a Mindent akarok. Nagyon kevesen tudják róla, hogy nemcsak nagyszerû költõ, hanem nagyon jó grafikus! A marokszedõ címû versét, amit betegsége miatt õ már nem tudott elõadni, nagyon sokszor mondtam el plénum elõtt a kérésére és késõbb - a sikertõl felbátorodva - magamtól is. Az õ ötlete volt, hogy elõadóesteket csináljunk a saját és költõtársaink verseibõl. Ezért megalakult a Négyek: Keczely Gabriella, Kemény János, Horváth-Hoitsy Edit, Németh Sándor. Ezt a hagyományt halála után is megõriztem. Azóta a Négyek már Tizennégyekké alakult, sõt ezekre az alkalmakra létrehoztuk a Költõtoll Társaságot. Minden évben legalább egyszer a KÖSZI (Kõbányai Szabadidõ Központ) ad helyet e nemes hagyománynak. Edittel elvállaltuk az AKIOSZ központi lapjának, a Kristálynak a szerkesztését. Ketten, szinte szimbiózisban csináltuk a lapot, nem voltak kifejezetten elhatárolt reszortok. Nagyon jó volt vele dolgozni: intelligens, okos, mûvelt, jó humorú nõ volt. Minden problémát sikerült pillanatok alatt áthidalni, pedig nem volt egyszerû feladat." Szavait Keczely Gaby a költõnõ Ars poetica címû versének tolmácsolásával zárta. 
  
Balkay László gitáros-énekes Ars és Rész szerént való versénekei után a jelenlévõk Németh Sándor elõadásában hallhatták a Mózes, majd Havas Judit elõadásában A marokszedõ (Ruth Könyve) címû költeményeket. A mûsor folytatásában további szavalatok következtek: sorrendben Németh Sándor a Júdás kötele, Keczely Gabriella Az asszony és a Vezúv, Kemény János a Kicsike asszony - apró zsámolyon, Fetykó Judit A vén Szapphó, Havas Judit a Messze kerülj!, Németh Sándor A térkép elõtt, Havas Judit a Nem rang - nem kiváltság, Kemény János a Mindent akarok, Németh Sándor a Hajó - Hullám - Halász - Halál, Keczely Gaby a Hm - be csúf!!!, Kemény János a Titkod tiéd, Németh Sándor az Így éltem itt... és Keczely Gaby A titok címû Horváth-Hoitsy-Edit-mûveket osztotta meg a hallgatósággal. Végül a Gyönge violáról... címû vers közös eléneklése következett a Megkötöm lovamat dallamára: 
  
                           Horváth-Hoitsy-Edit: Gyönge violáról… 
  
                           Fehér kerítésen fut már a borostyán. 
                           Hársfa hûvösében alszik a tarisznyám. 
                           Fehér bimbó pattan, szembenéz a nappal; 
                           hunyorog a fényben, nevet a tavasszal. 
  
                           Terjeng már a színes bazsarózsa bokra. 
                           Olyan, mint a hímes bokorugró szoknya. 
                           Pelyheit a pitypang rábízza a szélre, 
                           magamat rábízom tavaszi reményre. 
  
                           Mocorog a hangya, nem gondol a télre. 
                           Hanga fut a dombnak domború mellére. 
                           Gyönge violárúl szól a virágének; 
                           magamat kötöttem tavaszi reményhez. 
  
Horváth-Hoitsy Edit költõi alakjának felelevenítése után elkövetkezett a róla elnevezett irodalmi-mûvészeti díj átadása. Tartósan magas színvonalon végzett munkája elismeréseként Németh Sándor (sz. 1932. október 2.) vers- és prózamondó elõadómûvészt érte az a megtiszteltetés, hogy a kitüntetést átvehette. A díszoklevéllel és Dombrádi István szobrászmûvész emlékplakettjével kifejezett elismerés a meghatódás és az öröm érzését szülte a mûvészben. Ez ilyenkor természetes - de ebben az esetben a megindító érzelmeket felfokozta, hogy Németh Sándor olyan díjat vehetett át, amelyet egykori nagyon tisztelt pályatársáról neveztek el. 
  
A kitüntetettnek mi is szívbõl gratulálunk, és kívánjuk, hogy a magyar költészet és próza gyönyörû tolmácsolásával még sokáig örvendeztesse meg közönségét! 
  
Horváth-Hoitsy Edit versei ezen a honlapon is olvashatók: 
http://ven-szappho.uw.hu/ 
  

 
 
A fényképeket Kiss Sándor készítette.
 
A cikk 2013. június 3-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
az IRODALOM, KÖZÉLET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2013