vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
ZENE
"Mustármagok" éneke Marosvásárhelyrõl
"Az Isten Országa olyan, mint a mustármag, amelyet az ember elvet a földjébe. Kisebb ugyan minden más magnál, de amikor felnõ, nagyobb minden veteménynél. Sõt akkora fává nõ, hogy az ég madarai rászállnak és ágai közt fészket raknak." (Mt 13,32)
  
Pünkösdvasárnap délelõtt a Duna Televízió képernyõjén nem elõször tûnt fel a Mustármag Énekegyüttes - a Magnificat a Kárpátokban, a Te Deum és a Hiszek a romokon saját szerzésû rockoratóriumok, valamint a Magyar mise nagy sikerû bemutatása révén ismertté vált marosvásárhelyi egyetemisták zenész és énekes csapata ezúttal a közelmúltban elkészült, Márton Áron püspök alakját középpontba állító, Népemért vállalom címû zenemûvét mutatta be Gyimesbükkön az ezeréves határnál összegyûlt ünneplõ sokaságnak és a televíziónézõknek. 
  
Alig látni manapság fülhallgató nélkül járó, kelõ, létezõ fiatalt. Az internet, az mp3-ak, 4-ek, okostelefonok és egyéb csúcstechnikai csodaherkentyûk mára állandósították a zenehallgatás lehetõségét minden helyzetben, minden helyszínen és minden tevékenység közepette. Ma már nem azt számoljuk, a fiatalok hány órát töltenek zenehallgatással naponta, hanem azt, hogy hányat nem ezzel töltenek - a hallgatott zene pedig (tisztelet a kivételnek) legtöbbször erõsen negatív hatásokat hordoz és negatív tartalmú szövege is folyamatosan rombol. A színfalak mögött kitalált és mesterségesen összetákolt, nyugatmásoló sztárocskák legtöbbször az egyik tehetségkutatótól a másikig sztárocskák, mégis a tizenéves korosztály ideáljaivá válnak. Ennél is nagyobb baj, hogy korunk popzenéje saját iparágat és piacteret alakított ki a klubok és diszkók árnyékában, saját holdudvara van, szenvedélybetegségek, alkohol, drog, erõszak melegágya lett. Ennek a többnyire importárunak a fiatalok által tulajdonított jelentõsége és rájuk gyakorolt hatása rémisztõen nagy; meghatározó módon rossz irányba tereli õket. 
  
Mindeközben itt-ott meg-megbúvik egy-egy sziget, ahol a veleszületett tehetség is kibontakozhat, mégpedig saját meggyõzõdése szerint, helyi gyökereibõl és hagyományaiból táplálkozva, építõ, elõremutató, pozitív értékekre építkezve. Róluk persze kevesebbet hallunk. 
  
A marosvásárhelyi "mustármagok" közössége is ilyen sziget. 
  
  
Kollégiumi nagycsalád 
  
"Evangéliumi gyökerekbõl megújuló magyar népi lelkiség" - ezt a gondolatot választotta mottójául a marosvásárhelyi Mustármag Közösség, s ennek mentén igyekszik arculatát kialakítani, mondanivalóját megfogalmazni. A közösség Papp László személye köré szervezõdik, aki a '80-as évek végén, '90-es évek elején - akkor még nagyenyedi plébánosként - felismerte, hogy a hagyományos igényeket kielégítõ pasztorációs munka mellett egy átfogó, szakszerûen kivitelezett, a hívek szociális, mûvelõdési, lelki és gazdasági életét érintõ megújulási mozgalomra van szükség. A meghirdetett missziós munka eredményeképpen többféle tevékenység kibontakozott a nagyenyedi plébánián: létrehozták az erdélyi történelmi családok egyesületét (Castellum Alapítvány), erdélyi fiatalok részvételével zenei találkozókat szerveztek (Talentum Fesztivál), az évek során több mint négyezer résztvevõvel, bentlakás és "kovászközösségek" létesítésével nevelési és evangelizációs programokat koordináltak (Mustármag-Kairos Egyesület), a Caritas keretében beindították a házi betegápolást, valamint más, a Máltai Szeretetszolgálathoz kapcsolódó szociális programokat, nem utolsósorban több mint 450 munkahely létesítését jelentõ gazdasági tevékenységeket indítottak el. Papp László atya mindehhez csupán ennyit fõz: "Mindig voltak helyzetek, amelyekbõl a legtöbbet próbáltam kihozni." 
  
A kezdeményezések számára a plébánia jelentette a helyi gyökeret, annak árnyékában növekedtek tovább, aztán megtanultak a saját lábukon állni, majd távlatban, szétsugárzó keretben éltek tovább egy összefüggõ, egységes, egymást támogató programrendszert alkotva. Ennek a programnak lett szerves része a Mustármag Közösség, amelyhez 1993-ban csatlakoztak az evangéliumi közösség megélésére indíttatást érzõ elsõ tagok. A nagyenyedi plébánián kialakított diákotthonban való együttélés idõszakában kezdett beérni a közösség kibontakozásának módja, és megfogalmazódtak a jövõre irányuló tervek és célok is. A római katolikus diákok mellett - saját lelkészük tudtával - unitárius és református fiatalok is beköltöztek az otthonba, ahol a "közösségben növekedünk, hogy közösséget nevelhessünk" elv szellemében készültek hivatásukra. 
  
1999-ben Papp Lászlót Marosvásárhelyre helyezték, ahol plébánosként szintén megújító szándékkal és missziós lelkülettel próbált tevékenykedni. Az enyedi otthonban élõ vagy onnan már kikerült, de a vele és a társakkal is kapcsolatot tartó fiatalok ott is rendszeresen felkeresték, miközben a vásárhelyi fiatalokkal is kiépítették kapcsolatukat. Az 1999-ben bejegyezett Mustármag Közösség szolgálatának kibontakozásában jelentõsnek számít az a mozzanat, amikor Papp László elhagyta a marosvásárhelyi plébániát és 2001 augusztusától érseki engedéllyel teljesen az evangelizációnak szentelte életét. Missziós munkájában az idõközben köréje szervezõdött - és szûkebb vagy tágabb értelemben közösségi életet élõ - fiatalok álltak és állnak segítségére. 
  
 
A 2005-ös év újabb mérföldkõ volt a közösség életében: Csató Béla akkori marosvásárhelyi fõesperes-plébános felkérte Papp Lászlót és a Mustármag Közösséget a belvárosi Keresztelõ Szent János-plébániához tartozó kollégium belsõ életének megszervezésére. A város fõterén található, szépen felújított "lábasház" emeleti részein berendezett Szent Imre Kollégium ma összesen százhúsz középiskolás diáknak és egyetemi hallgatónak ad közös otthont, olyan fiataloknak, akik nemcsak lakást keresnek, hanem keresztény közösségben szeretnének fejlõdni és lelkileg, szellemileg kibontakozni. Mellettük négy, a volt enyedi és a marosvásárhelyi kovászközösségekbõl kikerült nevelõnõ is a kollégiumban lakik. Mint mondják, õk a feladatukat inkább szolgálatként, mintsem "munkakörként" élik meg, és már "nem tudnak kiszakadni innen". 
  
A közösség székhelyét jelentõ kollégiumban találkoznak egymással a helyi "mustármagok" és a régebbi tagok s tartanak különbözõ programokat. A kollégiumi bentlakók és a közösség kintlakó tagjai a közös tevékenységeken, kirándulásokon kerülnek kapcsolatba egymással. Sóvárad mellett egy csodálatos természeti környezetben megbúvó kis "remeteséget" is kiépítettek, ahol legfõképpen gyermek és ifjúsági lelkigyakorlatokat szerveznek. 
  
Kiemelt szempont számukra, hogy a közösség tagjai egyénileg is jó kapcsolatot tartsanak egymással. Céljuk a szeretet kifejezése, a család megbecsülése, az otthon értékeinek megfogalmazása, és annak az értékrendnek a képviselete, amelyik elsõ helyre Isten országát és nem az evés-ivást helyezi. A felszínre került gyengeségeket, bajokat imába foglalják. Fontosnak tartják a szimbólumokat, mert - mint mondják - azok az alapokra, a gyökerekre mutatnak rá félreérthetetlenül. 
  
A 2012-ben Jakab Antal-emlékdíjjal kitüntetett közösség megannyi, a fiatalok megújulásához vezetõ utat jár, s ezek között a rockoratóriumok és rockoperák útja elõkelõ helyen szerepel. 
 
Papp László atya elmondta: van egy kórusuk és egy zenekaruk. A kórusnak a házlakók több mint fele tagja. Hamar belátják a fiatalok, hogy ezek a közösségi élmények õket is építik, ezért mindenki nagyon lelkesen jár a próbákra és a fellépésekre. "A csapatban való részvétel nem kötelezõ. Kitesszük a lapot, és az iratkozik fel, aki akar - magyarázza a lelkivezetõ. - És általában akarnak jönni. A mi diákjaink egész napjaikat, hétvégeiket szánják a közös szolgálatra..."  
  
A zenés misszió gondolata akkor merült fel a "mustármagokban", amikor Marosvásárhely megszólítását tervezték. Elsõ, Magyar mise-elõadásukat a városmisszió megnyitójára szánták; ekkor döntötték el azt is, hogy kilépnek a templom falai közül a világba. "Tudtuk, hogy a Nemzeti Színházban is megállja a helyét az evangélium, de nem voltunk benne biztosak, hogy eljönnek az emberek. Aztán zsúfolásig telt a színház..." - meséli Papp László atya. 
  
 
Tolcsvay László - Tolcsvay Béla: Magyar mise  
  
Az anyaországi közönség elõtt jól ismert Magyar Mise az egyszerûen megfogalmazott szöveg és zene eszközével vezet végig az érett személyiséggé válás útján. Ráhangol a bûnbánatra, a bûntõl felszabadult örvendezésre: Isten hûséges, irgalmas és nagyon szeret. A mi közelségünket akarja. Serkent, hogy hûségesek maradjunk hozzá, önmagunkhoz, és értékeinket megvalljuk, életkedvet nyerjünk. Az alapértékek pedig: a szellemi örökség, az õsi közösségi tapasztalat és Krisztus személye. 
  
 
Már a bûnbánatot átitatja az öröm. A Teremtõ nem elítélni, széttiporni, megbüntetni, hanem felszabadítani akar minket... Kyrie. Ez az öröm a Glóriában szabadsággá oldódik és a nyitott szív megfogalmazza, újraértékeli önmagát. Megtörténik az önértékelés, a talpra állás, és ezt kifelé is megvalljuk. Egy üzenet hordozója leszünk. Meghatározzuk és vállaljuk önmagunkat. Vállaljuk a fizikai világból való kitörést, az emelkedést - ez a Credo. Ez az új minõsítés válik életünk tartalmává. Ezért mindent odaadunk. Mindenáron szabadok akarunk maradni. Ez a Felajánlás. Annyira lenyûgöz a Teremtõ szeretete, irgalma, fensége, szentsége, hogy megrendülünk. Ez a lenyûgözõ találkozás teljesen átformál... Sanctus. Az Atya Jézust küldte el "vendéghívónak", hogy gyûjtse össze a násznépet a menyegzõre, a lakomára, az ünnepre. A mise szerkezete a személyiségfejlõdés, az emberré válás folyamatán vezet át. A legalapvetõbb szükségleteinkre épül és kibontakoztat a találkozás során. 
  
Csiszér László "mustármagos" zeneszerzõ így emlékszik vissza az elõadásokra: "A Magyar misét a megkapott zenei anyagra énekeltük. Külön élmény volt számunkra az is, amikor egy hosszabb turnéra eljött velünk Tolcsvay László is, és velünk együtt énekelt. Az egyik leggyönyörûbb elõadásunk, ami engem különösen megérintett, Petrozsényben volt. A helyi polgármester is eljött és több román ember is, akik a végén meghatódva mondták, hogy megérintette õket a dolog, és kérték a hanganyagot." 
  
 
Magnificat a Kárpátokban   
  
A zenés táncszínházi mû témája a klasszikus teremtéstörténet. Célja rávilágítani a bûn roncsoló hatalmára, felébreszteni a csodálatot Isten és a teremtett világ iránt. 
  
 
A hegygerincek fölött áthömpölygõ hang bemutatja a Teremtõ Istent. A teremtés több mozzanatban történt: elõször az anyagtalan, szellemi világegyetem születik meg, majd a láthatatlan mennyei lények öröme átterjed a látható világra is. A hálát, a csodálatot versengve élik meg. A dicsõítés csúcspontján megjelenik a színen egy új "titok", aki nem tud osztozni ebben a szabad örömben. A láthatatlan lények világában feszültség keletkezik.  
  
A démonok Éva életében is színre lépnek. Úgy tûnik, hogy a kezdeti szabad öröm, a hála világa teljesen összeomlott. A démonok minden kis épen maradt szigetet elfednek a bûnnel... 
  
Az elõadásról Papp László atya a következõ emléket idézi: "A Magnificat 2004. február 24-i marosvásárhelyi bemutatója idején az igazgató azt mondta, hogy több évtizedes pályafutása során ilyen tömeg nem volt a Nemzeti Színházban. A tûzoltók bezárták a külsõ kapukat, hogy ne tudjanak többen bemenni, féltek, nehogy leszakadjanak az erkélyek..."  
  
 
Te Deum - Rockoratórium Keresztelõ Szent János születésérõl  
  
A Te Deum zenei összeállítás is része annak a missziós szolgálatnak, amelynek keretében a Mustármag Énekegyüttes a Tolcsvay testvérek Magyar Miséjével és a Magnificat a Kárpátokban rockoratórium bemutatásával próbálta megszólítani az érdeklõdõket. 
  
 
A Te Deum laudamus Te latin gondolat azt jelenti: Téged, Isten, dicsérünk. A bibliai nyelvezet szerint a dicséret a szépség tündöklését, a dolgok valóságos értékét fejezi ki. A dicséret Isten személyére figyel. A dicséretben nem Istennek hízelgünk, hanem mi alakulunk át. Szeretetében, erõterében idõzünk. Isten az õ dicsõségét megosztja az angyalokkal és az emberrel. Meghív, hogy ennek kisugárzásában éljünk. Ha nem ezzel a dicsõséggel tápláljuk vergõdõ szívünket, akkor szívünk elszédítéséhez nem elég a világ összes alkohol és kábítószer termelése. Nem elég a szórakoztatóipar figyelmünk szétszórásához. Életünk végéig úgy is, és a halál küszöbén végképp, lényünk Isten dicsõsége után sikolt. 
  
Keresztelõ Szent János felismerte Jézusban Isten közénk jött dicsõségét. Keresztelõ Szent János születésével Isten beleszól a természet és a történelem kudarcába. 
  
Mária és Erzsébet (Keresztelõ Szent János anyja) olyan édesanyákként állnak elõttünk, akik emberileg a legreménytelenebb, legbizonytalanabb helyzetben is gyermeket vállalnak, amikor Isten erre õket meghívja. Akik bátrak, hisznek, bíznak ("történjék velem szavaid szerint"). Akik nem idegenek után futkosnak, hanem a rokonság és a hit alapján egymást keresik meg. Örömük, önértékelésük megsokszorozódik. Istenben ujjonganak! Nem világi híreket hordanak. Nem panaszkodnak, hanem boldogságról beszélnek. Akik magzatostól eltelnek a Szentlélekkel, akik gyermekeik nevelését nem a nagyvárosi agyátömlesztõ és haszontalan információtengerre bízzák. 
  
Ezek az egyszerû, hívõ édesanyák olyan fiakat nevelnek, akik nem tehetetlenkednek a kényelem, a pénz, a lelki üresség miatt, nem kallódnak el, hanem érett egyéniségként saját útjukat járják. Akik a sivatagban is boldogulnak, s majd a fõváros káprázata elõtt is talpon maradnak. Akik nem loholnak a vagyon, a karrier után, mégis erõsebbek és nagyobb méltóságot hordoznak, mint Heródes fejedelem. Akik többet tudnak az embernek való életrõl, és több jót tesznek, mint a birodalom írástudói, bölcsei együttvéve, és akik Istenrõl nemcsak kegyes szövegeket mondanak, hanem vérükkel is tanúskodnak jóságáról, igazságosságáról. "Róluk emlékezünk, õket zárjuk a szívünkbe és velük együtt zengünk Te Deumot" - vallják a "mustármagok". 
  
 
Hiszek a romokon - Rockoratórium az erdélyi egyházmegye 1000 éves fennállásának ünnepére   
  
Az erdélyi egyházmegye kelet és nyugat határán helyezkedik el, így a két egymást kizáró világ közötti választás kényszerûsége sok gondot és szenvedést okozott a történelem folyamán. Szent István király és utódainak nyugat melletti döntései nem formális politikai érdekszövetséget, hanem a krisztusi értékrendhez való szívbéli elkötelezõdést jelentették. Ezt igazolja az Árpád-házi szentek nagy létszáma és a késõbbi véráldozatokba kerülõ hûség ehhez a döntéshez. 
  
 
A latin kereszténység felvételével a magyar nép saját fajrokonságát szorította háttérbe. Orbán Balázs szavaival: "Ázsia szülöttei Ázsia vészes viharai ellen fedezték Európát." Csak a tatár erõk fõvezére több mint harmincszor küldött követet, levelet a magyar királynak, aki a kereszténység által testvéresült népek védelmében nem engedte országán átvonulni a mongol hadakat és nem is csatlakozott a pogányokhoz (pedig abban a helyzetben az sem lett volna szégyen, ha behódol és együtt rohannak rá a nyugatra). Kelettõl elfordultunk, nyugat sem érzett magáénak, hiszen hálája az lett, hogy amikor a tatár keletrõl betört, a keresztény német császár nyugatról rontott rá Magyarországra. 
  
E történelmi kényszerek fõ színtere és elszenvedõje az erdélyi egyházmegye. Nagy csoda, hogy kõ kövön maradt, de a legnagyobb csoda mégis az, hogy a nép lelke hû maradt és állandóan megújult. Szinte évszázadonként kellett a hamuból otthont, templomot, életteret építenie magának. Emelt fõvel léphette át az új ezredév küszöbét. 
  
Papp László szerint szemléletmódunk nem lehet a sajnálkozás, hanem a csodálat és a hála. Számon kell tartani az eseményeket, és éltetni azon személyek lelkületét, akik ezt a megújuló életerõt, hitet hordozták a csatatereken, a börtönök mélyén, az ekeszarvánál, a kolostorok csendjében. "Talán a legnagyobb mulasztást az utóbbi évtizedben követtük el, amikor az Istentõl adott közösségi megújulás alkalmát elszalasztottuk" - mondja a lelkivezetõ.
  
A Hiszek a romokon cím ítéletnek hangzik, mert az intézményi kereteink még üzemelnek. A jelképnek választott óriásfát nem a vihar töri le, hanem leroskad, beomlik, mint "meszelt sír". A Mustármag Közösség a hangsúlyt a hiszekre helyezi. Ez a hit az elõzõ nemzedékek hittapasztalatára épül és az emlékezés élteti. A mû elején megjelenik a kõ és a gyermek jelképe, de tovább már nem is használnak szimbólumokat, sem a figyelmet megosztó külsõ cselekményt, hanem a hétköznapi ember egyértelmû nyelvezetével mondják el történetüket. 
  
A gyulafehérvári egyházmegye ezeréves örökségének tudatosítására törekvõ Hiszek a romokon rockoratórium kerettörténetét a csíki hegyekben, a Szép-havason, a Szent László-kápolna romjainál gyülekezõ, Csíksomlyóra igyekvõ zarándokok adják. Virrasztanak, emlékeznek, bûnbánatot tartanak. Ez a biblikus magatartás a történelmi határhelyzetekben segít az önmagunkra, életünk alapjaira való rátalálásban. 
  
Megszületik a döntés, ellene-mondás mindannak, ami lelkileg, testileg, elpusztítja a személyt, a családot, a közösséget. Emberi lelkünk egyértelmû állásfoglalást követel az élet, Jézus Krisztus mellett - ez a hitvallás. Ezeken a mozzanatokon keresztül a lélek megújul, megerõsödik és egy növekedõ, életörömet sugárzó közösséget épít. 
  
Mezei Ildikó szólista, a darabban a Zászlóalj-vezetõ leánya meséli: "A Keresztelõ Szent János születésére íródott Te Deummal talán harmincnál is több helyen voltunk, s a Hiszek a romokonnal is sokfelé megfordultunk már. Ezek a több szólamra kidolgozott zenei mûvek nagyszerû eszközei az emberek megszólításának. Érdekes, hogy a komponáláshoz felkért zenészek is beleépülnek a közösségbe, õk is szívügyüknek tekintik ezt. Mély élmény volt számomra, hogy a Hiszek a romokon kultúrpalotai elõadása alkalmával minden, a színpadra kilépõ szólista keresztet vetett kilépés elõtt. Hála Istennek, eddig mindig zsúfolt termek elõtt énekeltünk." Csiszér László ehhez a következõket tette hozzá: "A bemutatóra a fiatalok meghívták az egyetemet éppen befejezõ orvostanhallgató barátaikat is, akik arra készültek, hogy diplomaszerzés után külföldre mennek és jobb munkalehetõség után néznek. A darab megtekintése után azt kérdezték maguktól, hogy ezek után már hogy menjenek el?! [...] És nemcsak Erdélyben értékelik, hanem a határ túlsó oldalán is. Szegeden szinte teljesen megtelt a dóm az elõadás alkalmával, és nagyon pozitív visszhangok voltak utána." 
  
 
Népemért vállalom - Zenemû Márton Áron tiszteletére  
  
2012 õszére született meg a Mustármag Énekegyüttes negyedik saját zenemûve, a Márton Áron fõpásztori személyét bemutató Népemért vállalom, amelynek szövegkönyvét a közösség lelkivezetõje, Papp László írta, zenéjét pedig Csiszér László és Gyárfás Levente szerezte. A következõkben Papp László szavait idézzük: 
  
 
- A mû Márton Áron személyén keresztül azt mutatja be, hogy mit jelentett a kommunista idõben hinni és a hitért odaadni a vagyont, a szabadságot, az életet. A helyszín Márton Áron szülõfaluja, a nagyon fájdalmas történelmû, de sok értéket, tapasztalatot, szimbólumot hordozó Csíkszentdomokos. Onnan indulunk el, és azt vizsgáljuk meg, mibõl állt össze az az "emberkatedrális", amit Illyés Gyula meglátott egykori nagy püspökünkben. 
  
Márton Áron tisztán látott a legínségesebb idõkben is. Egyénisége ma is idõszerû. Idõszerû minden ránk maradt mondata, de népnevelõként, vezetõként és papként is idõszerû. Márton Áron Erdélyben töltötte be azt a hiteles fõpásztori, bátor hitvallói hivatást, ami alapján a nép élõ mártírként, szentként zárja szívében addig is, amíg Róma elkészül a hivatalos szentté avatási eljárással. Jellemét nagy idõk sorsfordító viharai formálták és próbálták meg. Átélte az ezeréves keresztény magyar királyság szétdarabolását, és még abban az évben jelentkezett teológiai tanulmányokra. 1939-ben püspökké szentelték, majd megélte a második világháború borzalmait és az erõszakos román kommunista rendszer tombolását. Végigjárta a legendás bérmakörutakat, majd a börtönök megalázó nyomorúságát. Ebben a kritikus idõszakban kézben tartotta a Gyulafehérvári Egyházmegyét, és népét a hit gyõzelmére vezette. 
  
Márton Áron a háború szörnyû megpróbáltatásaiból, a harctérrõl került haza Csíkszendomokosra, s ezek ellenére is erõs hittel vállalta a papi hivatást. Illyés Gyula elsõ beszélgetésük után azt mondta: "Egy emberkatedrálissal találkoztam!" Ebben a zenemûben azt keressük, mibõl épül fel ez az "emberkatedrális", mit lát benne az egykori rabtárs, mi éltette, táplálta ezt a szilárd jellemet, mi tartotta meg a viharokban, mint rendületlen bérci fenyõt. 
  
Leásunk a romba dõlt csíki, székely lelkiség omladékai alá, és keressük a rejtõzõ kincset. Keressük azt a beomlott forrást, amely egy emberöltõvel ezelõtt még bámulatos erõvel és tisztán úgy tört felszínre Áron püspök alakjában, mint a Székelyföld borvízforrásai. 
  
Az emberkatedrális a szülõföld értékeinek, csíki székely (ma már megomlott) lelkiségébõl és a Jézus Krisztussal való mély kapcsolatból épül fel. E megingathatatlan jellem és nagy tudás mögött komoly önnevelés, önképzés és ritka akaraterõ állt. 
  
Csíkszentdomokos, Pásztorbükk, Csíksomlyó: ezeket "bejárva" igyekszünk felidézni azt a légkört, amit a háború, a püspökké szentelés, a börtön, az ünneplõ néptömeg magával hordozhatott. Egyeskõ, Vigyázókõ, Ördögmalma, csíkszentdomokosi táj: ebbe épül bele az itt élõ ember a teremtés rendje szerint. Ez meghatározza jellemét, hitéletét. Pásztorbükk: itt ölték meg Báthory Endre bíborost. A legenda úgy tartja, ezen a helyen az emberi bûn elvett egy püspököt, de Isten újat támasztott helyette: 300 évvel késõbb megszületett Márton Áron. A hitrege szerint a sírhalom földje folyamatosan vérzik, míg nem jön egy fiatal pap s bele nem szúr egy keresztfát a véres földbe. A keresztfa reggelre gyökeret ereszt, ágat hajt, kilombozik s a föld többé nem vérzik. Ez magában rejt misztikát, teológiát, megváltástant, bûnbõl való szabadulást. A bûnbánó, hívõ nép a tömör szimbólummá sûrûsödött legenda jelképnyelvén érthetõbb választ ad önmagának a nemzeti tragédiára, mint amit a professzorok meg tudnának fogalmazni. Krisztus-hágó: meredek keresztút, amely a Somlyó-hegyre visz fel. A Krisztushoz ragaszkodó, bûnbánó búcsúsok térden állva tették meg ezt az utat. Salvator-kápolna: a szentimrei diadal emlékére emelt kápolna a tiszta, érett hit tükre. Boltozatának felirata az itt lakó népeket a legnagyobb tragédiából is kivezette: "Imádunk Isteni Salvator! / Szent harcot harcol e tábor, / mert aki szívbõl imád, / kivívja égi honát!" 
  
A mûben felbúg a sajátos csíkszentdomokosi hangszer, a pásztorkürt is, amit jeladásra, riasztásra használtak. Szimbólumként megjelenik a keresztfa, amely Székelyföld minden jelesebb helyére felemeltetett, kifejezve a nép Krisztushoz való ragaszkodását; a bérci fenyõ, amely kopár körülmények között is megél, kapaszkodik, és rendületlen: inkább kettétörik, de meg nem hajlik a viharokban. A fényes nap is jelen van, mint a legõsibb magyar, székely jelkép. Csíksomlyón, a Szenvedõ Jézus kápolnájának homlokzatán a keresztre feszített Krisztus mögött hatalmas napkorona ragyog; ez a szimbólumötvözet fogalmazza meg legszebben a magyarság és a kereszténység találkozását. A fehér ló motívumot is alkalmaztam, mert a magyar vezérek, királyok fehér lovon jelentek meg a nép elõtt. Áron püspököt Gyimesben a csángók fehér lóra ültették, ezen ment át a csíksomlyói búcsúra. A galamb is feltûnik, ami köztudottan a Szentlélek jelképe; a mûben az egyházi rend felvételére, a Szentlélek rendkívüli hatalommal, karizmákkal való megajándékozására utalunk általa. És persze megjelenik a korszellemmel és a hatalommal megalkuvó, hagyományos egyházi vezetéstõl eltérõ úgynevezett békepapok és világiak csoportja, valamint az Istent tagadó, hazugságra és erõszakra épülõ ideológiai rendszert kiszolgáló párt tagjai, a kommunisták is. 
  
Az a célunk, hogy a népünkbõl valók megismerjék az igaz élet törvényeit és Jézus Krisztus nevének nagy dicsõségét. Egyébként, mint minden eddigi alkotásunk, ez is közösségi munka gyümölcse. Zenei világának megalkotásában is többen vettek részt. Közösségünkben sokkal nagyobb érték az együttdolgozás, mint az egyéni teljesítmény. 
  
A zenemû központi üzenete: belegyökerezni Jézus Krisztusba, a szülõföld megtisztított, éltetõ örökségébe, megismerni, megbecsülni mindazt, amit ez a táj az emberi kapcsolatokkal együtt hordoz, mert ez többet ér a világ minden pénzénél! Ebbõl a "készletbõl" gazdálkodott Márton Áron. Nem a külföldi tanulmányok, nem a felhalmozott diplomák, idegen minták utánzása adta neki a biztos hátteret, a tisztánlátást, a bölcsességet, hanem - történelmével, lelkiségével együtt - az az élettér, amelybe beleszületett. Mindez ma még nekünk is rendelkezésünkre áll! 
  
Ragaszkodni kell a szellemi, erkölcsi tõkéhez, a saját anyagi javakhoz, a földhöz, az erdõkhöz, a hithez, a szülõföldhöz. Sajnos most tarol le mindent a nép, az erdõket, a földeket, a vizeket, és családok, fiatalok, unokák mennek el az országból. Eladják az életterüket és már nincs hová leparkolniuk... Meg kell becsülnünk mindent, hogy életünk legyen ezen a földön!  
*
  
Szavait Papp László azzal zárta, hogy a Népemért vállalom zenemûvel szívesen elmennek bárhová, ahová meghívják õket, és ahol vállalják az utazási és a technikai költségeket. Közben fontolgatják a zenemû nagyobb, szabadtéri változatának elkészítését is. 
Varga Gabriella összeállítása
  
Felhasznált irodalom:  
Ozsváth Judit: Vakmerõ szívek (18/1). In.: Keresztény Szó - Keresztény kulturális havilap, XXII. évfolyam 8. szám. 2011. augusztus. 
Ozsváth Judit: Vakmerõ szívek (18/2). In.: Keresztény Szó - Keresztény kulturális havilap, XXII. évfolyam 9. szám. 2011. szeptember. 
Mibõl épül az "emberkatedrális"? In.: Keresztény Élet - A vallásos családok hetilapja, 2012. december 2., XX. évfolyam, 49. szám, 3. oldal. 
http://www.mustarmag.info/index.php/a-mustarmag-kozosseg.html
A cikk 2013. május 27-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a ZENE rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2013