vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
IRODALOM, KÖZÉLET
Pünkösdszombati ikerzarándoklat Pilisszántón
A csíksomlyói szentmisével egyszerre szólal meg a harang és az ima
"Áldott hely ez a Pilis. Melegsége van, ahová szívesen jön az ember kiszakadni az õrült és hamis, hovatovább mosolytalanná váló, szabadjára eresztett modern világ zörgésébõl, és egy kis idõre visszatérhet, hazajöhet õsei tûzhelyéhez, akikhez vére köti. Itt az ember, szemét lehunyva, szívével tudja látni a világot" - mondják a környékbeliek, s nemcsak õk. Világszerte egyre nagyobb azok száma, akik vagy hittel, vagy meggyõzõdéssel, de vallják, sõt újra és újra átélik Mária országának kitüntetett helyén, a pálos rend szülõföldjén, a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között húzódó Pilis-röghegység mind jobban erõsödõ szakrális tartalmát. Ennek feltárásában, formálásában és védelmezésében Pilisszántó határozott szerepet kapott a történelemtõl. 
  
  
Kezet fogott Pilis és Hargita 
  
Ha a vándor Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt közé, a Pilis- és a Hosszú-hegy határolta völgybe érkezve feltekint az elõtte kirajzolódó falu, Pilisszántó fölött magasodó hegyoldalra, figyelmét egy hatalmas kereszt látványa ejti rabul: azé a 12 méter magas és 6 méter széles, feszület nélküli fakereszté, amelyet hargitai erdejébõl, 127 éves tölgyfájából Erdély küldött: Csíkmindszent ajándékaként Nagy András hozta Pilisszántóra, a Pilis-hegység elõtti hódolata kifejezéséül. Így fogott kezet Kárpát-medence két szent hegye: a Pilis és a Hargita. Amióta 2003 téli Napfordulóján, december 20-án dr. Ladocsi Gáspár püspök megáldotta, Pilis Keresztje messzirõl hirdeti nemzetünk értékrendjét, erkölcsi kerítésként védve a szent hegy szakrális emlékét is. Fája azóta állja a viharokat, fagyokat, esõt és a forró napot. Azóta hívja magához iránytûként a reá feltekintõ, a világ zajától megfáradt, lelki megnyugvásra vágyó embert. Azóta kapaszkodnak fel hozzá porban és sárban megnehezült lábakkal, szúró napos és hideg ködös idõben, járható utaktól eldugott, csúszós-köves meredek erdei úton idõsek és fiatalok egyaránt, hogy megérkezve a lábához, a fáradság leküzdésének jólesõ örömével erõsítsék meg önmagukban a Kereszt márványba vésett, történelmünket, hitünket, reményünket és életünk értelmét magába sûrítõ feliratát: "A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodalmat lelkemnek." 
  
  
Napba öltözött szántói Boldogasszony 
  
"Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dõlt össze, mert szikla volt az alapja" - tanít bennünket Jézus a Máté evangéliumában (Mt 7,24-25) leírtak szerint. "A fundamentum Istentõl való és Istentõl való az akarat, mely újra építi a falakat" - vallja meg hitét Wass Albert Üzenet haza címû versében. A pilisszántóiak megértették mindkét üzenetet, és Pilis fehér mészkõszikláira, a fundamentumra - amely évszázadokon át biztosította a megélhetésüket - megálmodták, majd Makovecz Imre és Õrfi József tervei alapján felépítették a Boldogasszony-kápolnát. 
  
A kápolna két tornyában két elõrehajló csuklyás pálos remete tekintete áll õrt. Bajuszuk alatti nyitott szájukból elõször Kisboldogasszony napján szólalt meg az Õrbottyánban öntött két kis harang. Hangjuk Csíksomlyóig hallik, ahol Gergely atya õrzi Hummel Rozália Pilisszántón festett Pilisszántói Madonna címû életnagyságú festményét, viszonzásul a tõlük kapott Pilis Keresztjéért. (2003-ban Hummer Rozália, a Tündér Ilona-sorozat festõje Pilisszántón lakott néhány hétig. A sok évig Indiában élõ tiszteletre méltó hölgy pilisszántói tartózkodása alatt megfestette a Pilisszántói Madonnát. Az ember nagyságú festményt a gödöllõi Grassalkovich-kastélyban mutatták be ünnepélyes keretek között. A festmény késõbb Pilis ajándékaként Csíksomlyóra került Gergely atyához. Az égiek rendezésében ez volt a két szent hegy közötti nagy ívû kapcsolat elsõ lépése.) A Gondviselés így alkotott hidat két imádságos hely: a somlyói Babba Mária és a szántói Boldogasszony között. A szántói kápolna égre nyújtott két könyörgõ karjának anyaölében és a csíksomlyói templom kettõs tornya között ugyanazt a termékenyítõ Napot látjuk, amely Napba öltözteti a szántói oltár mögött ülõ Boldogasszonyt. 
  
Péterfy László szobra anyai kegyelmet, reményt, vigaszt, bátorítást, nyugalmat áraszt. Tenyerében tulipánt tart, amely a jövõnket, az új élet fogantatásának kelyhét, születését jelzi. A kápolna belsõ terét az Õ jelenlétének varázsa tölti be. 
  
A két angyal kezében lévõ Szent Korona a nemzeti, a felette lévõ kereszt pedig keresztény értékrendünket hirdeti. Mindez a Boldogasszony-szoborral harmonikusan összeépítve olyan egységet alkot, amelynek véletlenül éppen szív alakra sikeredett formája a szeretet áradását teszi érezhetõvé az oltárhoz közeledõ zarándok számára. 
  
A földtõl négyszögformából induló oltár az ég felé emelkedve az egyetemesség körében végzõdik. A pilisszántói õsök emlékét az oltárba beépített szenteltvíztartó õrzi, amely generációkon keresztül a régi ravatalozó tartozéka volt. 
  
A kápolna bejárata fölött kitárt szárnyaival kõbõl faragott Napmadár hívja a betérni szándékozót és köszönti a hegyszorosból vele szemben felkelõ Napot. A két szárny között nyugvó Nap egyben a megváltó Krisztus testét, az Oltáriszentség kisugárzását is mutatja. A kupola tetején a Buckó György készítette üveg-fénynyílás alakja a szántói Pálos Keresztes Kõ formáját kapta. A kapu hétágú féméletfáját Kontúr Balázs ültette vaskeretbe Janovszki Ferenc lakatosmester udvarában. 
 
A 2006. december 21-én Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök által felszentelt kápolna az egyetemes kereszténység új zarándokhelye lett, ahol hódolatát teheti minden jó szándékú ember, aki a Boldogasszony õsi, titokzatos kultuszát tiszteli. Megvakult reklámtársadalmunk Isten nélküli értékzavarában egyúttal a pénzhajszában megcsömörlött, a hittel, szívvel, az Isten és a természet iránti szeretettel megáldott, nagysága felismerésétõl lecsendesedett ember számára menedékhely, amely, akár a szenteltvíz, fertõtleníti õt a világ lélekpusztító vírusaitól. 
  
  
Történelmi nagyjaink Csillagösvényen vezetnek 
  
A Boldogasszony-kápolnához és Pilis Keresztjéhez az egykor mészégetéshez szükséges mészkövet bányászó szántói férfiak által kitaposott ösvényen lehet feljutni. Abban, hogy az Ég közeléhez felkapaszkodó zarándok és a nemzeti értékeinket a Pilisben keresõ vándor ne csak fizikailag tegye meg ezt az utat, hanem a találkozásra érzelmileg és szellemileg is kellõképpen ráhangolódjék, az ösvény mentén történelmünk dicsõséges alakjai buzdítják még erõsebb hazafias öntudatra. 
  
A Csillagösvénynek elnevezett kaptató mentén tiszteletre méltó történelmi nagyjaink közül hét szakrális vezetõt mintázott meg Smídt Róbert szõgyéni (felvidéki) fafaragó. Negyedévente készített el egy-egy alkotást, így az év minden napfordulójára jutott egy-egy avatás: Nimród, Atilla és Árpád szobráról 2007-ben, Hunyadi Mátyás, Szent László, Szent István és a "házigazda" Szent Özséb szobráról pedig 2008-ban hullott le ünnepélyesen a lepel.  
  
E szakrális hely mellett várja a nemzettudatukban töltekezni vágyókat a Szikla Színház is, amely Pilist Tisztelni Jöjjetek címû rendezvénysorozatával ugyancsak õseinknek kíván emléket állítani, egyúttal felhívja a figyelmet arra a szellemiségre, amely a hegység történelmi jelentõségébõl fakad. 
  
- Boldog vagyok, hogy inasa, malterkeverõje, kõtörõje, talicskázója lehettem a Teremtõnek, aki sok nagyszerû társammal együtt engem is felhasznált terveihez - mondja csillogó szemekkel és magabiztos határozottsággal Szõnyi József, Pilisszántó volt polgármestere, a Pilisszántóért Egyesület elnöke, a Boldogasszony-kápolna fõvédnöke, majd gondolatait így folytatja: - Nincs az a jutalom, elismerés, rang, ami felülmúlná azt a kozmikus belsõ békét, amely betölti a lelkemet, lelkiismeretemet. Minden emberi elismerési forma szükségtelenné és méltóságon alulivá válik ebben a mellkast feszítõ belsõ megnyugvásörömben, amely minden gõgöt lecsendesít. - Hozzáteszi még ezt is: - Nagy ajándék az annak, aki tud szeretni, mert aki gyûlöletben él, az lehet hangos, lehet látványos, de valójában halott. Nagy tanulság volt ez a munka számunkra: ha azt akarod, hogy lelkiismereted nyugodt legyen és örömmel teli, tedd és add a jót másoknak, önzetlenül. 
  
  
Hagyománnyá vált a pünkösdi testvérbúcsú 
  
A katolikus közösség és keresztény nemzetünk összetartozásának évszázados történelmi zarándokhelyén, Csíksomlyón Pünkösd szombatján évrõl évre zarándokok sokasága, keresztaljak hosszú sora népesíti be a hegyoldalt: erdélyi és a világ más tájairól érkezõ honfitársaink mennek hálaimát mondani és fohászkodni Szûzanyánkhoz megmaradásunkért. 
  
A távolság miatt - vágyaik ellenére - sokan nem tudnak elzarándokolni Magyarországról Csíksomlyóra, hogy hazánk sorsdöntõ idõiben erõs hittel együtt kérjék a Szûzanya áldását édes hazánkra, ezért a Pilis-hegy sziklái között, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói szentmisével egy idõben, az azon részt vevõk iránti tiszteletet is kifejezve 2008 óta minden évben szintén ünnepi szentmisén várják a zarándokok a Szentlélek eljövetelét. 
  
Hasonlóan a Somlyó-hegyhez, a Pilisszántóra érkezõ keresztaljak is a Pilis-hegy lábánál induló és a kápolnához vezetõ Csillagösvényen érkeznek a szentmisére, imával, énekléssel.  
  
- Ezen a szentmisén Pünkösd Szentlelkének szabadsága köt össze erdélyi testvéreinkkel és árasztja el kegyelmével nemzetünket. Együtt imádkozunk Szent István és a Szent Korona szellemében édes hazánk tisztább erkölcsû jövõjéért, az Istentõl eltávolodott világ gyógyulásáért - tájékoztat Szõnyi József, a búcsús ikermise kezdeményezõje és szervezõje. Hozzáteszi: - A nemzet egységét a szentmisén velünk lévõ hiteles Szent Korona-másolat fejezi ki. Így találkozik egymással Kárpát-medence két szent hegye, Hargita és Pilis, így kettõzõdik meg közös imáink által a két azonos lelki tartalmú keresztény zarándokhely nemzetegyesítõ akaratának ereje, és így kérünk védelmet Égi Édesanyánktól az erkölcstelen pénzvilág hazánk elleni támadásaitól. Ezen a szentmisén keresztényi szeretet öleli át Kárpát-medence népeit, önti el szívünket a csíksomlyói Babba Mária és a szántói Boldogasszony édesanyai szeretete, amely megóvja Mária országát a szeretetre éhezõ, erkölcsileg kiüresedett világ pusztító bajaitól. 
  
A csíksomlyói kegytemplom és a pilisszántói Boldogasszony-kápolna közös idei pünkösdi szentmiséjét 2013. május 18-án, szombaton, az idõeltolódás miatt magyar idõ szerint 11 óra 30 perckor mutatja be a testvértelepülés Gyimesfelsõlokról érkezõ Berszán Lajos atya. A liturgia részeként Maczkó Mária énekhangja is felcsendül majd Pilis sziklái között.  
  
- Terveink szerint a két szentmise bevezetéseként a Pilis-hegy oldalában kihangosítjuk a Csíksomlyón elhangzó, Pilisszántónak szóló üzenetet. Így rövidül meg a 700 kilométernyi távolság testvéri ölelés közelségére - magyarázza Szõnyi József, majd szavait ezzel zárja: - Bár testünket Trianon tépte szét, de lelkünket az Isten tartja még! 
Varga Gabriella összeállítása
  
 
 
A cikk 2013. május 14-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
az IRODALOM, KÖZÉLET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2013