vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
KÉPZÕMÛVÉSZET
Hatzack-Lukácsovits Magda festõmûvész 80 éves
Lukácsovits Magda 1933. január 8-án született Nagyvárad és Szatmárnémeti között, a csonkított Magyarország keleti határától hét kilométerre: Nagykárolyban. Családját Tempfli József kiérdemesült nagyváradi püspök így jellemzi*: "Lukácsovits Magda családja Nagykároly legtekintélyesebbjei közé tartozott, amelynek tagjai az egész környék szeretetét, ragaszkodását kivívták; megbízható iparos (kékfestõ) emberek lévén mindenkinek a bizalmát élvezték." Az ifjú leányka elemi iskoláit szülõvárosában a szatmári irgalmas nõvéreknél végezte, majd felsõbb tanulmányait a Piarista Fõgimnáziumban kezdte meg 1944-ben. Tempfli püspök így emlékszik ezekre az évekre: "Magdikával ugyanabba a Piarista Fõgimnáziumba jártunk. Közös rajztanárnõnk - akihez magam is jártam különórákra - sokszor dicsérõen emlegette Magda képességeit a festészet terén." Lukácsovits Magda számára az elemi iskolában és a gimnáziumban kapott nevelés, az ott szerzett tapasztalatok egész életét meghatározó tényezõkké váltak, amelyek természetszerûleg hatottak ki késõbbi mûvészeti tevékenységére is. 
  
*: Kézirat. Kelt: Nagyváradon, 2010. március 15-én. 
  
Csomaközi templom
 
Csomaközi templom
  
Tanulmány- és életútja folytatása azonban korántsem volt ennyire zökkenõmentes. A fiatal tehetség szülõvárosát a történelem 1945-ben Romániához csatolta, 1948-ban pedig az egyházi iskolák államosítása is bekövetkezett. A köztiszteletben álló Lukácsovits család csakhamar megtapasztalta a kisebbségi lét minden szomorúságát: a szülõket még ugyanabban az évben börtönre ítélték, s mivel a megszüntetett piarista gimnázium helyett Nagykárolyban állami gimnáziumot nem létesítettek, középiskolai tanulmányaiból Magda egy évet elveszített. Édesapja kékfestõ mûhelyében - amelyet abban az idõben a nõvére vezetett - segített, míg ügyvédi utánajárás eredményeként édesanyját hazaengedték, édesapja büntetését pedig egy évre mérsékelték. 
  
Magda 1949-ben beiratkozott a tanítóképzõbe, de azt sem volt módja befejezni. Hiába volt az iskola legjobb tanulója, 1952-ben kizárták s egyúttal az ország összes iskolájától is eltiltották. Kulákgyermeki megbélyegzettsége miatt még a városi kertészetbe sem vették fel napszámosnak. 
  
Gilvácsi templom falkép
 
Gilvácsi templom falkép
  
Ekkor fogott hozzá komolyabban a festéshez és a rajzoláshoz. Egyik volt kolléganõje biztatására 1953 nyarán néhány rajzával felkereste a Nagybányai Mûvészeti Líceum egyik tanárnõjét, Agricola Lidiát, aki azonnal az igazgatóhoz, a híres szobrász Vida Gézához fordult. Az igazgató nyomban levelet írt a minisztérium mellett mûködõ és valamennyi mûvészeti iskola felügyeletét ellátó Mûvészeti Bizottságnak, kérve, hogy különleges tehetségére való tekintettel hagyják figyelmen kívül Lukácsovits Magda kulák származását és engedélyezzék az iskolába való felvételét. A válasz alig két hetet váratott magára, és azt tartalmazta, hogy a jelentkezõ felvételt nyert - mégpedig rögtön a harmadévre. Ez az öröm sem tartott azonban sokáig, az iskolaév befejeztével ugyanis megszûnt Nagybányán a festészeti középiskola; a tanulókat Kolozsvárra, illetve Marosvásárhelyre irányították. Magda Kolozsvárra kérte az áthelyezését, mivel tervei között a fõiskola elvégzése is szerepelt.   
  
Érettségi vizsgáit színjelessel tette le, ami az akkori rendelkezések szerint feljogosította arra, hogy bármelyik fõiskolai szakra felvételi vizsga nélkül beiratkozzék. Amikor a kolozsvári Képzõmûvészeti Fõiskolán Magda ezt megtette, az illetékesek nem kevesebbet vágtak a fejéhez, mint hogy: "Hogy képzeli ezt, Lukácsovits elvtársnõ? Ez magára nem vonatkozik, mert magának egészségtelen a származása!" Ekkor Miklóssy Gábor állami versenyen elsõ díjat nyert festõmûvész kikövetelte: legalább azt tegyék lehetõvé, hogy Magda felvételizhessen.  
  
Gilvácsi templom falkép
 
Gilvácsi templom falkép
  
Abban az évben 14 helyre 96 jelentkezõ adott számot elméleti és gyakorlati tudásáról.  
  
Lukácsovits Magda színjelessel elsõként nyert felvételt a kolozsvári Képzõmûvészeti Fõiskolára. 
  
Ez a felsõfokú képzés eredetileg ötéves lett volna, de mivel õ nem tanárnak készült, hat évet járt (1955 és 1961 között) és sikeres államvizsgája után hivatásos képzõmûvész diplomát szerzett. Akkoriban azonban az iskolákban kevés volt a rajztanár, ezért Magdát arra kötelezték, hogy vállaljon tanári állást. Öt éven át Vajdahunyadon tanított, elõbb általános iskolában, majd a városban mûködõ mûvészeti iskolában. 
  
Fõiskolás korából számos fej- és alaktanulmány, életkép származik. Ott is kitûnt kiváló karakterábrázolásaival. Kompozícióira harmónia és a finom színhasználat volt jellemzõ. 
  
Már harmadéves korában elkezdett templomok festésével foglalkozni, amit - a klerikális beállítottságával együtt - a hatalom emberei rossz szemmel néztek, s amibõl késõbb is sok hátránya származott. Õ maga így idézi vissza ezeket az emlékeit: "Templomfestõi munkámat már fõiskolás koromban megkezdtem: a gilvácsi templom festését 1958-ban, a csomaközit 1960-ban végeztem. Hatodévesként Désre készítettem tervet, azután pedig - tanári hivatásom ideje alatt - minden nyári szünidõben festettem, amiért fel is jelentettek… de Vajdahunyad megye iskolaügyi fõfelügyelõje a dossziét eltüntette, mivel igen jó tanárnak tartottak. Hasonlóképpen a fõiskolán - mi több, már középiskolás koromban - kezdtem a restaurálást is. Ostobaság volna azt mondani, hogy azért lettem egyházi festõ, mert kulák voltam, a kettõnek semmi köze nincs egymáshoz. Azért lettem egyházi festõ, mert jól megtanultam a hittant és sokat gondolkoztam!" 
  
Miután 1966-ban Temesváron házasságot kötött Hatzack Idmarral, férje munkahelyén, a vaskapui erõmûvet építõ vállalat gura vai-i munkásszállásán, majd 1970-tõl Kolozsváron éltek. Ezek alatt az évek alatt két gyermeket neveltek és emellett Magda - mivel a "zárt városban" állást nem kapott - meglehetõsen jutányos áron, többnyire ingyen templomokat festett. 
  
A dési ferences atyák kérésére már 1960-ban vászonra vitte Báthory András bíboros-fejedelem és Fráter Somlyai Miklós provinciális arcképét, majd 1983-tól kezdve számos fõpap portréját is megfestette, amelyek közül a legkiemelkedõbbek Isten szolgája Márton Áron püspök arcképei és dr. Jakab Antal püspök alakja. Bálint Lajos, Erdély elsõ érseke után Boros Béla temesvári címzetes érseket, Sebastian Kräuter temesvári megyéspüspököt és utódját, Martin Roos fõpásztort is megörökítette. 
  
Tempfli József püspök a már hivatkozott írásában így folytatja a Magdára való visszaemlékezését: "Kiállított képeit elõször szûkebb körû iskolai kiállításai alkalmával csodálhattam meg, késõbb pedig többek között boldog emlékû Márton Áron gyulafehérvári püspökrõl ma már világszerte ismert, kitûnõen sikerült portréalkotásai révén találkoztam mûvészi munkájával. Az alakuló világ megjelenítésével kapcsolatos képei közül a csomaközi templom Krisztus Király-plafonkompozícióját emelem ki, amelyen Péter és Pál apostolok, történelmi nagyjaink és akkori Szentatyánk, XXIII. János pápa is helyet kapott. Magda tervezte meg a gyulafehérvári székesegyház belsõ terének liturgikus elrendezését is. Munkásságáról és személyiségérõl egyaránt csak nagy tisztelettel és elismeréssel tudok nyilatkozni…" 
  
Lukácsovits Magda pályafutását és mûvészi alkotómunkáját az Istenbe vetett mélységes hit, az egyház iránti töretlen hûség és az emberek iránti csorbíthatatlan szeretet vezérelte.  
  
Gilvácsi templom mennyezetkép
 
Gilvácsi templom mennyezetkép
  
"Talán nem nagyképûség tõlem, ha azt hiszem magamról, hogy hazánkban én voltam az elsõ, aki megpróbálta a festményeken közelebb vinni a vallási igazságokat az emberekhez, ezért is tértem el az addig megszokott, szentképeken és templomokban látható ábrázolásokon jellemzõ édeskés-giccses formáktól. Az ember mindig ember, a problémák is ugyanazok, csak a ruha és a szokások változnak - vallja a mûvésznõ. - Magam is elõször barokk stílusban kezdtem a munkát: Gilvácson, az elsõ templomfestésemnél több levegõt kívántam, a pici templomocskában a mennyezetet és a falakat a barokk illuzionista felfogásával és módszerével meg akartam nagyobbítani. Általában a természetes nagyságnál nagyobb figurákat festettem, hogy mire azok a nézõhöz érkeznek, ember nagyságúvá váljanak. Nagyszámú olyan képem van, amelyen több hitigazságot foglaltam össze (mint például a gyergyószentmiklósi) és amelyen - ahogy annak idején megállapították róluk - az egyes képek elmélkedés tárgyául is szolgálhatnak." 
  
Lukácsovits Magda mindig élethivatásának tekintette az erdélyi mûemlékek megmentését, védelmét, és ezt a tevékenységet Németországba költözésük után is folytatta. 1981-ben Bad Tölzben telepedtek le, ahol férje állandó diakónusként a müncheni fõegyházmegye szolgálatába lépett, Magda pedig munkát és mûtermet egy nagy templomrestauráló cégnél kapott, ahol a plasztikától a freskók helyreállításáig rendkívül sokoldalú feladatot látott el. Férje nyugdíjba vonulása után Türkheimba költöztek. Jelenleg Memmingenben egy idõsek otthonában élnek. 
  
A festõmûvészetben elvitathatatlanul kimagaslót, maradandót alkotott, az egyházmûvészet terén pedig kétségkívül egyedülálló életmûvet teremtett Hatzack-Lukácsovits Magda 2013. január 8-án betöltötte 80. életévét. Kívánjuk, hogy még sokáig legyen közöttünk! 
Varga Gabriella
A cikk 2013. március 5-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a KÉPZÕMÛVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
 
 
a Magyar Mûvészeti Portál
 
 
Magyar Mûvészeti netLexikon  n  Dátumok a mûvészetben  n  Kultúrbolygó (Fúzió Rádió)
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet 
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget online  n  NapSziget folyóirat  n  NapSziget Mûvészeti Díjak  n  NapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlása  n  NapSziget a Mûvészetekért Alapítvány  n  Partnereink  n  Médiaajánlat
 
 
E-mail  n  Facebook  n  Twitter  n  Skype: napsziget  n  06-30/520-1428  n  H-1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2013