vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
NYELVÉSZET
Idézetek mondandónkban
Mondanivalóinkat érvekkel, hivatkozásokkal és idézetekkel tehetjük érdekesebbé, gazdagabbá. Azok a szavak, amelyek eseményekhez, híres emberekhez kötődnek, felidézik azt a világot, gondolatrendszert, amelyből kiemeltünk egy-egy szövegrészt, mondatot, vagy felidézi azt a személyt, akit szóba hoztunk, és az ő gondolataival erősítettük állításunkat. 
    Nyelvünk mindig alkalmazkodik szófordulatainkhoz, ezért fontos, hogy ismerjük szavaink jelentését, és azt, hogy mire utalnak, mit idéznek fel, milyen jelentésárnyalatokat hordoznak. 
    Ha idézünk, felidézünk. Szavainkra rakódott jelentésekkel bővítjük mondandónkat, gondolatokat, történelmi és köznapi életünk meghatározó fogalmait építjük be beszélgetéseinkbe, így könnyebbé válik a megértés, asszociatívabbá tehetjük szövegünket. Ez pedig kötődik a tanuláshoz, az iskolához. Ezért is mondhatjuk, hogy az anyanyelvünk megismerése, megtanulása, beszédünk és írásunk kötődik leginkább az iskolában elsajátítható tudáshoz a mindennapi életünk során. Elismerve a természettudományos ismeretek segítségét, eligazító szerepét környezetünk megértésében, megítélésében, illetve tudva a számolás fontosságát, mégis tapasztalhatjuk, hogy nyelvünk használata mindent átsző. 
    Megragadható ez az idézetek esetében. Gondolataink kapcsolódnak másokéhoz, így növekszik szavaink kifejező ereje, tartalmi értéke. Szélesíti a mondanivaló jelentését, ha azt olvassuk, a bibói kifejezést használva, hogy „a változásoknak értelmük kell, hogy legyen”. 
    Nézzük, mit mond a helyesírási szabályzat az idézésről. Példának vegyük József Attila az életről szóló töredékét, itt áttekinthetjük, milyen az idézés háromféle formája. 
    – József Attila írta: „És ámulok, hogy elmúlok.” 
    – „És ámulok, hogy elmúlok” – írta József Attila. 
    – „És ámulok – írta József Attila –‚ hogy elmúlok”. 
    A szó szerinti idézetekkel megtiszteljük a szerzőt, és még véletlenül sem esünk abba a hibába, hogy a mások tollával írt gondolatokat szerzőjétől elszakítva idézzük. De vigyáznunk kell, hogy ne éljünk vissza ezzel a lehetőséggel, mert nem mindegy, kitől idézünk. Nekünk, átlagembereknek segítségünkre lehet, ha tudósok, művészek gondolatai színesítik társalgási stílusunkat, hiszen árnyalják mondanivalónkat, valamint hangulatilag is változatosabbá teszik szövegeinket. A sokszínűség erőt is ad, persze ebben az esetben is fontos az arányérzék. 
    A felidézett szavak azonban rólunk is árulkodnak. Ha letűnt társadalmi ideológiákat képviselők nyelvezetén szólunk, az mondanivalónkat is befolyásolja, esetleg még jelentését is módosítja. Nem segíti a pontos fogalmazást a szleng vagy a melós nyelv sem, hiszen ezek nem a differenciált nyelvi kifejezést erősítő elemek. Szavainkra figyelnünk kell, mert benyomásokat és hangulatokat is ébresztenek. Meghatározott célból kell őket használni, mert kihatnak a szövegkörnyezetre is. Gondosan megválogatott szavaink jobban megvilágítják gondolataink lényegét. Szabatos megfogalmazásainkkal kezünkben van a magyar kultúra jövője, át kell örökítenünk hagyományainkat gyerekeinknek, az utánunk következő generációnak, és nem mindegy, hogy milyen mindennapi társalgási stílust tanítunk meg nekik. Nem mindegy, milyen szókinccsel és mennyire árnyalt jelentéstartalommal bíró nyelvi kultúrában nőnek fel. Örüljünk, ha a közbeszéd kincsestárában is kotorásznak, és idézetekkel erősítik diákjaink mondanivalójukat, de azt tegyék pontosan és szépen, ahogy dolgozni érdemes. 
Novák Imre
A cikk 2011. február 14-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a NYELVÉSZET rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
a Magyar Művészeti Portál