vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/900-8553nH-1172 Budapest, Õsagárd utca 18.
 
ZENE
Dombó Dániel:
A tiszta értékek, az õsforrás megõrzésére kell törekednünk
Dombó Dániel énekes, karnagy, zeneszerzõ, a salzburgi dóm kórusának karnagysegédje kérdésünkre válaszolva kifejtette: az egyháznak mindig az állandó értékeket kell képviselnie. Ehhez szükség van a folyamatos önvizsgálatra és korrekcióra, ami nem egyenértékû a csélcsap módon történõ reformokkal, modernizációs törekvésekkel. Szerinte nem jó út, ha a régit kidobjuk, mert régi, és az újra kritika nélkül mondjuk, hogy jó, mert új. Nem kell mindent elfogadni, ami régi, de konstansnak kell maradni, mert az egyház kõsziklára épült, ami valós értéket jelent, ami mindig állandó. 

Dombó Dániel Budapesten született 1985. április 13-án. Elsõosztályos kora óta tanul és játszik hangszereken: hegedûn, zongorán, klarinéton. Orgonálni a Zeneakadémián Kárpáti Józseftõl és Baróti Istvántól tanult. Énekelni is már kisgyermekkorában elkezdett. Elõször a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusának tagja, majd a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendéke volt. Utóbbiban aktív vallási élet folyt, ott ismerkedett meg az egyházi zene kultúrájával. Rendszeresen tettek szolgálatot szentmiséken és vallási ünnepeken. A gimnáziumot az Alsóerdõsori Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola és Gimnáziumban végezte, ott szerezte meg az érettségit is. A középiskolában számtalan versenyen vett rész és több aranyminõsítést is nyert kamaraéneklésen, népdalversenyen. A kórusokkal eljutott Olaszországba, Németországba, Finnországba, Lengyelországba, Litvániába és Észtországba, ami gyermekként igen meghatározó élményt nyújtott számára.
Elsõ diplomáját 2008-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán ének-zene, karvezetés szakon, a második és harmadik oklevelét pedig 2011-ben a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem egyházzenetanár szakán, valamint szintén abban az évben kóruskarnagy-mûvésztanár MA szakon szerezte. Tanulmányai során a legelismertebb karnagyoktól tanulhatott, mint Párkai István, Dobszay László, Kollár Éva, Igó Lenke, Mindszenty Zsuzsánna, Erdei Péter. Az egyetemen rendszeresen szerepelt a tanszék által rendezett szakmai fórumokon, koncerteken. 2007-ben részt vett elõadásával a XVIII., majd 2009-ben a XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Témája címe: Szerelem és elmúlás Liszt Ferenc dalköltészetében. "Ez komoly kutatómunkát igényelt, hiszen Liszt ezen munkássága kevésbé feldolgozott és nem eléggé ismert. Ezért is készítettem ebben a témakörben szakdolgozatomat" - indokolta témaválasztását.

Nagyon fontos számára a kórushoz tartozás, a professzionális együtténeklés élménye. Ezért is vált tagjává az ifj. Sapszon Ferenc által vezetett, számos nemzetközi díjjal elismert Cantate Vegyeskarnak. Emellett minden évben részt vett a Hollerung Gábor által szervezett és dirigált nagyszabású, Énekel az ország címû kórusmegmozduláson. Több alkalommal fellépett a Schola Hungaricával, amelyet Szendrei Janka és Dobszay László alapított.
Tanulmányainak és zenei pályájának az éneklés mellett a karvezetés is jelentõs meghatározója volt. 2008-ban, a reneszánsz évében párjával megalapította az Újpesten mûködõ Adorate Kórust, amelynek karvezetõje volt. Pedagógusként fontosnak tartja kultúránk megõrzését, az egyházi és világi zene teljes körû ismeretét, annak tanítását és mûvelését, tanulmányai mellett ezért is lett tagja a Magyar Egyházzenei Társaságnak.
2010 és 2012 között az Erdei Péter által alapított Új Liszt Ferenc Kamarakórus egyik énekese volt. Tanulmányai befejeztével, 2012-ben Bécsbe költözött, ahol rögtön felvették az Arnold Schönberg Kórusba és a Wiener Kammerchorba, amelyekkel számos alkalommal lépett fel.
A Collegium Pázmáneumban 2012 novemberében, a Bécsben tanuló és dolgozó magyar fiatalok számára megalakította a Cantus Arcis énekkart és vezette egészen 2019-ig. Évente több alkalommal teljesítettek zenei szolgálatot a Pázmáneum liturgikus eseményein. 2015. december 8-án, az irgalmasság évének megnyitásához csatlakozó szentmisén mutatták be Dobszay László Szûz Mária miséjét. Bécs legtöbb belvárosi templomában felléptek, 2014-ben adventi koncertet adtak a Peterskirchében. Énekeltek 2015. május 9-én Sankt Pöltenben a Mestermûvek az esztergomi Keresztény Múzeumból címû, Erdõ Péter bíboros és Klaus Küng megyéspüspök által megnyitott tárlaton is. Mindemellett legalább egy saját koncertjük is volt évente. 2016. június 10-én közremûködtek a templomok nyitott éjszakáján a Pázmáneumban. Abban az évben Liszt Ferenc halálának 130. évfordulójáról koncertekkel, elõadásokkal emlékeztek meg.
Ugyancsak 2016-ban elindította Dombó Production elnevezésû koncertszervezõ vállalkozását, hogy kiváló elõadómûvészek és együttesek közremûködésével színvonalas produkciókat valósítson meg, komoly- és könnyûzenei koncerteket szervezzen, állami, egyházi és magánrendezvényeken vegyen részt, kiállításokat, irodalmi esteket és színházi elõadásokat rendezzen. "Szeretnénk minél szélesebb körben terjeszteni az igényes mûvészetet, hozzájárulva ezzel a magyar és az európai kulturális értékek megóvásához" - magyarázza. A Dombó Production garantálja a professzionális rendezvényszervezést, nagy tapasztalattal minden zenei irányzatot képviselve. Fõ célja egy mûvészi-mûvészeti híd kiépítése Bécs, Salzburg és Budapest között; ennek érdekében folyamatosan keresi a kapcsolatot és az együttmûködés lehetõségeit az ausztriai és a magyarországi kulturális intézményekkel, egyesületekkel, alapítványokkal. "Hisszük, hogy csak közösen, összefogással érdemes és lehet a klasszikus kulturális értékeket megõrizni, képviselni" - teszi hozzá. Vállalkozása keretében számos, elsõsorban zenei rendezvényt kezdeményezett és valósított meg az elmúlt években.
Zenei munkásságának további színtere a zeneszerzés. Elsõsorban vokális mûveket ír, kórusra, illetve szólódarabokat, kamarazenei alkotásokat. 2011 óta 45 mûvet, köztük több misét komponált.
Három éve Salzburgban él, a Salzburger Bachcor állandó tagja. Az együttessel rendszeres fellépõje a salzburgi Festspielhausnak. Számos operaprodukcióban szerepel, valamint Czifra János Domkapellmeister karnagysegédjeként dolgozik a salzburgi dóm kórusában. Jelenlegi saját kórusa a salzburgi A-Cappella Kórus, amit 2019 januárja óta vezet.
 

 
A mûvész az Eucharisztikus Kongresszustól azt reméli, hogy ezen értékek mentén tudnak a résztvevõk, fellépõk, egyházi vezetõk utat mutatni a világnak. Az alábbiakban õt idézzük:
"Budapest és az ország számára lényeges, hogy minél több olyan nemzetközi eseményt szervezhessen, mint amilyen az Eucharisztikus Világkongresszus is. Minden ilyen alkalommal komoly esélyt kapunk arra, hogy megmutassunk nemzeti értékeinkbõl egy keveset a világnak, bemutassuk városainkat, ahol élünk, természeti kincseinket, életterünket. Természetesen egy kulturális esemény ennél többre is lehetõséget biztosít. Ennek a maga teljességében akkor van értelme, ha a magyar kultúra, és ebben az esetben a magyar vonatkozású egyházzene, egyháztudomány, forráskutatás, sajátos rítusok és relikviák is kihangsúlyozódnak. Elengedhetetlennek tartom, hogy mindemellett emléket állítsunk azon személyeknek, és ismertessük a világgal munkásságukat, akik kiemelkedõ szerepet játszottak az egyházi kultúra megõrzésében, kutatásában. Az események elõkészítése és megvalósítása során mûködjünk együtt olyan mûhelyekkel, mint a Magyar Egyházzenei Társaság, az Egyházzene szak a Zeneakadémián vagy a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Sapszon Ferenc vezetésével, ahol a mai napig is töretlen lelkesedéssel és elhivatottsággal mûvelik az értékes egyházzenét. Örömmel töltene el, ha meg tudnánk mutatni, hogy miben és mennyivel lehet több az a kétezer éves egyházi kultúra, ami a hagyományaira, õsi értékeire épül és támaszkodik, azzal a divatos szemlélettel szemben, ami mindig a korszellemet követi és mindenáron meg akar felelni a többségi igénynek. Dobszay Lászlót idézve: 'Ha a szórakoztató zene elfoglalja a helyét az igényesebb, emberépítõ zenének, akkor rombol azzal, hogy elfoglalja.'
Az Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban azt remélem, hogy ezen értékek mentén tudnak a résztvevõk, fellépõk, egyházi vezetõk utat mutatni a világnak. Nem a sokak egyháza kell legyen a cél, hanem a tiszta értékek, az õsforrás megõrzése, ami az elsõ eucharisztikus szertartással jött létre. 
Sokan egyfajta emocionalitással közelítenek az Eucharisztiához és természetesen a vallásos életérzéshez. Ez egy módja a misztikum megértésének, de nem elegendõ. Sokkal többnek kell lennie, mint egy egyszerû érzés. Azon értékek, amelyek hasonló módon egy impresszióhoz, szubjektív megélés során alakulnak ki, tiszavirágéletet élnek, mert mindig függnek a közhangulattól, a tömegérzéstõl, a korszaknak egyfajta idealizáltságától. 
Természetesen amikor értékeket ütköztetünk, mondhatjuk, hogy majd az idõ pálcát tör felettük, és kiderül, melyek voltak a nagyobb elismerésre méltóbbak. Ezzel szemben az egyháznak mindig konstans értékeket kell képviselnie. Ehhez szükség van az állandó önvizsgálatra és korrekcióra, ami nem egyenértékû a csélcsap módon történõ reformokkal, modernizációs törekvésekkel. Mert az nem jó út, ha a régit kidobjuk, mert régi, és az újra kritika nélkül mondjuk, hogy jó, mert új. Nem kell mindent elfogadni, ami régi, de konstansnak kell maradni, mert az egyház kõsziklára épült, ami valós értéket jelent, ami mindig állandó. Ettõl lesz az egyház egyetemes, több és más, mint a százával kiserkenõ, önmagát hitnek hazudtoló egyéb felfogások."
 
 
Végül íme két zenei felvétel, amelyekbõl az énekes és a karnagy Dombó Dánielt is megismerhetjük:
 
Dombó Dániel: De profundis (Op. 20). Énekli: Madeline Ménager-Lefebvere (szoprán) és Dombó Dániel (tenor)
 
Horváth Márton Levente: O salutaris. Elõadja: Cantus Arcis Chor (Bécs) és Musica Divina Kamarakórus (Budapest). Vezényel: Dombó Dániel
 
Varga Gabriella
A cikk 2020. április 11-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés
a ZENE rovat
további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
fõoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Õsagárd utca 18. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztõség telefonszáma: 06-30/900-8553
 
Vissza a főoldalra
 A NapSziget folyóirat
2002-2010 között
nyomtatott formában
30 lapszámmal jelent meg.

a Magyar Mûvészeti Portál
 

 
 
Magyar Mûvészeti netLexikonnDátumok a mûvészetben
 
Képzõmûvészet | Iparmûvészet | Fotómûvészet | Filmmûvészet
Irodalom | Zenemûvészet | Színházmûvészet | Táncmûvészet | Népmûvészet
Szakrális mûvészet | Építõmûvészet | További mûvészetek
 
NapSziget onlinenNapSziget folyóiratnNapSziget Mûvészeti DíjaknNapSziget Mûvészeti Fesztivál
 
Mûvészettudományok | Mûvészeti oktatás | Mûvelõdési intézmények
Könyvtárak | Múzeumok | Galériák | Antikváriumok/Antikvitások | Mozik | Színházak
Folyóiratok | Rádióállomások | TV-csatornák | Mûvészeti alapítványok
 
Új mûvészeti honlap ajánlásanNapSziget a Mûvészetekért AlapítványnPartnereinknMédiaajánlat
  
 
E-mailnFacebooknTwitternSkype: napszigetn06-30/900-8553nH-1172 Budapest, Õsagárd utca 18.
 
© Netright Lajtai Gábor, NapSziget 1998-2020